tag:blogger.com,1999:blog-87073596880688879662024-02-08T13:17:40.501+01:00Finland rocks!Marcika elment Finnországba, megnézni, hogy ott kolbászból van-e a kerítés.MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.comBlogger111125tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-51615199081306670362011-06-21T00:09:00.002+02:002011-06-21T00:11:03.816+02:00Summárum. (Utószó)Summárum. Avagy összegzés. Milyen is volt az elmúlt fél év? Milyen is volt Finnország? Milyen kérdés ez? Aki olvasta a blogot az tudja, aki nem, az pedig pár bejegyzés alapján rájöhet. Itthon vagyok, hazajöttem. Találkoztam a barátokkal, a rokonokkal, ettem nagyi palacsintájából (hála égnek), és elkezdtem gyakornokként dolgozni egy cégnél. Finnország? Messze van már... Fura ez. Mintha meg sem történt volna. Mintha csak egy gyönyörű álom lett volna. Valahogy sokkal egyszerűbb volt visszarázódni a régi életbe, a régi világba. Noha kissé nyűgös vagyok, nem zokog az albérlet magányában a Club 16 után, valahogy az egész félév valótlannak tűnik. De pár dolgot kaptam tőle.<br />
<br />
-Egyrészt kihúzott háttal járok. Nem csak azért, mert oda akarok figyelni az egészségemre. Valahogy mielőtt kimentem biztos voltam benne, hogy van bennem valami hiba. Valami gáz. De kimentem, találkoztam rengeteg remek emberrel, baráttal, megszerettem őket, és magamat is megszerettettem velük. Igaz barátokra találtam, és nem volt ebből gond, ebből probléma. Nincs miért összegörnyedni. Büszke lehet az ember magára, rájöttem, hogy egy közösségi lény vagyok, igenis, kellenek az emberek, a barátok, és azt hiszem mégsem vagyok annyira béna velük, mint korábban hittem. Hogy ez a jövőben mit fog jelenteni azt nem tudom. Megpróbálok bekerülni koliba, de lehet ez nem jön össze. Mindenesetre most már nem félek attól, hogy új emberekkel kelljen együtt lenni.<br />
<br />
-Nem a zene a minden. Nem mondom azt, hogy nagyot hibáztam, de kiutazásom előtt túl sok időt pazaroltam a zenére. A zene csodálatos dolog, de nem egészséges az, ha egy 20-as évei elején járó srác péntek, szombat esténként olyan koncertekről gépel írást, amire 40 év alatt kb. senki nem kíváncsi. Félreértés ne essék, össze lehet majd futni velem ilyen-olyan bulikon, de nem akarok havi 4-re, 5-re eljárni, ráadásul az odamegyünk korábban, zenészt várunk dolog is teljesen felesleges, időpocsékolás. Megyek inkább később, barátokkal, sörözve, ahogy minden más normális ember.<br />
<br />
-A sport jó dolog. Tényleg. Mozogni kell, fontos, jól esik. Ez a legfájóbb pont amúgy, szinte 100%-ig kizárt, hogy csak fele annyit el tudjak majd járni úszni, mint Ouluban, a síelés meg abszolút kivitelezhetetlen. Pedig fontos odafigyelni arra, hogy mozogj, no meg, hogy kinézz valahogy. De Budapesten, Magyarországon ez nehéz, ez nem támogatott, ez rengeteg idő. Valamit azért megpróbálok rövidtávon összehozni, mindenesetre a pápai uszodában már csobbantam kettőt.<br />
<br />
-Tervek. Van távlati, meg van közeli. Ki lehet találni melyik mi... A közeli, hogy újra találkozzak a barátaimmal. Talán ez a nyáron összejön, elkezdtem szervezni egy balatoni találkát, ráadásul Edginek vissza kell adnia a bicskámat, amit elvettek tőlem Rigában. Jó lenne ha összejönne, eddig mindenki pozitívan jelzett vissza, 2 lánynak pedig 100%-osan jó. Meglátjuk. :) A távlati terv pedig nyilván az, hogy újra kimenjek. Hogy hová, azt majd meglátjuk. Hogy mikor? Még diák koromban. Jövő nyáron szeretnék szakmai gyakorlatra. Meglátjuk milyen lehetőségek lesznek, illetve, hogy hová mehetek. Ez már motoszkál a fejemben hetek óta, de miután hazaértem vettem csak észre, hogy mennyire megviselt az utazás, a mászkálás, a sok városnézés, élmény... szóval az elmúlt napokban gondolni sem tudtam repülőgépekre, meg csomagokra. De ahogy üldögélek egyedül az albiban, szép lassan érlelődnek a tervek egy új kalandhoz. Van amúgy egy harmadik terv is, szeretnék csatlakozni a BME-s ESN-hez. Utánanéztem. Nem olyan, mint az Oului, hatalmas, rengeteg taggal, sokkal több programmal. Ki kell találni mit akarok. Nagyon nehéz lesz a sulival, melóval összeegyeztetni. Pláne a rockmagazinnal, és énekléssel, sajnos utóbbi kettő esélyes, hogy a prioritási listán hátul fog szerepelni amikor a programomat fogom összeállítani.<br />
<br />
-Nem szabad az időt olyan emberekre pazarolni, akik azt nem érdemlik meg. Annyi remek emberrel ismerkedtem meg, találkoztam ebben a fél esztendőben, rájöttem, jobban meg kell válogatni, hogy kivel barátkozom. A kevésbé értékes, értelmes emberekre nem érdemes pazarolni az időt, helyettük keress megfelelő társakat. Rózsapeti féle őrültek a jövőben nem férnek bele a szabadidőmbe. Elnézést, de primitív/uninteligens/buta, vagy szimplán zakkant ismerősöktől facebookon is, és személyesen is elköszönünk.<br />
<br />
Persze jöhetne most az élménybeszámoló. De valahogy úgy érzem, hogy annál, hogy konkrétan mik történtek, fontosabb jelenleg az, hogy mit kaptam ettől a fél évtől, miként változott meg a szemléletem, a gondolkodásmódom. Ebben mi változott. Hisz az álomban sem az a lényeg, hogy konkrétan mit álmodtál, hanem az, hogy nagyon megijedtél-e, vagy nagyon örültél-e valaminek. Persze sok minden hiányzik, és rengeteg megismételhetetlen, szenzációs dologban volt részem:<br />
<br />
-Az első hetek. Varázslatos, nagyon sajátos atmoszféra. Mindenki, minden ismeretlen, rengeteg esély, lehetőség, gondolat, kíváncsiság, minden benne van a levegőben. Tiszta lappal, elölről, egy teljesen új életet kezdesz, néhány hasonló emberrel. Ez azt hiszem, hogy valami nagyon fura, és különleges dolog. Nem fogom soha elfelejteni az első sörözéseket Heidiékkel, Mortennel, mennyire nem szerettem Edgarst, a youtubeos esteket Kaisáékkal. Remek volt.<br />
<br />
-Yllas. A werewolf eveningek. Az első síelések, a közös beszélgetések, az, ahogy barátok, csapat kezdtünk lenni. Ott kezdődött minden, azokkal az emberekkel akikkel akkor jóba lettünk végig kitartott, és elmélyült a barátság.<br />
<br />
-Tomiék. A világ legaranyosabb kummi családja, varázslatossá tették a kintlétet. Nagyon szeretnék még velük találkozni valamikor, nagyon hiányoznak, és nagyon kedvesek voltak. Gokart, jégkastély, piknik, tényleg. Le a kalappal, csak a legjobb dolgokat kívánom nekik az életben.<br />
<br />
-A síelések. Rengeteget síeltem, és néha Eglé, valamint Spela is velem tartott. Remek társaság, remek elfoglaltság, örökre emlékezetes marad a nagy túránk a város körül. Imádtam síelni.<br />
<br />
-Úszások. Kezdetben Spelával, Dimitrissel, aztán Edgarssal, Katkával. Jó mozgás, nagy szauna, csak azt bánom, hogy elhagytam valahol az öreg Strato sapkámat.<br />
<br />
-A közös ebédek Michaellel, Carlossal, Alexanderrel, Edgarssal. Fabolous! :D Legendásak voltak. Rengeteget nevettünk, s minden nap megbeszéltük, hogy Carlos épp kit akar megölni. :D Zsseniális arcok, zseniális témák, nehéz is leírni, hogy milyen jó társaságban, milyen jó kedéllyel eszegettünk.<br />
<br />
-Club 16 partyk. Sok volt, sokszor tánncal, dizsival utána, rengeteg alkohollal. Főleg az elején voltak veszélyesek. :D<br />
<br />
-Kirándulások: Lappföld, Sea Battle, Oulanka/Tromso. Mindig remek társasággal, remek barátokkal, rengeteg élménnyel.<br />
<br />
-Lányok. Mit kell ehhez hozzátenni? Persze, nagy csajozások nem voltak, ezt kicsit bánom, de nagyon jó barátom sok kedves, aranyos lány. Az egyetem 5 évében együtt nem beszéltem annyit csajokkal, mint itt egy hónap alatt (és az első 2 évben volt ám barátnőm háhá!). Az orosz lányok kedves vendégszeretete, az elválaszthatatlan Karolina, és Laura, a mindig gyönyörű,és bájos Katka, a mindig barátságos, és mókás Spela, Eglé, a német/osztrák delegáció... hiányoznak.<br />
<br />
-Bringázás. Sok, remek utakon. A második bringámat meg is szerettem. :)<br />
<br />
-És úgy általában. Az arcok. A társaság tette ezt igazán kiemelkedővé, különlegessé. Mindenki hiányzik, mindenkit szerettem. Neveket most nem sorolok, legutóbb megtettem.<br />
<br />
Valamit még kéne írni, hisz ezekkel a sorokkal befejezem a blogot végleg. Azt hiszem ebben a fél esztendőben én mindent leírtam amit le lehetett. Olyan szinten voltam nyitott, és őszinte az írások során, amilyen ritkán vagyok emberekkel, biztos páran egész más oldalamat is megismerték, mint amihez szoktak. Ha véletlen ráakadsz a blogra, és kérdésed van írj a mmarton88@gmail.com Én az erasmust ajánlani tudom csak, életem legjobb döntése volt, hogy kimentem. Ez volt életem legszebb féléve. Finnországot, Oulut pedig szintén bátran ajánlom. A diákokra, a cserediákokra kihelyezett képzés, programok, nagyon egyszerű a kolitalálás, a szállás, az ismerkedés, minden. Egyedül az árak drágák. Legyen cirka 750k-d ha szeretnél egy ilyenbe belevágni! De hidd el, minden egyes forintot meg fog érni. Nem hinném, hogy ennél jobb helyre be tudtam volna fektetni az elmúlt 23 évben hangyaszorgalommal összespórolt pénzemet. <br />
Én meg szeretném köszönni Neked, hogy ezt elolvastad, minden kedves olvasónak, barátnak, családtagnak, hogy érdeklődött akár itt, akár személyesen, mindenkinek aki támogatott, hogy megtette. Nagyon sokat jelent, és nagyon köszönöm, hogy volt mindig érdeklődés afelé, hogy mi történik, hogy kérdeztetek, írtatok, ha nem volt frissítés. Köszönöm a lájkokat, meg Böröndy Elzinek, hogy facebookon az összes írásomat belájkolta. (Meg ha van még ilyen, visítson, a hála neki is jár. :))<br />
<br />
Záró gondolatként egy jó barátom, Nagy Andris egy mondatát idézem:"Én azt javaslom, hogy írd bele a mostani blogod befejezésébe, hogy :<br />
folyt.köv!"<br />
Andriskám, legyen igazad! Remélem ez most nem a vég, hanem a kezdet, és hamarosan újra nekivágok a nagyvilágnak. A Jóisten áldjon meg mindannyitokat!<br />
<br />
Molnár Marci - "Still alone, still alive, still unbroken."<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/AqKmWslGiac" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
<br />
<br />
FINLAND ROCKS!MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-39087160186831316332011-06-01T02:50:00.000+02:002011-06-01T02:50:58.757+02:00I hate kissing you goodbyeNo hát srácok, itt a vége.<br />
<br />
Rigában vagyok, hajnali 5:48 van, részegen ülök a reptéren, és várok a Billund felé tartó járatra. Hogyan is kerültem ide? Ugye szombaton elment Edgi Boy, este lementünk a Caioba megnézni a BL döntőt, majd utána utolsó szombat este gyanánt elmentünk az Apollóba. Marhadrága volt, 11 lyuró csak a beengedés, odafele megittam a fél literes lett sört amit Edgárstól kaptam, meg a maradék vodkám javát. Szegény Dimitris csúnyán ráfaragott, nem engedték be, otthon felejtette a személyit. Én alapvetően az afrikai srácokkal, Asserrel, meg Marnussal lógtam, persze ott voltak a németek is, bár se a mindig részeg Dánielt nem igen kedveltem meg ( Szombat este az volt az új fertelmesen nagy poénja, hogy tampont aggatott a fülébe és úgy nyomult a városban, meg a dizsiben... Dagmar, meg Isa meg halálra röhögték magukat, hogy ez dejópofa, hát jajj....), se Hettát nem igen kedveltem meg (Dagmarék kummi studentje egy fertelmesen kövér, alapvetően kedvesés, jószándékú, de kissé unalmas, és semmitmondó csajszi). Mindegy utolsó tánc, utolsó bulizás, egy Deep Purple emlékbanda is fellépett, és végül még tomboltunk egyet a Selva Paivára. <br />
<br />
<iframe width="450" height="286" src="http://www.youtube.com/embed/OqoKizBhmyA?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Mikor zárt a klub hazabringáztunk, de csak, hogy hajnali 5-ig fentmaradjunk a spanyolokkal. Ugyanis a spanyolok közül 5-en hazamentek. 4 csaj, egy srác, és így a spanyol légió is erősen megfogyatkozott. A 2-on dumáltunk velük egy utolsót, majd egy angol srác javaslatára (kiderült, hogy Harisson nem is pöcs, hanem tök jó arc) mikor megérkezett a taxi levonultunk díszsorfalat állni, és amikor a srácok/csajok lejöttek megtapsoltuk őket. Miért? Mert a spanyolok voltak a legnagyobb partyarcok. Közvetlenül annyira nem ismertem őket, csak bírtam őket, mindig a bulin járt az eszük, és mindig fix pillérei voltak az estének, a mókának. Nélkülük nem lett volna ugyanolyan ez a félév, és ezért köszönet jár mindannyiuknak. Pláne aranyos volt, hogy két csaj akikkel sokat nem is beszéltem, csak hébe-hóba, odajött a búcsúkor megölelt, elköszönt, jajj nagyon aranyosak voltak. Majd taxi, és irány haza. Mi pedig negyed 6-fél6 magasságában hazaballagtunk, és nyugovóra tértünk.<br />
<br />
Másnap fél1-kor ébredtem délután, és nekikezdtem a takarításnak. Erre ment rá az egész nap, kis főzés, kis forma 1, majd 5-kor nyomás a club 16 elé. Előző este kitaláltuk, hogy felmászunk az épület tetejére az oldalt elhelyezett létrán, így Dimitris, Tomas, Mino, Marnus, meg én a zuhogó esőben másztunk egyet. Jó volt. Mármint persze, majdnem leestünk, veszélyes volt, meg illegális, de ez volt az utolsó napunk Ouluban, muszáj volt megtenni,és ez csak még jobbá tette a barátságot, a hangulatot, faja volt. Amúgy Mino elmesélte, hogy előző este kidobták az amarillóból, mert seggbe rúgott egy biztonsági őrt. Dolgunk végeztével irány a pizzéria! Úgy döntöttem, mivel ez az utolsó napom, jó lenne utoljára összegyűlni a barátokkal, és csinálni egy nagy közös búcsúpizzázást. Úgyhogy kb 15-ödmagammal elmentünk pizzázni. Finom volt, jó volt. Sokan jöttek, aminek nagyon örültem, és elköszöntem többek közt Kaisától is. Nagyon aranyos lány volt, a világ legjobb Kummija, nagyon hálás vagyok mindenért amit tett értünk.<br />
<br />
Last Journey Home. Utoljára hazatekertem, majd eladtam a bringámat egy magyar srácnak, Józsinak. kb 250-300 km-et bicózhattam az elmúlt három hónap során, remek vásárnak bizonyult ez a bicó. Repjegynyomtatás, búcsú a pakisztáni/indiai kollégáktól, majd irány a 2. Dagmarék apartmanja. Silke visszajött egy-két napra Németországból, hozott Wacken sört. Búcsútalálka, búcsúivás, elköszöntem Silkétől, Karolinától, Minotól, Dimitristól, Spelától, Isabellától, Dagmartól. Hiányozni fognak, aranyos, kedves barátokat ismertem meg a személyükben, rossz volt elköszönni. Viszont hajnali 1-től muszáj volt pakolni, és takarítani. Nem is feküdtem le, jött az utolsó takker. Hajnali 6:20-kor indult a busz, addig fent volt és takkereltem. Nem lett szebb a lakás. Ami nagy kár, mert ezt Edgárral sok pénzünk fogja bánni, ráadásul egy kis taktikai hibát is vétettem a fagyasztókiolvasztással, így erős az esélye annak, hogy jelenleg a Club 16 507-508-as apartmanjának folyosóján áll a víz, a negyediken meg szépen beáztak az új lakók. Hát... ohó. Nagy takker, gyors összepakolás, kapkodás, mindent belerántottam a bőröndömbe, a kedvenc söröskorsómat otthagytam Dagmarnak, majd lóhalálában a busz után futottam, majdnem lekéstem. Kb. 10-en mentünk ki a reptérre, valamint elkísért minket Marnus is, sőt, még Asser is felkelt, hogy elbúcsúzzon. Utolsó ölelések, kézfogások, szeretjük egymást, ígéretek, srácok, királyok vagyunk. Nem úgy, mint ahogy This hiszi, ezek az arcok tényleg királyok voltak. Végül elértem a repülőt, bár fürdés kimaradt úgy néztem ki, mint egy csöves, bakancs, a zokni a bőrödben maradt, télikabát, hiába, 20 kg-be bele kellett férni, és sietni kellett. De valahogy csak összejött a dolog, épp 20 kg volt a nagybőrönd, a kicsi 9, de felengedték. Majd fél 9-kor nagyon szomorú szívvel felszálltam a repülőre. Egy utolsó pillantást vetettem Oulura, és elhagytam a várost, elhagytam Finnorszégot.<br />
<br />
És itt be is fejeződik a történet. Eltelt pár óra a bejegyzés írásának kezdete óta, Dániában ülök Morten mellett. Megjártam Lettországot, megismertem Edgi Boy családját, ittunk egy csomó sört 2 euróért, megtapasztaltam, hogy Lettország a nyugat Moszkvája, ebédeltem utoljára egy közöset Carlossal, Alexanderrel, megváltottuk a világot szokásunkhoz híven, kitárgyaltuk, hogy épp kit akar lelőni Csárli, de még előttem van egy hét Dánia, és a Sweden Rock fesztivál. De ez már egy másik történet.<br />
<br />
Mit mondhatnék? Itt a vége! Lesz még egy bejegyzés, ha hazajöttem, pár hét múlva. Amolyan összegzés, konklúzió, egy kicsi értékelése a félévnek, egy kis elmélkedés. Addig is: itt a vége. Nagyon szomorú vagyok. Mert ez volt életem legszebb féléve, olyan öt hónap amilyent álmodni sem mertem. Barátokra leltem. Igaz barátokra. válaszokra leltem, és végre tudom, hogy mit akarok. Nagyon hiányzik már most mindenki, nagyon-nagyon szeretem ezeket az embereket, akiket megismertem. Szóval köszönet nekik: Edgarsnak, Kaisának, Heidinek, Mortennek, Carlosnak, Alexandernek, Michaelnek, Katkának, Eglének, Laurának, Nastiának, Annának, Karolinának, Dimitrisnek, Spelának, Silkének, Dagmarnak, Isabellának, Marnusnak, Assernek, Giuseppének, Jannak, Tulipnak, Marconak, Tomasnak, Joachimnak, Miroslavnak, Zuskának, Sylvainnak, Minonak, Kristinának, Marthának, a leírhatatlan nevű csoporttársaimnak, Tominak, és a Kummi családomnak, és mindenkinek aki a barátom volt, vagy csak sokszor buliztunk együtt a cserediákok közül az elmúlt hetekben, hónapokban. Nagyon sokat jelentett mindegyikőjük, borzalmas, hogy soha nem leszünk többé úgy együtt, mint ezekben a hetekben, hónapokban voltunk. Soha nem hittem volna, hogy ennyi remek embert mondhatok majd a barátomnak, hálás vagyok, hogy megismerhettem őket, ha a Jóisten is úgy akarja még találkozunk. Nagyon szeretlek benneteket! És nagyon köszönöm Neked kedves olvasó, hogy elkísértél erre a fél éves utazásra, erre a nagy kalandra.<br />
<br />
Június 13-án irány Budapest. Addig pedig könnyes szemmel, és szomorú szívvel írom ezt:<br />
"I hate kissing you goodbye."<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/GC-9NBhxTxw?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-71568509011251639782011-05-29T04:58:00.002+02:002011-05-29T05:10:37.488+02:00El CrusaitoNézzük mi történt az elmúlt pár napban!<br />
<br />
Szerdán el akartam menni Hailuottora. Bringával, körülnézni, túrázni, állítólag Hailuoto egy fasza hely, gondoltam csekkolni kell. 36km-et bringáztamn, mire elértem a tengerpartra...<br />
<br />
és megdöbbenve láttam, hogy miután a komp elvisz a szigetre még 30 km-ert kell tekernem, hogy elérjek a végére, ahol az érdekes dolgok vannak. Az annyi mint66km, ezt szorozd meg 2-vel, mert odavissza... na neeem. Ott aludni nem akartam, nem volt szállás semmi, ráadásul 50km/h-s szél volt (nem vicc, a szélerőműnél volt mérőke) 3-3.5 óra alatt tettem meg a 36 km-et. Visszafordultam, kudarc. <br />
<br />
Ellenben. Nem tudom hallottátok-e, Finnország megnyerte a jégkorong vb-t. És a jégkorong világbajnoki serleg Ouluba látogatott a helyi hokisokkal. Egy hatalmas ünnepség volt a városban, apraja-nagyja a lakosságnak kijött ünnepelni a hokisokat. A tinilányok már 5-6 órával a műsor kezdete előtt bevonultak az első sorba a színpadnál, hogy sikíthassanak a hokisoknak. Hoztak zenészeket is, a Terasbetonis Jarko énekelt Queent, meg ilyeneket. (Mintha a magyar focicsapat vb-t nyerne, és a Paksi Endre menne minden faluba a kupával... kemény) Szóval láttam élőben a jégkorong világbajnoki serleget, szerintem ezt nagyon nem sok magyar mondhatja el magáról. Utána a szomszédban az egyik legcsinosabb spanyol csaj, Bea búcsúbulit tartott. Erre nem voltam meghívva, Edgarssal, Oskarssal, meg Karolinával inkább biliárdoztunk egy a Caioban. Utána persze végül csak a buliban kötöttem ki, iszogatás, beszélgetés, semmi extra.<br />
<br />
Másnap újra megpróbáltam Hailuotot. Újabb kudarc. A korai buszt elaludtam, a délutáni meg nem jött, így megint elmaradt a túra. Helyette elmentem az autómúzeumba, meg a helyi természettudományos múzeumba. Érdekes volt, szép volt. Bár az autós kicsit drága. Este elmentem egy utolsót úszni Raatiba, 100 hossz, nagy szauna, kellemes volt. Onnan irány Alpilla. Az orosz lányok elmentek másnap reggel. Meghívtak egy búcsúvacsira. Jajj, nagyon aranyosak voltak, az orosz palacsinta nagyon finom, s noha nem igen kedvelem a kommunista személetmódot, ezeket az orosz lányokat imádtam. Nagyon fognak hiányozni, nagyon örülök, hogy megismerhettem őket. Becsületes, jólelkű, aranyos lányok voltak. Nem kurvák, jó fejek. Eleinte ott volt egy finn csaj Tanja is, meg egy Francia srác, Tweed (nem ez a neve, de szegénynek úgy rángatózott az arca, mint Tweednek a South Parkból), később csak Edgi, Asser, Marnus, meg az orosz lányok. Marnus meg is kínált minket valami jó kis dél afrikai piával, fagyival ittuk, nagyon finom volt. Mesélte, hogy volt pultos, onnan tudja, hogy a jó inni/elkészíteni. Azért vicces volt, 2 ázsiai, 2 afrikai, 2 európai ember együtt búcsúzik. Ez a csoda, nem a telegráfegyenlet! Mikor végleg elköszöntünk, Nastia szemében még könnyek is megjelentek. Jajj, hiányozni fognak nagyon ők is. <br />
<br />
Pénteken végre eljutottam Hailuotóra, szép hely. 18km-et túráztam, kis győzködésre kibuliztam, hogy felmehessek a világítótoronyba, láttam sünit, nyuszit, mókust, sok aranyos madárkát, tök jó volt. :) Mondjuk ehelyett be kellett volna mennem elkérni a transcript of recordsot, önéletrajzot kellett volna írnom, vagy valami mérnöki dolgot csinálni... de mondjam azt, hogy leszarom a sulit? Mondom! Utolsó napjaim ezek a Kánaánban, olyan jól érzem magam, olyan csodákat látok, amilyeneket eddig elképzelni sem mertem, mindenki bekaphatja.<br />
<br />
Este gyors kaja, majd Edgarssal, Oscarssal, és Karolinával elmentünk, csináltunk Edgarsnak, meg Oscarsnak egy búcsúestét. Hisz ma reggel elmentek a lett fiúk. A barátaim. A Never Grow Oldot néztük ki, de tele volt, a szakadó esőben inkább a St. Michaels ír kocsmába mentünk. Ittam egy Guinesst, meg megpróbáltam megtanítani a többieket römmizni. Amúgy ír kocsma ide vagy oda, itt is rock/metalzene szólt... mint minden kocsmában. Oulu metal város, a kocsmák 80%-ban rockzene szól. Nem a disznóvágó vacakmetal, hanem a míves hard rock, régi tradmetal. Később átmentünk a KArleebe, de azene nem volt jó, s noha a nlémet barátaink épp visszaértek Norvégiából, végül csak nem éreztük olyan jól magunkat, 2 előtt valamivel eljöttünk.<br />
<br />
Ma pedig végső búcsút vettem Edgarstól. Edgi Boytól. Istenem, nagyon hiányozni fog! Ő volt a legjobb barátom! :( Tudom, eleinte nem szerettem, és rossz véleménnyel voltam róla, de megtanultunk együtt élni, és nagyon össze tartottunk. Együtt ettünk, tanultunk, közös óráink voltak, közös barátaink, hihetetlen. Több időt voltam vele,m mint annó a barátnőmmel mikor együtt laktunk. És jó volt ez így. Marha jókat röhögtünk, baromi jó poénjaink voltak, együtt szidtuk mindig a melegeket... jajj, nagyon fog hiányozni ez a társaság. Remélem össze fogunk tartani. Ma azt mondta, hogy ha nem is lakunk többet együtt, a barátság megmarad. És ez tényleg igaz barátság volt. Nagyon hálás vagyok, hogy ő volt a lakótársam. Vicces, de pár napja azt álmodta, hogy itt hagyta a mikrosütőt, és nekem kellett utánavinnem Rigába. Ezért állandóan azt figyelte, hogy itt ne felejtse a mikrosütőt. :D Pár napja meg valamit lettül mondott nekem, én meg értettem, hogy mit mond, vagy mit akar, és tök fura volt, hogy noha nem beszélek lettül, már a végén ennyire marhára megértettük egymást. Egy-két trükk persze kimaradt amit meg akartunk együtt csinálni, de ht nah. Így is csodás volt ez. Persze reggel kicsit megcsúsztak Oskarssal, úgyhogy rohanni kellett a kocsival, hogy Finnország déli részén elérjék az utolsó hajót. :) Elvileg már otthon van, hétfőn pedig megyek hozzá, hogy Laurával, Edgi Boyyal, és Oskarssal egy remek napot töltsünk Rigában... illetve egy remek estét, mert megígérték, hogy nem engednek másnap hajnalban józanul a gépre. De visszatérve. Remek fickó Edgars, csak a legjobbakat kívánom neki!<br />
<br />
Képek:<br />
https://picasaweb.google.com/mmarton88/2011MajusHarmadikAdag#<br />
<br />
Ma kb. semmit nem csináltam. Akartam venni finn hokimezt, de nem igen találok szimpatikusat, meg szuvenírbolt sem. Eddig az ajándékvásárlást nem vittem túlzásba,most meg már nem tudok semmit se venni, bocsi srácok, ne számítsatok tőlem nagy dologra. :S ezt egy kicsit mondjuk szégyenlem. Este meg utolsó szauna, takarítás, és BL döntő a Caioban, Csak a végére értem oda, de a spanyolok odavoltak. Gyors ivás, majd bringa a városba, bementünk az Apolloba egy utolsó bulira. Jó volt. Csak sajnos kicsit klikkesetünk,feloszlottunk, nem együtt bulizott mindenki. Meg nyilván marha későn értünk be, 1-fél2 fele kezdtünk partyzni, 2 óráért 11 eurót fizetni meg annyira nem buli... de hát utolsó szombat este, belefér. Szeszt nem is vettem odabent. Van még alkoholkészletem, holnap még felélem. Napközben utolsó ebéd a menzán, hamburgereztem. Táncolás, dizsi, buli, közben a disco másik termében egy DPurple cover band tolta, okés volt az is. Miután hazajöttünk, fent maradtam. 4:50-kor ugyanis elmentek a spanyolok.<br />
<br />
<iframe width="450" height="367" src="http://www.youtube.com/embed/udVl4XNx4PM?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Csak Carlossal voltam igazán jóban, aki ugye már elment pár napja, de a spanyolok jelenségnek számítottak. A top 5 csajból 3 spanyol volt, mindig ők szervezték a bulikat, stb. stb. Szóval noha senki nem hívott, csak bementem a többiekkel hozzájuk és az utolsó órájukat velük töltöttem. Aranyosak voltak, és nagyon fognak ők is hiányozni. Nem voltak közeli barátaim, de partyarcok voltak, fix, meghatározó pontjai az életemnek, pillérek, akik megint eltűntek. Nekik is csak a legjobbakat kívánom. Mikor a taxi megjött, az egyik brit srác (korábban nem igen bírtam a két brit srácot, de ez az ötlet zseniális volt, meg tényleg, úgy tűnik ők is ám tök jó fejek... legalábbis a kevésbé gík) mondta, hogy menjünk le, álljunk sorfalat, és amikor kivonulnak a taxihoz, tapsoljuk meg őket. Megérdemlik, nélkülük ez a félév fele ilyen jó se lett volna. Ők voltak a party szíve. Szóval ez is történt. És ami pláne aranyos volt, hogy noha én kb. egyik búcsú spanyollal sem beszéltem soha, mégis odajött két csaj, megölelt, kicsit dumáltunk, elbúcsúztunk, barátságos, jó fej emberek a spanyolok!<br />
<br />
Amúgy vicces, hogy ahogy mennek el az emberek, hogy alakulnak át a kapcsolatok. Az utolsó hetekben két afrikai sráccal tök jóba lettem. Jajj, ez az Erasmus. Szenzációs.<br />
<br />
<iframe width="450" height="367" src="http://www.youtube.com/embed/tbRfYDP5P28?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Csak tudod, úgy érzem, hogy a "home" nekem itt Ouluban van. Nem Magyarországon. Tudom, ez most durva kijelentés volt tőlem. De őszinte. Ennek ellenére minden magyar barátom hiányzik, nagyon szeretlek titeket is!MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-76882881040510041772011-05-24T01:26:00.000+02:002011-05-24T01:26:14.892+02:00Everything DiesHát itt a vége!<br />
Az előző bejegyzést 3 napon át írtam, és lassan búcsúzik a blog. Nem nagyon szeretnék írni. <br />
<br />
A múlt hétvége a buli jegyében telt, szombaton nagyon csúnya estém volt a Tivoliban, eléggé Awesome lett, bár elvesztettem a ruhatára bilettát, de a 3 sör 9 feles kombó meghozta a hatását, eléggé jó volt a hangulat. Muszáj is volt. Ez volt az utolsó közös buli, hétvége, Carlossal, Alexanderrel. Jött velünk Márta Peruból, meg az orosz lányok... meg ott találkoztunk is pár emberrel. Sokat bringázok, kicsit még tanulok, elvagyunk.<br />
<br />
De a mai nap nagyon szomorú volt. Ma találkoztam utoljára a Kummi családommal. Tomiékkal. Nagyon, nagyon szerettem őket, borzasztóan fognak hiányozni. A legjobb család. 4 gyerek, mindig vidámak, kedvesek, ma is, még ajándékot is kaptam tőlük, nagyon finom vacsorával vendégeltek meg, jajj, hihetetlen emberek. Nagyon hiányozni fognak. Egy szomszédjuk is átjött, aki 1 évig élt Fehérvárott, és tök jól beszélt magyarul.<br />
<br />
A másik, még szomorúbb dolog, hogy el kellett köszönnöm Alexandertől, Carlostól. Két nagyon nagyon közeli, és jó barát. Igazából ha számba veszem, igazán jó barátok, tesók, brók, ahogy tetszik csak Heidi, Morten, Michael, Carlos, Alexander, Edgars, meg mondjuk Dimitris voltak. Lassan mindenki elmegy. Szörnyű. Nincs több közös ebédelés, nincsenek nagy tervek a világmegváltásról, őrült ötletek, meg diskurzusok arról, hogy Carlos épp kit akar lelőni. Nagyon összehaverkodtunk, és valószínű soha többet nem látjuk egymást. Búcsúzásul ma elmentünk a turistofiszba szívatni Kaisát, aki közben lediplomázott, ott dolgozik azóta.<br />
<br />
Szomorú.<br />
<br />
Persze még lesz Dánia. Meg az ottani találkozás, meg ilyenek. De valahogy nem tudok erre gondolni. Mintha nem is lenne. Mintha nem is lenne semmi. Hétfőn megyek haza. Hétfőn elhagyom Oulut. Hétfőn vége a világnak. Nem igen vidít fel még a Sweden Rock sem, tökre nem érdekel. De hát az élet ilyen. Egyszer, minden véget ér. A lényeg, hogy remekül éreztem magam, éreztük magunkat. :)<br />
<br />
<iframe width="450" height="367" src="http://www.youtube.com/embed/NJ3aiM8K6D0?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-22154427733841171342011-05-24T01:06:00.000+02:002011-05-24T01:06:57.707+02:007És még annál is kevesebb. 30-án elhagyom Oulut, 24-e van.<br />
<br />
Tettünk egy kis kirándulást Oulankába, illetve Norvégiába. Nagyon jó volt, de részletes beszámolót most talán nem írnék. Itt van néhány kép, ez azt hiszem mindent elmond:<br />
https://picasaweb.google.com/mmarton88/OulankaNorvegia#<br />
<br />
Na jó, néhány gondolat.<br />
<br />
-Oulanka gyönyörű, nemzeti park, sziklák, patakok, vízesés, tavak, blabla, mintha Kanada, vagy a Sziklás Hegység lenne. Jót túráztunk, éjjel is világos volt, így az éjszakai túra definíció új értelmet. Edgars volt ott, egy lett barátja, Martin, Eglé, illetve Miro, az ő barátnője, valamint Zsuska. Első este néhány részeg finn horgásszal aludtunk, ők alul, mi fent egy túristaházban, mi meghaltunk a melegtől, ők szarrá fagytak. Vicces volt, nehezen aludtunk. Ettünk egy csomó Makkarát, illetve... rámtört az "After Erasmus Depression." Mindenki elmegy. Az emberek napról napra tűnnek el. Azok, akik a fix, szilárd pillérei voltak az életemnek, a barátok, az ismerősök, akikkel együtt ettünk, buliztunk, sírtunk, nevettünk, akikre bármikor számíthattam... tűnnek el. Mennek haza. Minden egyes nap látod, hogy elmegy valaki, valószínű örökre az életedből. Mint egy álom, ami véget ér, ami darabonként hullik szét, hogy visszatérjen a brutális, kegyetlen valóság: Orosz Laci, Frigyes Pisti, a sok megkeseredett gonosz öregember az egyetemen, a napi 2 óra bkv, a mocsok, a sok kockafej. Gyönyörű volt ez a félév, és nagyon, nagyon szomorú vagyok, hogy vége.<br />
<br />
-Norvégia egy fura hely: Egyfelől borzasztó büszkék arra, hogy mennyi bálnát, illetve fókát ölnek meg, erről kiállítások vannak, stb. Másfelől marhára fűti őket a hazaszeretet, amikor ott voltunk épp nemzeti ünnep volt. Mindenki, az egész város úgy vonult fel a sétálóutcán, mintha május 1-e lenne Mockbában. Ráadásul mindenki népviseletben, szabad akaratból. Az alap, hogy minden házon norvég zászló volt, de minden egyes ablakba tettek vagy 5-öt, a kirakatokban a próbababák kezébe zászlók voltak, sőt, még a fókashow plakátján, a fókák is zászlókat fogtak.<br />
<br />
Ami nem volt jó:-Norvégia marha drága.<br />
-Fura nyelven beszélnek.<br />
-Egy csaj öngyilkos akart lenni a hídról mikor mentem haza, majdnem le is ugrott, épp, hogy megmenekült, mert valaki (fullrandom fickó aki arra járt) megmentette.<br />
-Bezártak a természettudományi múzeumba<br />
-Norvégia marha drága.<br />
-Nem igen kedvelem Miro barátnőjét, azt meg marhára nem volt jó buli hallgatni napi ötször, hogy de vacak hely Finnország, bezzeg Oroszország (!!!) mennyire jó hely. (Meg ugye olasz...de most komolyan, orosz? Úgy megütném az összes olaszt aki odavan, hogy Oroszország de jó hely. Látszik, hogy fingjuk nincs az egészről, a panelekről, az 50 éves várható élettartalomról, csak azt tudják, hogy olcsó a vodka. Az oroszok épp eleget voltak nálunk ahhoz, hogy Oroszországot NE szeressem.)<br />
-Norvégia marha drága.<br />
<br />
De azért összességében pozitív a kép, jól éreztem magam, s noha női foci edzést is láttunk, a norvégok kedves, jó fej emberek, az ország meg gyönyörű. Csak...<br />
<br />
Norvégia marha drága!<br />
<br />
<iframe width="450" height="367" src="http://www.youtube.com/embed/joEAb_y7ZYA?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-35553306428374311652011-05-12T00:35:00.000+02:002011-05-13T22:29:00.086+02:00AmazingTegnap a nap nagyrészében Tulippal, és Marcoval megírtuk a SzéFiMoKoRe házit. Nekem majd még egyszer meg kell írnom Edgarssal, nem tudom még pontosan, hogy ezt, hogyan is tervezem. Ezt követően este elmentem Alpillába pingpongozni egyet Carlosékkal. Ki is találtuk, hogy este visszamegyek hozzájuk, úgyhogy úszás után eltekertem megint Alpillába, és megnéztünk egy BBT-t, majd pedig az Eurovíziós dalverseny elődöntőjét. Nagyon élveztük, hogy mennyi gyenge előadó van, úgyhogy csütörtökön ismétlünk. Elég kélsőn értem haza, gyors fürdés, alvás.<br />
<br />
Ugyanis ma volt az Amazing Oulu. 16 checkpoint, 6 óra, 4 fős csapatok bringával, minden csekpojtnál. Sajnos Eglé az utolsó pillanatban visszalépett, így csak 3-an voltunk, Spela, Joachim, meg én. Messze nem voltunk profik, de marha élvezetes kis napunkvolt. Végül 11 állomáson voltunk ott, s noha nem a legjobb pontokat kaptuk, csak elszórakoztunk. Hosszú évek után újra jártam színházban, és előadtunk egy kis performanszot (az egyetlen maxpontos feladatbeadásunk...), vívtam egy finn sráccal (ugye fél évig jártam párbajtőrre, aztán a suli miatt abbamaradt, de nagyon fura volt előbányászni a régi emlékeket, hogy miként csináljam. Ellenben több pontot is értem el, mint a többiek), volt céllövölde (de ilyen gagyi íjakkal, nem rendessel, ez azért így vicc volt), különböző játékok, festés,kultúra, miegymás. Nagyon jól éreztük magunkat, 4-től meg ebédelhettünk lazannyát. Az sem keserített el minket, hogy végül utolsó előttiek lettünk.<br />
<br />
El akartam menni este úszni de 6 óra bringázás után annyira fáradt voltam, hogy végül nem bírtam elmászni az uszodáig. Helyette el akartam menni partyzni Dagmarral, Spelával, meg Isabellával... de ugye az ilyen csajos partyk kicsit veszélyesek ahol egyedül vagy srác (mondjuk próbálkozhattam volna a finn lányoknál), de hirtelen elég sokat kell beszélni a hazaiakkal, meg lemezkritikát írtam, végül csak 1-1.5 órát tudtam volna bulizni, azért meg 6-6.5 eurót perkálni nagyon sok, nm mentem. Holnap majd megyek úszni, meg eurovízió, meg ilyenek. Mondjuk valahová tökre el is mennék szórakozni, ki kell használni az utolsó estéket.<br />
<br />
Az elmúlt napok képei:<br />
https://picasaweb.google.com/mmarton88/2011MajusiKepek#<br />
<br />
<iframe width="500" height="314" src="http://www.youtube.com/embed/ZwcBVq-Yhk0?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-81777346045280553722011-05-10T01:34:00.001+02:002011-05-10T02:09:58.726+02:00Sometimes I feel like......home. Szívesen írnám, hogy beköszöntött a nagy évvégi semmittevés, de ez nem igaz. Ma délután 5-ig Mobiltelkomrendszerekből kellett méréseket végeznünk, egy olasz sráccal, meg egy maláj lánnyal. Ez ki is tötötte nagyjából az egész napot, holnap majd írunk jegyzőkönyvet. Estefelé elmentem úszni, ma annyira nem volt jó idő, hogy nagyot kerékpározzak, túrázzak, vagy várostnézzek. Ellenben van két nyugtalanító dolog. Az egyik, hogy nem kaptam számlát a májusi lakbérről, és még nem tudtam befizetni,mindjárt írok emilt. A másik, hogy nem tudok belépni a Raiffesienes online bankfiókomba. Hihetetlen azért, hogy még mindig ezzel a vacak bankkal szívok, hazamegyek Pápára, első dolog az lesz, hogy bezáratom ezt a banki számlámat, hát nem hiszem el, hogy egy bank ennyire béna legyen. Na mindegy, túl sok pénz már nincs a számlámon, de legalább tudnám mennyit vehetek ki keshnek... wáhh.<br />
<br />
Holnap tanulás, szerdán Amazing Oulu verseny, csüt tanulás, péntektől meg egy hét kirándulás megint. Juhú! :) Ma akartam lemezkritikát írni, de egyre nehezebben megy, valahogy nem jönnek a gondolatok, csak a cikkfelénél járok. Talán majd holnap. Ellenben ma az uszoda remek volt, utána szauna, szomorú, hogy már csak párszor lesz erre lehetőségem. :( Valahogy olyan egyszerű, és nyugodt itt minden, komolyan mondom, gimis korom óta nem éreztem ennyire jól magam, ennyire otthonosan, kényelmesen magam. Valahogy minden olyan nyugis, egyszerű, jajj, ez borzasztóan fog hiányozni. Ráadásul ma láttam egy sünit, elszaladt előttem, miközben bringáztam. :)<br />
<br />
<iframe width="450" height="367" src="http://www.youtube.com/embed/tBOHgvnXw0g?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-24751457928046030922011-05-09T01:24:00.000+02:002011-05-09T01:24:45.728+02:00Hirtelen felindulásból elkövetett kirándulásAz elmúlt napokban nem voltam netközelben.<br />
<br />
Sokat agyaltam, hogy elmenjek-e erre a Mökki hétvége dologra. Ugye, ha elmegyek, nem tudok felkészülni a keddi vizsgára, bebukom a 8kredites Wireless 3-at. A kérdés, hogy mit veszthetek vele. Ha el tudom fogadtatni SzéFiMoKoRénak odahaza, akkor marha nagot, mert az fél évvel lerövidítené a BME-t. De lévén, hogy digitális kódolásról, csatornakódolásról meg ilyenekről nincs szó, és csak az anyag 50-60% lenne lefedve... nem tűnik valószínűnek. 24 kredit meg meglesz ha megvan a pénteki vizsga... ha megvan. Mert ez azért marha nem egyértelmű. Edgár 10 oldalt írt, én 4-et... simán benne van, hogy megbukok. Ebben az esetben pár 10k-t kell visszafizetnem állambácsinak, meg az Erasmusnak. Szóval lehet rossz döntést hoztam... de a napok fogynak, én meg lehet soha többé nem járok a környéken, meg kell nézni mindent, amit csak lehet. Úgyhogy fél 4-kor beadtam a vizsgám és kitaláltam, hogy elmegyek erre a Mökki hétvégére. Mondjuk Michaelnek még i kell fizetnem, az ő nevében mentem. <br />
<br />
Milyen volt? Erdő, tábor, nincs víz, (csak kútból), nincs áram (végül volt, de azért én csak májkrémet, meg kenyeret vittem, nem tudtam, hogy lesz), nincs bolt a környéken, nincs alco a környéken... Gyors vásárlás, bepakoltam 12-13 sört, egy üveg vodkát, ruhákat, kenyeret, konzerveket, aztán irány murány!<br />
<br />
Íme a képek:<br />
https://picasaweb.google.com/mmarton88/MokkiWeekend#<br />
<br />
Elég jó volt. Az idő javát a németekkel, illetve Dimitrissel töltöttem, de megismertem egy új francia párt, egy új görög matematikust, perzsa (iráni) lányokat, meg egy angol srácot. Péntek, vasárnap 10 fok fölött volt, szombaton csak 3-4. Naná, hogy szombaton mentünk kirándulni. Volt egy 200 valahány méter magas dombocska a környéken, oda mentünk. Az út elég nehéz volt, noha volt turista jel, meg útvonal, nem igen lett egyszerű a dolog, ráadásul óriási víz, sár, meg hó volt még mindenhol, be is áztam hamar. De így is kellemes, élvezetes volt a finn erdőkben barangolni. Most túráztam először Finnországban, gyönyörű. A képek magukért beszélnek. Még egy kutyás finn párba is belefutottunk, tündéri volt a kutyus, jajj, nagyon hiányzik a Pepi!<br />
<br />
Mivel még a tó be volt fagyva a csónakázása elmaradt, de a hétvége legnagyobb királysága a szaunázás volt. Mixelt szauna, fiúk lányok együtt, igaz fürdőcuccban, de nem elektromos, hanem fa szauna volt. Sokszor feltettük 100 fokra a hőmérsékletet, de gyakran még afölé is. a top 120 fok volt. És 15-20 perc szauna után mindig kimentünk a 3-4 fokos levegőre, és megmártóztunk a 0 fokos tóban. Ilyent pár hónapja még tuti nem csináltam volna, de borzasztó jól esett. Mind a száz fok fölötti süldögélés, mind utána a hidegben álldogálás, csobbanás. Vagy 4 sört le is gurítottam közben odabent a szaunában, és hát mit ne mondjak, marha nagy fíling volt, amikor a 120 fokban már csak Dimitrissel ketten maradtunk bent, és énekeltük a Ragetől a Set This World On Firet teli torokból, hogy aztán rohanhassunk a tóhoz mártózni. Órákon át csináltuk, de még bírtam volna folytatni. Estnénként tábortűz,mesélés, makkarázás, beszélgetés. Sokat meséltek a perzsa lányok, Irán állítólag nem is olyan fanatikus meg őrül ország, mint Irak, meg Afganisztán, az emberek nem vallásbolondok, terroristák,sokat isznak, buliznak, normálisak. Állítólag.<br />
<br />
Kipróbáltam egy fura finn játékot, olyan, mint a teke, mindig ezt játszák itt a finnek, a nevét nem tudom, fa rudakat kell ledöntened egy másik fa rúd dobálásval, és pontosan 50 pontot kell összegyűjtened. ez is mókás volt, akárcsak az, hogy 7-8 év után újra fociztam, igaz, csak kicsit passzolgattunk egymásnak. a németek amúgy jó fejek voltak. Az elején kicsit nagyobb társasági életet képzeltem, de így is jó volt. Páran berúgtak, Dagmar végül Daniellel hált fölöttem, s noha kicsit túl sok galambot röptettek, azért elvoltunk.<br />
<br />
4 körül értünk haza, kicsit kitakkeroltam, megvettem a repjegyemet (júni 13-án érkezek haza, Budapestre), majd elmentem egy nagy bringázásra, vagy 2.5 órára éjfélig, jártam mindenfelé, jó volt. Vicc, hogy nem megy le a nap. Na jó, de... deh érted. A csillagok nem jönnek fel, annyira nincs sötét, nyári estéken olyan 9-fél10 felé van olyan világos, meg idő, mint itt éjfélkor, egykor. Amúgy marha jó volt ez a hétvégi lazulűs az erdúben, ha tehettem volne nem jövök vissza. Tiszta Korpiklaani. "I was born in a deep forest I wish I could live here all my life." :)<br />
<br />
Ma egy fura dologra jöttem rá. Annyi év eltelt! 2003-2004. 77-8 évvel ezelőtt egy fura tinédzser srác voltam, akinek az élete mindenben megváltozott azóta. Más helyzetek, más emberek, más helyszínek, más körülmények, tényleg, semmi nem ugyanolyan. Csak egy valami. Itt vagyok, több, mint 2 és fél ezer kilométerre, és amikor feszült, vagy mérges vagyok, még ma is ugyanazok a dalok tudnak a legjobban megnyugtatni, kikapcsolni, felüdíteni, mint akkor:<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/htKY2oD85rs?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Ma is, ha mérges vagyok, a Hearts On Fire segít, és a többi Hammerfall, Manowar, amik 15-16 évesen voltak a nagy szerelmek. Minden megváltozott, minden elmúlt, minden átalakult. Barátok, barátnők, ismerősök, helyek, nevek, szokások, eszmék... minden eltűnt. Csak a zene maradt. "A dal ugyanaz maradt." Na ez is csoda valahol.MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-50643085426762070422011-05-06T02:09:00.000+02:002011-05-06T02:09:12.543+02:00BagtrickHa tudod, hogy mit jelent, akkor volt fiatalságod, ha nem, akkor meg örülj neki, hogy nem részesültél benne soha. Mindesetre full véletlenül pár napja megleptem egyel Edgárt, azóta is ezt hallom viszont... :D De hát nem kellene nézelődni ugye! <br />
<br />
A mai nap is a tanulás jegyében telt. Koradélután Edgivel bementünk ebédelni, találkoztunk egy mókussal. Én tegnap is találkoztam egyel, mikor jöttem haza a boltból. Lehet ugyanez volt. Kedden meg egy nyuszi szaladt át előttem az úton. Állatok Finnországban? fura mi? Arra kíváncsi lennék a -32-ben hol a fenében voltak, lehet ők is bérelnek szobát a psoastól. Amúgy nekem havi 230 lyuró egy szoba a kláb 16ben, egy finnek ugyanez a szoba 140 lyuró. Ne kérdezd miért. Estefelé elbringáztam Toppilába, ami egy elég király hely, ott elég faja körülmények közt laknak a cserediákok. Megünnepeltük az egyik olasz lány szülinapját. Mondjuk a dombtetőn ahol ünnepeltünk marha hideg volt, de megvendégeltek pár kolbászra (hát finnek vagyunk waze, mit nekünk torta, sütünk kóbászt a 6 fokban, a szabadban)<br />
<br />
Pontosan ilyen volt az egész:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://www.demotivalo.com/wp-content/uploads/2011/05/demot_finnorszag.jpg" imageanchor="1" style=""><img border="0" height="708" width="480" src="http://www.demotivalo.com/wp-content/uploads/2011/05/demot_finnorszag.jpg" /></a></div><br />
Mondjuk a kóbászt az egyik cseh lány kezelte, kissé oda lett kozmálva, de azért jó volt. 2 sör gyorsan lecsúszott, de sietés haza, tanulás, holnap vizsga. Nem igen tudok sok mindent, talán szerencsém lesz, és jót kérdeznek. Másban nem tudok bízni. Amúgy meg tele vagyok kérdéssel. Faja lenne ha hazamentem, nem kéne megcsinálni a Széfimokorét. Ha elvégezném itt a Wireless3at meg a mobiltelekomot talán el tudnám fogadtatni. Talán. Kb. az anyag 2/3-át fedné le. Az elég? Azt elfogadják? ez olyannyira nagy kérdés, hogy ha nem, akkor valszeg fél évvel tovább fog tartani nekem a suli otthon. Ha meg nem, akkor meg ha sikerül a mobiltelkom, minek menjek vizsgázni Wireless3ból? Jókedvből? Inkább mennék a Mökki wíkendre. Holnap4-kor kezdődik, az Isten háta mögött egy koticsban lesz az esn csapat 3 napig a természetben. Tök jó lehet, nagyon mennék. De a Wireless3-at be kéne áldozni érte. Na most mi legyen? Bízzak a szerencsében, hátha elfogadják, és tanulják, vagy hagyjam a faszba az egészet, és érezzem jól magam? 16:00-ig kell eldönteni, végső döntés 15:45 körül várható.<br />
<br />
Amúgy a napifánki az volt, hogy hajnali 1:49-kor csöngettek. Edgár rémültem felkiáltott "Úristen, valaki meg akar du*ni minket!" Majd megszakadtam a nevetéstől. Egy koreai srác volt, az egyetem kulcsát kérte el, azonnal be kellett mennie a suliba dolgozni. Szeglény srác, full idegroncs, csak az nyugtatja meg, ha néha cigizik kicsit. amúgy állandóan tanulnia kell, alig alszik. Van itt valami szadista koreai csávó, ő ugráltatja. De odahaza állítása szerint ugyanez a helyzet. Nem irigylem.<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/_tO0yXQSkzM?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Imádom ezt a lemezt. Zseniális. Mindig a lappföldi utat fogja az eszembe juttatni, a hosszú utazást a végtelen havas tájakon, miközben hihetetlen igényesen és gyönyörűen szól a mese a távoli keletről, India, meg Arábia csodáiról. Az a túra, az a társaság, a legszebb élményeim egyikeként marad meg.MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-5869565331289221312011-05-04T23:11:00.000+02:002011-05-04T23:11:56.893+02:00SzéFiMoKoReAzaz MobTelKomSzi<br />
<br />
Mobile Tellecomunication Systems a tárgy neve, vizsga lesz imhol. Pénteken. Jajjdejó lesz, sosevolt még ilyen jó. Semmi nem történik velem, semmit nem csinálok, tanulok egész nap. Kb. Tegnap közepesen bepánikoltam, le akartam mondani a vizsgát, de az utolsó 10 vizsgán kb. uazt a 15 kérdést tette fel, azt megtanultam, és csá. Semmit nem tudok amúgy a könyvből, 3*800 oldal információtól mentesen, egy mukkot nem értek belőle. akit érdekel átdobom pdfben. 4G-ről szól, ami ugye még nincs is. Tehát ha úgy vesszük ez egy izgalmas sci-fi trilógia! Tegnap elmentem úszni, hazafelé meghallgattam az új Sixx:A.M. lemezt eltalálták a srácok nagyon:<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/R2NjGrR5uqg?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Na most ez a szám nem az, hogy király, ez a rockzenei evolúció csúcsa kb. A 21. században ez a rock. Modern, dögös, vad, dallamos, zseniális. az egész lemez ilyen. Kicsit sok a Muse hatás, de faja.<br />
<br />
Ma meg ugye megint csak tanultam, vittem cuccokat Carlosnak ebédre bringaszereléshez, Anna kérte. Du meg elbúcsúztattuk egyik legkedvesebb cserediákomat, Katkát, reggel megy haza, hiányozni fog nekünk. Sütött tortát, ,mákból, meg mangóból. Jó, hogy nem magnóból. Utálom a mákot, mondtam is, hogy "I really hate mák". Gondoltam nem értik meg a többiek. Hát a mák szlovákul is mák... De azért finom volt. Amúgy pár napja egyik szlovák srác mondott nekem egy olyant, hogy eldobtam az agyam. Mesélte, hogy pár hónapja volt Budapesten, és teljesen meglepődött, mert egy csomó szlovák emberről vannak szobraink. Pl. Kossuth Lajosról. És ő tényleg úgy gondolja, hogy Kossuth szlovák. Csak lestem. Szóval volt egy kis búcsúztatás, meg este a csehek, szlovákok megnézték a cseh finn hokimeccset egy finn kocsmában. Kemény volt, csomó finn, csomó cseh, ejj. A végére benéztem, addig meg tanultam. Meg még most is fogok. Tegnap megnéztem az új himymet. Elég tetszetős, végre egy jó rész, az utóbbi pár lapos volt. Holnap meg megint tanulás, perjantai meg vizsga. Jáháááj!<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/6w55n9BTalg?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-6075240414731383402011-05-03T00:50:00.000+02:002011-05-03T00:50:19.797+02:00Kiss me where it smells funny!Ma tanultam, próbáltunk a zenekarral, este meg felléptünk. 5 számot játszottunk, a hatodikat nem toltuk el. Tegnap este írtam meg hozzá az énekdallamot, meg a dalszöveget, de egy nap alatt nem tudtam bemagolni. A dal arról szól, hogy megerőszakol egy legalább 1000 kilós, szakállas csaj. Nem mintha velem megtörtént volna valah is ez, és nem is hiányzik, de szerintem ez egy jó téma. Most amúgy is rákaptam a Bloodhound gangre, bejönnek az idétlen, és alapvetően disznó szövegek, meg a poén dalok. Sajnálom, én anno már az Amerikai Pitét is bírtam. Szóval este fellépés, ismerősök közül csak páran jöttek el, volt végtelen mennyiségű spanyol arc, s noha a színpadon jó volt, a közönség soraiban azért olyan hű de nagy hangulat nem alakult ki. Legalább muzsikáltunk egyet, tényleg egynek jó volt. <br />
<br />
<iframe width="450" height="286" src="http://www.youtube.com/embed/qtAhlPcdh9c?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Holnaptól meg tanulás ögen keményen, mostantól a napok erről szólnak.<br />
<br />
<iframe width="450" height="286" src="http://www.youtube.com/embed/m_5dDKKp45U?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-2510699670611626422011-05-02T00:43:00.000+02:002011-05-02T00:43:18.161+02:00Éljen május 1-e!A csudát! Ez azt jelenti, hogy már csak kevesebb, mint egy hónap van hátra.<br />
<br />
Nem igen van időm most írni, sőt, nagyon nincs. Tegnap vappu záró volt, elmentünk délután egy ilyen piknikszerűségre, ahol az elsőéves mérnökhallgatóknak a nagynyilvánosság előtt pucéran bele kellett csúszniuk a patakba, közben meg csapatták a Mötley Crüet a hangosból. Utána kis kajálás, bementünk a Winger nevű helyre (ahol Pantera szólt hehe), elvileg itt a legjobb a csirkeszárny a városban. Hazajöveteles, tanulás, este meg irány a Tivoli egy diszkósmulatságra, a zene nagyon ott volt, a társaság is.<br />
<br />
Ma tanultam, délután bementem a városba egy légyottfélére az egyik igen igen csinoska lánnyal, kár, hogy 3 nap múlva megy haza. Holnap meg fellép az erasmus zenekar, még énekdallamokat, dalszöveget kéne írnom, meg magolnom, atyaég. + péntek vizsga, na ez így kemény lesz. De majd valamit összehozunk.<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/k8U8gjFx9Vk?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-86249248774775188872011-04-30T11:48:00.001+02:002011-04-30T13:23:17.633+02:00Szomszédok<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/vgLdOrAByio?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Bocsi, a cím kötelez. :)<br />
<br />
Nem ezekről a szomszédokról lesz ma szó. Dél körül betekertem a városba, Spela, meg Isabella hívott, valami vappu hepening van állítólag, nézzünk be. Nem volt semmi, pár egyetemista lődörgött a piactéren, ellenben elmentünk ebédelni. Először Vanillába, de lekéstük, zárva volt, akárcsak az építészkajálda, végül pizzáztunk egyet. 6 euró egy nagy pizza, itallal, salátával, finom volt. Ráadásul a lányok nem tudták megenni a saját pizzájukat, úgyhogy kaptam az övékből is rendesen, ezúton köszönöm. Velünk tartott Spela tesója is, őt most meglátogatják barátok, 5 szlovén lány van itt, ma este pedig legendary eveninget akarnak csapni, majd játszunk velük have you met Tedet... :D<br />
<br />
Délután tanulás, akárcsak délelőtt, este meg csehszlovák party. Jó volt, az eddigi legjobb buli, hisz volt egy csomó ismerős dolog, emlék, élmény. Képek régi Skodákról, diskurzus a cseh sörökről, ismerős helyekről, élményekről, faja volt.<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/_7ZmhEGFHj8?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Mondjuk a Jozin S Bazin videót, és dalt jobban erőltethették volna. D De különben is, minden haverom ott volt, el lehetett dumálni, hülyéskedni, tényleg jól éreztem magam. 1 körül meg amikor már kezdett kifulladni a dolog bementünk a városba Carlosékkal a Karlébe. Mondjuk 1 órát vártunk, hogy bejussunk, utána meg tömegnyomi volt, de elvoltunk,eltáncoltunk. Mondjuk mikor a dizsiben a Gaga után betették a Sonata Arcticát, csak néztünk. De visszatérve a csehszlovák partyn két finn lány elkezdett lopni, elloptak pár bankkártyát, pénzt, de végül elkapták őket. Tőlem csak a kegyetlen vacak mézes rumomat lopta el valaki, azért nem is kár annyira. Pláne, hogy Minoék kártalanítottak. amúgy a szlovákok csehek jó fejek, meg itt mindenki, tényleg remekül elszórakoztunk. Ma pedig Vappu főnap! Juhú! Ja, és 4est kaptam kínaivitézfátiból.<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/AyoPco75M7k?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
BTW itt van pár kép áprilisról:<br />
https://picasaweb.google.com/mmarton88/OuluKepekAprilis#MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-77296616033568559612011-04-29T01:44:00.000+02:002011-04-29T01:44:01.169+02:00VappuCsak akkor bulizom ha úgy van...<br />
<br />
és általában úgy van. Itt van a ma is. Nem akartam. Jajj, de nem, hát nem nem. Nem vagyok én olyan. Tanulok inkább. Jobb, hasznosabb. Fújj, emberek alkoholt isznak, butaságokat beszélnek, nevetnek, meg obszcén módon egymáshoz dörgölőznek tánc címen, fújj! Micsoda erkölcsi fertő, én aztán inkább tanulok itthon a fenekemen. Szeretnék nagyon okos lenni, hogy egy értelmes, intelligens mérnök legyen belőlem, aki 24 éves korára büszkén ingben, majd elmehet egy céghez dolgozni, meg forrasztani, dolgozhat sok hasznos dolgot, élhet valami kicsi lakásban a szüleivel, vagy egyedül, és 28 éves korára egy boldog senki lehet.<br />
<br />
Banyek, hihetetlen, hogy kb eszerint éltem gimiben, meg komolyan is gondoltam ezt a szórakozni nem jó, alkohol nélkül is remekül érzem magam dolgot tinikoromban. Gusztustalan. Elhittem kajakra a fullkancsó paksiendre idétlen szövegeit arról, hogy micsoda felsőbbrendű intelligens, meg jó ember a rokker, meg a régi barátnőm is csak támogatott ebben a jógyerek dologban. Hát elég szánalmas csicsákó voltam az fix. Mondjuk sokak szerint még most is az vagyok hehe.<br />
<br />
Szóval tanulni akartam, de kaja után láttam, hogy minden haverom buszra vár, partibuszra, buli van, mennek be a városba, ma egész nap nyitva a hevimesta, minden egyetemista ott iszik, meg bulizik. Jajj, én nem megyek, tanulni kell, nincs pénzem, blabla. De majdnem meggyőztek. Hazajöttem, csüccs a seggre, csönget Dagmar, megy a hevimestába bringával, menjek vele. Mentem. Banyek, mindenki hív, otthon is lehet tanulni, de már csak egy hónap van itt, szeretném magam jól érezni a barátokkal. Szóval délután hevimestzáztunk. Sokat nem ittam, de jól eldumáltunk a Batgirlnek öltözött Laurával, Isa, Dagmar, Karolina, meg a többiek, pár sör 2.5 lyuróért, jó hangulat, és fasza zenék. Érted, vagy 1000 egyetemista bulizott ott, miközben üvöltött a Kreator, a Manowar, a Maiden, az Accept, a Priest, az Amorphis, meg szólt a karaokiben a Sonata Arctica, meg az Ensiferum. Na ilyen egy egyetemi buli waze! Kaukázus, Kolorsztár, ZéPé? Menj a fenébe! Utána elmentem úszni, frankó volt, 11 után értem haza. Gyors vacsi, majd indulás egy ingyenes rave partyba. Sajna nem jutottam be, a finnek kicsit szarok a szervezésben, tömegnyomi volt bent, vagy fél órát vártam a tömegben az első sorban (tolakodni csak megtanultam az évek alatt), vagy 50-60 ember jött ki a helyről, senki nem mehetett be. A haverjaim is leléptek, nem volt nagy eresztés. De azért a Vappu így is hatalmas király, a cserediákok hatalmas királyok, imádom őket, még a szlovák arcok is megkínáltak vodkával, imádok mindent, mindenkit, nem akarok hazamenni!<br />
<br />
<iframe width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/1N2ygprxBow?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-19213656864152486862011-04-28T01:01:00.000+02:002011-04-28T01:01:50.503+02:00100Ez a 100. bejegyzés! :) Legalább is ha nem számoltam el. Ami lehet, de nem érdekel, akkor is ezzel ünneplünk. :)<br />
<br />
Sok érdekes nem történt, tanulás van. A jó hír, hogy megjavították a liftet, a rossz, hogy van benne egy ordenáré méretű hányás, szóval nem szívesen használom, talán majd valaki egyszer feltakkereli. Ma próbáltunk a bandával, továbbra is terv, hogy hétfőn koncertezzünk, de ehhez kéne legalább egyszer dobbal is próbálni, meg majd megPRolni az eseményt. Foglaltam hotelt a sweden rock utáni napra, de repjegyet még nem hazafelé. Mert tudom, hogy 13-án kéne hazamenni... de gecire nem akarok hazamenni. Több dolog kavarog a fejemben. Az egyik, hogy el kéne ugrani Litvániába még Laurához, meg Egléhez, onnan Lengyelországba, és úgy hazacsurogni. De ez elég nagy kavarás és eléggé szorít az idő, nem tudom még ebből mi lesz... lehet holnap utána kérdezek a csajoknál. <br />
<br />
A másik ötletem, hogy lehet itt kint kéne megcsinálni az mscmet. Mert tökre nem akarok hazamenni. De ez megint egy lutri, kéne hozzá valami pénzes állami támogatás, majd utánanézek van-e ilyen. Illetve akkreditáltatni kéne egy rahedli otthoni tárgyat, jajj nem egyszerű, nem egyszerű. Alapból külföldön kellett volna elkezdeni az msct, kár, hogy erre nem gondoltam hamarabb. Ebből valszeg nem lesz semmi, de majd még kitalálom. Ma amúgy kb. semmit nem csináltam, tanultam. 6-án és 10-én vizsga. Nagyon nem kéne megbukni, illetve el kéne otthon fogadtatni ezt a két tárgyat, hátha kiválthatnám vele a széfimokorét. 10-e után meg lesz még 20 napom kirándulni, bulizni, élni, szórakozni. Mondjuk házikat kell majd írni, de hát csesszék meg. Szóval közeledik a hazaút, és ez nem igazán jó hír. :S<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/T_3P8yffABE?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-29534950445790199572011-04-27T01:57:00.000+02:002011-04-27T01:57:31.715+02:00Pendulous Fall ...Vappu van. Egy hét buli, egy hét ivás. Még csak kedd van, azaz nem tart egy napja. Az állapotok:<br />
<br />
-A folyosón elviselhetetlen a bűz. Nem tudom honnan jön.<br />
-A folyosón elviselhetetlen a mocsok. Mindenhol kosz, lábnyomok, sár, szemeteszacskók tele, undorító.<br />
-A lift nem működik. Talán hamarosan megcsinálják.<br />
-A mosoda nem működik. Nem tudni miért.<br />
-A folyosó/lépcsőház tele van szeméttel. Üres sörös flakonok mindenfelé, törött vodkás üvegek, egész veszélyes lesétálni, folyton üvegszilánkokba lépsz...<br />
-A 2-3. között van egy rahedli régi fénykép kiceluxolva a falra. Fekete-fehér képek spanyolokról, régi szülinapokról, gatya nélkül álldogálnak a világ különböző részein. Piros filccel rajzolva is van rá mindenféle csúnya dolog.<br />
-A 4.en a falon van egy hatalmas égésnyom. Nem tudni honnan, mintha valami robbant volna, de lövésem nincs, hogy mi, vagy, hogy.<br />
-Az ajtónkon van egy óriási vérfolt. Nem tudom, hogyan került oda, nem tudom kié a vér, a nyomok a padlón folytatódnak a szomszéd szobáig... de az azért kemény, hogy valaki összevérezte az ajtónkat. Remélem nem én voltam. <br />
<br />
Konklúzió:<br />
<br />
I (L) ERASMUS! :)<br />
<br />
Amúgy ma volt az itteni evezős verseny, majd teszek fel képeket. Este meg buli volt. Kissé szomorkás vagyok, nőügyek miatt, de hát nálam ez default. <br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/I438RH1oUJc?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-70336412858620497452011-04-26T00:45:00.000+02:002011-04-26T00:45:35.662+02:00What's The Story......Monring Glory<br />
<br />
Húsvét hétfő van, nem kaptam piros tojást, a nyuszitól heavy metal csokitojást kapta. Ez itt elég népszerű, olyan, mint a kinder tojás, csak kevésbé finom, és van mondjuk benne egy Iron Maiden kulcstrató. Veszik az emberek, mint a cukrot. Kb délben keltem, el is mentünk piknikezni egyet Nallikariba Eglével, Karolinával, Spelával, Edgárral, Carlossal. Jó volt, kis kirándulás, persze a vicc az, hogy a tengerpart homokos, de a tenger még be van fagyva, ráadásul nem is kicsit. Ilyen bícsparton se voltam még. A strandidő az itt kb. július, de azért fel van szerelve a tengerpart, mintha a bélyvaccs lenne, kilátó, vízirendőrhely, stb.<br />
<br />
3-kor eljöttem, és a napom hátralevő része nem pont úgy sikerült ahogy terveztem. Elmentem Tomiékkal pikiónikezni. Egy Oulutól 30 km-re lévő gyönyörű táborhelyre vittek, tábortüzezés, kolbász, szalonnasütés. Gyönyörű, tényleg. Igazi túristaparadicsom, egy goyrsfolyású, köves/sziklás patakban vannak szigetek amikre kimehetsz piknikezni. Tele volt emberekkel, vadregényes, hangulatos, karban van tarva, majd feltöltök pár képet. Szenzációs volt. Ráadásul ma már lehettünk pulcsiban/pólóban, 15-20 fok volt. A gyerek eleven voltunk, mi elbeszélgettünk, tényleg jól éreztem magam. Persze ilyen gyönyörű vadregényes erdős, patakos tájékon ez nem csoda.<br />
<br />
Hat-fél7 körül értem haza. A nap hátralevő részében szenvedtem magamban, meg tanulni próbáltam. Marhára nem megy a tanulás, ezt a hülye angol nyelvű könyvet iszonyat nehéz olvasni. Ez apám nem oktatás, hogy tessék itt van 3 800 oldalas könyv, olvasd el, a lényegét jegyezd meg, aztán visszakérem vizsgán. Ráadásul már csak másfél hetem van. BME-s jegyzeteket kerestem a neten, onnan tanulok. Ejjejj. <br />
<br />
Na egy kis zene. Marhára nem szeretem a Foo Fighterst. Ez az egyetlen daluk ami tetszik. DE! Az új lemezük most jött ki, őrületes a sikerük nyugaton, meg mindenhol, vezetik a listákat, az emberek meg vannak őrülve. Nem mondom, hogy a finnek zenei ízlése tökéletes, de ha megnézem... zenéket szeretnek. Mármint popot, rockot, metalt, hip-hopot. Nincs experimentálisalterjezzhiphopska, meg semmi ilyen marhaság. J.Lo, Foo Fighters, Stratovarius, Danko Jones, Volbeat, Perti Nygard, Lady Gaga, ez megy. Nem kell mindegyikért odalenni, de legalább karakteres, standard dalaik vannak, besorolod,hallgatod, kész. Ezzel szemben odahaza mi az ultimate menő az egyetemisták körében? Maszkura, Zagar, Irie Maffia, Kesh, 30Y, Kiscsillag, meg a többiek. Mi ez? Ez zene? Ez valami stílus? Lady Gaga az zene apám, pop, és kész. Nem szól többről, nem akar többet, teljesen jó. Pop, bulimuzsika. Odahaza meg ezek az álművész álzenészek hülyítik az egyetemistákat, hát ez a világ szégyene. Szól valamiről? Nem. Van valami érzelmi töltet benne? Nincs. Csak giccses maszturbálás az egész, hangszerekkel. Hát inkább 10 Petri Nygard meg Bomfunk MC vigyen a sírba. Komolyan mondom, egyszer porráégetem az emerkettőpetőfirádiót. Apu meg anyu pénzéből sztárolják ezeket a hulladék senkiket.<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="311" src="http://www.youtube.com/embed/SBjQ9tuuTJQ?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-77615811571277072792011-04-25T00:54:00.000+02:002011-04-25T00:54:54.384+02:00Piros tojás...Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok mindenkinek!<br />
<br />
Kaptam visszajelzéseket, hogy emós lett a blog. Nos, mindenkit megnyugtatok, nagyon jól érzem magam, szomorúan gondolok a hazaútra, még a svéden rock sem vígasztal, meg semmi, marha jó minden. Jó, nem minden party olyan nagy attrakció, de a jókat annyira nem fejtem ki mostanában, egyrészt, mert kevés az emlékem, másrészt meg már unom, hogy arról írjak, hogy részegen kivel mikor mit csináltam. Szóval minden faja. Ez a mexikó annyira nem volt nagy eresztés, csak a kaja/pia, előtte a stupid party faja volt,bár nem a legjobb, a karibi party meg marhajó volt, mostantól meg vappu ami kb. egy hét ivás, meg bulizás. Jajj, mindig csak ilyenekről van itt szó, hát jajj.<br />
<br />
Ma volt nagy húsvéti ebéd. Lengyel lányok szervezték, meghívtak, kellett vinni kaját, meg fel kellett öltözni. Na most forma1et néztem (Button wázze de hülye vagy!!! én meg én is mert mért nem tanulok inkább) és így eléggé későn kapcsoltam. Gyorsan akartam kolbászt főzni, de elcsesztem, kilukadt, ronda lett. Le sem akartam vinni, de Edgi boy kitalálta, hogy vágjam fel kockára akkor nem látszik, hogy kireped és undorítóan ronda. Na, hát ezt is tettem! :D Megöntöztem kalocsai pirospaprikával (még van egy kicsi) aztán szevasz. Közepesen kulturáltan felöltöztem (Edgár vette az öltönyt, vitt csomó kaját, kivit, meg még a nagy tigrist is akivel alszik minden este). Lementünk, ott volt az összes jó arc, Karolina Lengyeloból, Dimitris, Carlos, sása, Eglé, Laura, egy litván srác, Edgi, Spela, Terza meg én. Volt egy csomó fajta kaja, kolbászok, húsok, elmajszoltuk, elcsipegettük. Voltak torták, utána jégkrém én meg jó magyarként mindenhez kolbászt ettem, jó volt. Közben beszélgetés, poénkodás, viccelődés, jó hangulat. El voltunk. És a kaja is jó volt. Kicsit mondjuk nem tudtunk mit csinálni meg kezdeni magunkkal. Jétékot nem akartunk játszani, a beszédtémából kissé kifogytunk, elmentünk sétálni, az is kellemes volt. Volt plusz pár fok, a nap gyönyörűen sütött, tényleg kellemes társaság, kellemes hangulat uralkodott. Fél 4-től negyed9-ig voltam ott, akkor átmentem próbára a szomszédba, zenéltünk kicsit. Joy Division találkozik a Ters For Fearssel zenét tolunk eléggé elvont szövegekkel, de jó volt. Jövő hétfőn valószínű koncertezünk. :D Bírom a srácokat, meg, hogy tök lazán vesszük ezt a banda dolgot, így kell ezt, no para, elvagyunk. A lényeg a hangulat. Szóval ez egy faja nap volt, jó délután, séta, poénok orrbaszájba egymás ellen, meg zenélés. Mondjuk mi ugye marha büszkék vagyunk arra, hogy locsolkodunk. De nem csak mi ám, hanem a lengyelek, szlovákok is. Lettek, litvánok meg tojást koccantanak, az nyer akié nem tör össze. Ja és rájöttünk, hogy Sergio Ramos mekkora egy béna gyökér. Hazafele mente a spanyol ligakupával kihajolt a buszból, elejtette, az meg összetört. Ezt a balfácánt! :D<br />
<br />
Holnap Tomiékkal kolbászsütés, meg lehet lesz valami Nallikari kirándulás párunkkal. Még majd elválik. Amúgy lehet páran emlékeztek rá, hogy elhívtam a gyakran emlegetett szlovák csajt erre a mai ebédre, nem jött végül. Gondoltam egészen 5-ig, amikor megérkezett. Állítása szerint tök jól érezte magát, meg nevetett sokat, meg ilyenek. de nem igen tudott bekapcsolódni a beszélgetéseinkbe, mint ahogy kb én se tudok vele beszélgetni semmiről, nem igen van közös téma. Lehet kettesben lenne? Múltkor volt. De ugye a csinos lányok meg az érdekesség közötti arányokról már sokszor beszéltem. De azért nagyon aranyos, még a bandánkkal a próbára is benézett (nem bírtam lebeszélni, pedig próbáltam.) Megfordult a fejemben, hogy holnap elhívom randira, mert mértne. Na ezt majd még kitalálom. <br />
<br />
Igazából a HCSStől a We Don't Celebrate Sundays tenném most ide, de azt nem tudom mert itt a finneknél a kiadó levetette a lyutubról. Legyen itt valami más a jó nőkről, meg a sármos fiúkról:<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="311" src="http://www.youtube.com/embed/JzAv7K8BtN0?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br />
<br />
Na megtaláltam azt is, hogy miért nem ünneplünk ezentúl vasárnapot:<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/H8Cuqo45r-M?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-58296554304361986722011-04-23T23:50:00.000+02:002011-04-23T23:50:51.004+02:00BurritoMa mexikói buli van/volt.<br />
<br />
Igazából más érdekes nem is történt. 4-től kezdődött, és itt el is volt cseszve az egész. Nem lehet négytől hajnali 2-ig folyamatosan bulizni, vagy jó bulit csinálni. Az eleje ígéretes volt, gyűltünk az étel szagra, és a mexikói kajákat, tortillát, burritot, nachot majszolgattuk, finom volt. Mondjuk a tököm fából volt, a jalapenot nem igen kóstolgattam.<br />
<br />
Persze nem volt több 5 foknál, de mindenki úgy csinált, mintha tavasz lenne, vékony kabát, szoknya, top, ilyenek. Persze fázott mindenki, mint az állat, úgyhogy pár óra után mindenki hazament, eszegetett, aztán úgy volt, hogy 9-től a 3-on nagy party lesz. A nagy party elmaradt. Alig volt pár ismerős/pár barát, uncsi volt, álldogáltunk csak a folyosón, se közös téma, se semmi nem igen volt, ráadásul marha fáradt vagyok, a hátam annyira fáj, hogy biztos vagyok benne ki fog szakadni. Hiába, a sok úszás, meg a sok buli. Napközben adogattak valami űberbrutál mexikói piát, állítólag nagyon veszélyes, de szerintem kb. semmi alkohol nem volt benne, vagy 7 pohárral megittam, de 0 hatás. Helló, ennyi erővel jöhetett volna Tequila. Noha volt táncos rész, az emberek java bement a városba bulizni, páran maradtak, a zene most is szól. De valahogy túl sok az ismeretlen. A személyes cimborák ráuntak a Club 16 partykra, valahogy mindenki elkezdte élni a szokásos életet, egyre kisebb a cserediákhangulat. Ráadásul mindenkihez jön apuanyu, a barátok, a cserediák bulikra meg egyre több vadidegen arc jár, ilyen lokálhíró hvcsk, afrikai bevándorlók, akik jönnek vadászni a csajszikat. Hiányoznak a korai idők Caios estéi. Holnap húsvét, Edgi Boyyal kell majd valamit főznünk és a húsvéti vacsira levinni, kíváncsi vagyok mi sül ki ebből. amúgy ma megnéztem a 2010-es Alice csodaországbant. Nem egy nagy eresztés, de nem is rossz, elmegy.<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/l9FQTcB1Rag?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-49914683432362825402011-04-23T11:55:00.000+02:002011-04-23T11:55:01.526+02:00ÁdámkosztümA tegnapi nap a tanulás jegyében telt. Persze olyan hűdenagyon nem megy a tanulás, hát csessze meg, hogy el kell olvasni 3 700 oldalas könyvet, és bevágni ami benne van. De hát igyekszünk. Egész nap ki sem mozdultam, itt a nagypéntek munkaszüneti nap. Sütöttem krumplit, meg valami húspogácsát, aztán szevasz. Picit belenéztem az Alice Csodaországban c. filmbe, amúgy semmi érdekes nem történt. Ellenben este volt két buli is.<br />
<br />
Úgy terveztük, hogy elmegyünk Alpillába Carlosékhoz a Stupid partyjára, egy picit ott elvagyunk,majd átmegyünk a secret Partyra ami itt a tó mellett volt, mert mindenki ott van, és dejó lesz. Ebből persze az lett, hogy elmentünk Carlosékhoz... és ottmaradtunk. Amit én bánok, én inkább jöttem volna a Secret partyra, de a többiek nem igen akartak eljönni, én meg egy kicsit untam. De azért voltak jó részek. Pl volt kolbász, virsli, litván vodka, de valami nagyon idétlen és lassú spanyol ivójtáék keretében lehetett csak alkoholt fogyasztani, na az dögunalom volt. De volt egy finn csaj meg egy srác, végül velük elég jól eldumáltunk, bár tény, hogy főként a lány kissé felöntött a garatra. De azért az utolsó órák mókásak voltak. Meg előtt az, hogy igyekeztünk leitatni Isabellát, hát sikerült is.<br />
<br />
De a legfurább dolog az estében a következő volt. Elmentünk szaunázni. A finnek ezt szeretik. Buli van, és a buli csúcspontja, hogy elmész szaunázni és ott elsörözöl egy két órát. Nem értettem miért olyan jó ez. Aztán rájöttem. Először csak Oskars, a finn srác meg én szaunáztunk, semmi extra, szauna, srácok, ülünk pucéran, pakolgatjuk a vizet, dumálunk, elvagyunk. Ugye még Márti mondta annó, hogy ne lepődjek meg,a finnek tök pucéran szaunáznak, se gatyó, se törölköző, se semmi. Hát jól van, most a srácok csak nem perverzek, ezzel a "piszoárillemmel" elvagyunk, tudod, te sem nézel oda, én sem nézek oda. Később kimentünk az erkélyre a0 fokba lehűlni, majd vissza a szaunába. Nade! Megkérdezte a finn csaj, hogy jöhet-e velünk. Mondtuk, hogy persze. Bement elsőnek, mi kint elmajszoltunk egy kis kóbászt meg kenyeret, aztán csatlakoztunk hozzá. No de ő is mezítlenül ment a szaunába, mint mi, s noha cserediákokkal már csináltunk olyant, hogy koedukáltan szaunáztunk, de olyankor mindenki magára vett egy törölközőt. Hát a finnek nem. Először elnézést is kértem, meg kijöttem amikor láttam, hogy mezítlenül üldögél odabent, de mondta, hogy hülye vagyok, ez a finn módi, fiúk lányok a buliban tökpucéran együtt szaunáznak a melegben. Hát ejj. Odahaza egy ilyen maximum pornófilmben fordulhat elő. De hát ez Finnország. Eldumáltunk, elüldögéltünk, pakolgattuk a vizet, no para. Mondjuk a hölgy nem nézett ki rosszul (mondjuk alul a sövényvágóval nekimentem volna, ha érted, hogy mondom...).<br />
<br />
Ami viszont az amúgy is inkább csak erős közepes buliban hiperszer volt, hogy fél4-kor feljött a nap. És onanantól világos volt, nem bírtam aludni. 4-fél5-re értem haza, és kb. csak forgolódtam. Jah, és éjfélkor nincs még koromsötét. Hihetetlen helyez ez a Finnország. No de álljon itt a világ legjobb finn dala, a finn Fluor Tomitól, vagy Sub Bass Monstertől, Petri Nygard valami egész zseniális, ez a szám arról szól, hogy fogyassz szeszesitalokat, és már hetek óta a legnagyobb sláger Finnországban:<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="311" src="http://www.youtube.com/embed/OqoKizBhmyA?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-86837813792043131502011-04-22T00:57:00.000+02:002011-04-22T00:57:00.474+02:00Tragic comicKissé másnaposan ébredtem. Előfordul. Ez a carrebean fever buli nem volt rossz, mondjuk kevés ember volt, és sok pénzt költöttem, relatíve sok alkoholt is sikerült elfogyasztanom. Mennyire? Annyira, hogy odamentem az este sztár dj-hez, és megkértem, hogy tegye be a Bomfunk MC's-től a Freestylert. (Mintha Báránytól, vagy náksivéesbrunnertől kérnéd, hogy nyomja be a szomorú szamurájt...) Sajnos nem volt meg neki. Kár. Táncoltam pár lánnyal, Dagmarra, meg Elodira konkrétan emlékszem. Elég közeli volt a dolog, szóval szórakozás, mulatás, érintkezés, simulás volt. Ma napközben lemezkritikát írtam, olvasgattam a tankönyveimet, megebédeltünk, és rájöttem, hogy az édes savanyú szósz vacak. Vennem kellett volna fogkrémet, de elfelejtettem.<br />
<br />
Mivel csütörtök van, ma elmentem úszni. Edgár le akart beszélni, húsvét van, az uszi hamar zár, felesleges, ne menjek. De csak elmentem. Találkoztam kedvenc szlovák úszótársammal, s noha beszélgettünk is, azért 50-60 hosszt megint le tudtam nyomni. Ellenbeben ez a hölgy továbbra is igen igen csinos, meg aranyos, egész jól el tudtunk dumálni. Szóval felmerült a kérdés, hogy most merre tovább? Csak el kéne hívni randira, ha szeretnék is valamit, nem csak társaságot úszás közben. Mondjuk szar ez így. Ugye eddig volt ez a finn sráca, a csaj meg másfél hét múlva megy haza... de hát nah. Mindenesetre vasárnapra elhívtam a litván lányok húsvéti ebédjére. Egyrészt. Másrészt a kijáratnál véletlenül újra egymásba botlottunk (azért nem volt egyszerű megoldani, hogy 10 percen át vegyem fel a kabátot, meg bíbelődjek a bringámmal, csak, hogy "véletlenül" összefussunk), s ha már közel lakik, hazakísértem. Ő pedig felhívott magához. Ejj. Nem kicsit örültem a dolognak. Mondjuk bélyeggyűjteményt sajnos nem nézegettünk, de hát mióta nem hívott át magához csaj (pláne ilyen dögös...)? Jó ideje... (a pontos dátumot túl égő leírni)<br />
<br />
Szóval eltöltöttem egy kellemes estét, bár nyilván csak beszélgetés, ismerkedés volt az egész. Megkínált teával, fél 12-ig maradtam. De jó volt, élveztem. Mondjuk a hölgy igen sokat beszélt, ami nem baj, mert legalább nincs kínos csönd, de picit néhol túlzásnak éreztem a dolgot, pláne, hogy javarészt orvosi cuccokról, meg arról volt szó, hogy milyen volt a finn sráccal járni. Mondjuk azóta hajt rá valaki más, de hát ilyen csajra kb. mindig hajt paralell 5 ember, eddig kb. minden ország cserediákjai próbálkoztak nála. Nagyüzem. De még így is tök jó, meg élvezetes délután, este volt ez. Nem tudom lesz-e folytatás, vagy mi, de valamit jó lenne megpróbálni összefigurázni. Majd holnapeste megpróbálom rávezetni, hogy olyanok vagyunk, mint kétkicsilegó. De azért eléggé odavagyok, hogy áthívott, marha jó volt.<br />
<br />
Amúgy a legérdekesebb dolog kimaradt. Tegnap Kristina levágta a hajkamat. Egy ebédért megcsinálta, fasza. Én volt a félévben a 23. kuncsaftja. Jó volt, nem igen dumálok az amcsi csajokkal, érdekes volt beszélgetni, sok érdekeset mesélt. És közben a hajam is lerövidült. 2.50 euróért marha jó. Mondjuk kicsit aszimmetrikus, de hát nah. Semmi nem lehet tökéletes.<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/_44jokODfzM?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-67437842362194902302011-04-21T03:19:00.001+02:002011-04-21T10:44:12.199+02:00A nap párbeszéde:-Te, milyen volt a karib party vol 1.?<br />
-Nem emlékszem...<br />
-Akkor menjünk el a karib party vol2-re!<br />
-Jó.<br />
<br />
(Amúgy ma április 20-a van, és amikor felkeltem hóvihar volt. Ennyit a nyárról.)<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/Psc57mBpmYU?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-53918563012632147482011-04-20T01:02:00.000+02:002011-04-20T01:02:54.867+02:00WintermántelOuluban beköszöntött a nyár!<br />
<br />
Na nem kell megijedni, ez csak ilyen finn nyár. Éppen -1 fok van (napközben 4-5), s noha már nagyon sok a füves, zöld rész, még találni hókupacokat, befagyott folyókat, tavakat. De nincs mit tenni, itt a nyár. Legalább is a finnek azt hiszek. Tudod, nyáron a nap más, mint tavasszal. Máshogy süt, másak a színek, meg ilyenek. Este fél 11-kor még dereng az égalja, a fű zöld (a hókupacok közt), az emberek meg bringáznak. Végre nem havom, hanem betonúton, bicikli úton. De érted...<br />
<br />
Ma betekertem a városba. És az emberek nem veszik észre, hogy hiába süt a nap, mint állat 3 fok sincs. Mit árulnak a piactéren? Mit? Fagylaltot! Mármint nem így, hogy dobozban, hanem magaméri a csákó, mint Bagaméri, mert hát tényleg 2 fokban (amit -1-nek érzel, mert fúj a szél, mint a malac) mi máshoz van kedvem, mint nyalni egy jót! Meg fagyizni. Hihetetlen! De a finneknél ez bevett, elvégre ha Európa más részein nyár van, akkor mi is úgy csinálunk. Párocskák fekszenek a gyepen ( a hókupacok közt) egymás karjában, egymást ölelgetve, romantikus csókolgatva a napnyugtában (este 9-kor meg 10-kor)... TÉLIKABÁTBAN... mert, hogy hideg van, de hát nyár van, romantika kell. Lázadó tinik bandáznak a színház mellett a betonon, szívják a cigit suli után, meg lógnak, deszkáznak... mintha nyár lenne. De hát nincs, ott jéghokiznak párszáz méterre tőlük a serdülő fiatalok. Szóval itt mindenki úgy csinál, mintha nyár lenne, még a napocska is, csak hát baromira nincs nyár, hideg van. De lassan változnak a dolgok, a tavasz dala is felzeng majd. Pár hét és tényleg itt a nyár, és jó lesz pár euróért fagyit nyalni Toripolisszi mellett. Nyáron Oulu tök más, mint télen. És most is gyönyörű!<br />
<br />
Ma elmentem a helytörténeti múzeumba. Kissé elszámoltam magam másfél óra kevésnek bizonyult, a végét csak átfutottam. Egy lyuró volt a beugró, s noha túl sok történelmi cucc nem volt, azért szép, igényes, érdekes. Van itt szó mindenről. Oktatás, vallás, élet, 20. század különböző évtizedeiben a divat, élet, 19 századi dolgok... azelőtt meg kb. nem volt itt semmi, vagy ha volt is, akkor az vadászat volt, meg földművelés. Utána elmentem megnéztem az itteni gátat, vízerőművet, nagyon érdekes a vízlépcső, meg az a kis lépcső amit a halaknak építettek. Megnéztem a régi barakkokat, amik fel vannak újítva, elbringáztam a posta, a rendőrség, a buszpályaudvar mellett, végignéztem a sétállóutcát... élveztem, hogy nyár van. Vagy legalább a hangulatát. Miután hazaértem kicsit neteztem, majd elmentünk Edgárral úszni. Nagy úszómedence, Raksilla, medence le volt felezve. Mivel nagyon tele volt, Edgár meg akart győzni, hogy ne a szokásos medencébe menjünk, hanem egy eldugottba... nem tudott. Mert kedden és csütörtökön nem csak úszni járok úszni. Szóval megint találkoztam Katkával, és kb. most éreztem először úgy, hogy tök jól el tudtam vele dumálni, mondta, hogy majd Pesten hívjam el orvosis bulikba, mert nagyon kíváncsi, meg nyáron tökre lejönne a Balatonra, stb. Ezekből kb. semmi nem fog nyilván megvalósulni, de álmodik a nyomor. Basszus, ez a csaj gyönyörű, aranyos,m helyes, jó nem igen vannak közös pontok, és néha nehéz lehet vele dumálni, hisz én a shoppingolásban ilyenekben nem vagyok jártas, de bakker akkor is gyönyörű. És másfél hét múlva hazamegy! Wáááá! Tragédia. Mondjuk pozsonyi, közel lakik, de hát áhh. Nyilván ha hazamegyünk, ez az Erasmus mindenkinek egy szép emlék marad és kb. semmi folytatása nem lesz. Basszus, hülye finn gyerek, a francért jött vele össze lappföld előtt. Most már kissé elkéstem a randizással. Na nembaj, talán húsvét lévén el tudjuk hívni valahová, a litván lányok csinálnak egy kis kajás bulit, Eglét meginterjúvolom, hogy hívhatom-e. Amúgy meg holnap karib party 2, talán oda is jön, bár mondta, hogy nem igen likely, meg lehet jön csütörtökön úszni szóval.. na majd elválik. De bakker, ez a csaj gyönyörű. Nah, nem ömlelgek tovább, ismerem én a saját korlátaimat, meg a jó nőket, evvan. Holnap egy amerikai csaj levágja a hajamat. Nagyon kíváncsian várom. :D Meg aztán tanulni is el kéne kezdeni. Megint. Jááááájjj.... :S<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/ZRMPWpf79gY?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-36736476625233617982011-04-19T01:37:00.000+02:002011-04-19T01:37:07.689+02:00These DaysNo, a seabattle miatt az utóbbi napokról nem készült rendes bejegyzés. Igazából az élet kissé lelassult. Kezd elmúlni a cserediákság varázsa, mindenki éli az életét, szürkül bele a hétköznapokba. Ahogy odahaza nem igen beszélget egy mérnök idegen közgazdászokkal, bölcsészekkel, úgy egyre nehezebb közös témát találni a cserediákokkal, barátokkal. Kb. Edgárs maradt meg stabil pontnak, hiába együtt lakunk, együtt tanulunk, sokat röhögünk, sok mindenről van beszélni. De valahogy az épület előtt cigizi osztrákokkal, németekkel egyre nehezebb megütni a közös hangot, hiába kedveljük őket nagyon. Valahogy... nem jön a téma. <br />
<br />
Péntek este Sonata Arctica koncert volt, egészen zseniális lett, dvdt vettek fel, hatalmas piró, látványos tűzíjáték, blabla. Szerettem volna első sorba állni, három és fél órával a kapunyitás előtt odamentem. És már 50 ember sorbanállt. Az elsők hálózsákban, lehet ott is aludtak. 98%-ban 18 év alatt nagyon kövér és/vagy csúnya, szemüveges, fogszabályzós csajok. Jááájjj... ültek, és tömték magukba a csokit, meg a chipset, szívták a cigit, és... sminkeltek! Apám! Most nem azért, de mi a fenéért hiszi azt bárki is, hogy ha 200 kilógrammot nyom, úgy állnak a fogai, mint Bon Jovi haja a 80-as években, és olyan illata van, mint egy gyárkéménynek, akkor attól, hogy kifesti a szemét, meg a körmét, szép lesz? Nincs az a szemfesték a világon, amitől 40 kilót tudsz fogyni, pláne úgy, ha a másik kezedben a chipseszacskót fogod. Először marhára röhögtem, mert annyira szánalmasak ezek a finnmániás Sonata rajongó lányok. Érted jöttek Franciaországból, Angliából, Mexikóból, csak azért ide a világ végére, hogy a Sonata DVDs buliján ott legyenek. És miről beszélnek az angol csajok? Két téma: 1. De cuki a Tony Kakko. 2. Melyik bandatag után melyik macskájukat nevezték el. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Tarkólövés! De most a viccet félretéve... rájöttem, hogy ez azon felül, hogy végtelenül szánalmas... inkább szomorú. Nézd meg, láthatóan már kiskoruk óta mindenki bántja őket azért, mert marhára nem szépek, az életükben csak a Sonata Arctica, meg Tony Kakko szépszerelmes sorai jelentik a vígaszt, a kis buták meg el is hiszik, meg farkas, Finnország, telihold, jajjderomantikus! Illegnek, billegnek, mintha a TonyKakko majd pont le nem szarná őket, van neki valami macája, nem fog cserélni. Ezeknek a csajoknak mégis kb. ez az egy menedék az életben, mert amúgy az egész világ csak bántja őket. Sovány vigasz. Amúgy a vicc, hogy volt 1-1 jó csaj is ám köztük, akik így... szóval rájöhettek, hogy a sima fiatalok közt túl sok a rivális, ezért inkább felhúzzák a bőrnacit, meg a fekete kivágott fölsőt... vakok közt a félszemű a király, itt meg minden srác csorgatja a nyálat utánuk. Ők meg élvezik. <br />
<br />
A buli amúgy marha jó volt, 2 óra, akusztikus blokk tábortűzzel, holnap, vagy utána megírom a HRMbe. Fotózni nem tudtam. Később jött Silke is, sajnos ő csak az előzenekar, a Tarot buliját nézte meg, ment a gépe haza. Még visszajön Ouluba május végén kirándulni... talán akkor még találkozunk. Elbúcsúztunk, azért hiányozni fog. Már bánom, hogy nem hívtam meg a szülinapomra. Aztán még később jött Edgars is Laurával, meg Terezával, ők is jól érezték magukat, Edgars még egy pólót is vett, pedig nem is ismerte korábban a bandát, csak eljött, mert, hogy én is megyek. Kaisa is elvileg ott volt, de nem láttuk. Szülinapom óta nem is találkoztunk vele. Kár. Ellenben a buli roppant termékeny volt, szereztem egy dobverőt (körülöttem csak 16 éves csajok álltak, na kinek volt a leghosszabb keze...), setlistet, meg gitárpengetőt is! Mesterhármas! :) Ha otthon lettem volna a kövér lúd miatt ezek után megvártam volna a bandát, de itt nem, jó is ez így. Erről a bandavárásról le kell majd szoknom. Mire visszaértünk hajnali2-re a Club 16-ba az már csendes volt, véget ért a nagy buli. <br />
<br />
Amúgy előtte vizsgáztam is Kínaivitézfátiból. Talán nem lett olyan rossz. Reménykedjünk...<br />
<br />
Szombaton gyógyulgattam, forma 1-et néztem, meg sorozatokat. Kicsit meg voltam fázva, csak este mentem Dagmarékkal karaokizni a Gloria nevű kocsmába. A csajok másfél órát vártak arra, hogy énekeljenek valamit de végül nem kerültek sorra, hazabuszoztak, mi meg páran bringáztunk. Azért jó volt, elsöröztünk, kicsit dumáltunk, megnéztük a Barca Reált. Jó unalmas volt.<br />
<br />
Vasárnap csináltam egy nagy bringatúrát. Vészesen itt a tavasz. fél11-kor még dereng az ég alja, s noha +2-3 fok van, és még egy kis havat is lehet találni, a bringaút már jó, és az új bringám jobb is mint az előző. Könnyebb tekerni, élvezetesebb. Bár a seggemet nagyon nyomja. Tettem egy tavaszi túrát a város olyan részein amerre nem jártam annyit még, meg holnap elmegyek egy múzeumba. Jártam valami fura művházban is, de minden finnül volt, és a biztonsági őr nagyon nézelődött, hogy mit akarok...<br />
<br />
Vas este Dimitrissel megnéztük az Avantasia koncert DVDt. Elég állat, csak a Masters képminőség gyatra, de nem kicsit. Kár. Ellenben aki megmondja, hogy melyik szám(ok)ban mutat a kamera felismerhetően, annak viszek csokit! Megsúgom, a Wacken részek alatt kell figyelni. ;)<br />
<br />
Ma kicsit tanultam Marcoval mobiltelekommot... de kb. semmire nem jutottunk, eléggé szopás az anyag, sokat kell olvasni még, de van 3 hét a vizsgáig. Talán valamit majd összehozunk. Anyagtud 2 mármint a vizsga számonkérése lévén. Van 3 800 oldalas könyv, olvasd el, majd lesz 5 elméleti kérdés random belőle, válaszolj. Hát tessék elmenni a búsba...<br />
<br />
Du Megnéztem a Get Him To The Greeket. Este meg úsztam. Régen úsztam már, holnap is megyek. Jól esett, a szauna utána állat volt... de kicsit keveset úsztam mert... mert neten intézni kellett egy nagyon kedves ügy: Kaptam akkredet Sweden Rockra. Remélem Klári is kap, mert egyedül nem akarok menni, kicsit félek. De ha nem kap, akkor is menni kell, nincs mese, ez hatalmas lehetőség. Mondjuk azon felül, hogy a fesztivál belépője marha drága (lenne) fizetős a kemping (ez viszont tényleg az...:S)Viszont a program űber fasza, 4 nap koncertek, kb. semmi üresjárat. Nah, remélem összejön, nagyon izgatott vagyok.<br />
<br />
Addig meg itt a tavasz, meg a jó idő! (2 fok van)<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="311" src="http://www.youtube.com/embed/0oexMqEvJzk?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8707359688068887966.post-54640835258493714952011-04-15T09:44:00.002+02:002011-04-18T01:15:32.791+02:00Sea BattleKedves blog olvasók! A blog történetének első interjúját olvashatjátok, melyet a Hard Rock Magazin zsurnalisztája MMarton88 készített Molnár Marcival. A téma a sea battle, illetve az, amennyi megmaradt belőle:<br />
<br />
<br />
MM88: Kedves Márton, köszöntöm a blog olvasói nevében! Nemrég ért haza az ESN Oulu Seabattle nevű eseményéről. Hogy érezte magát?<br />
Marci: Őhm... hát. Igen.<br />
<br />
MM88: Hogyan kezdődött az egész?<br />
Marci: Szombat este japán partyt rendeztek itt a helyi erők, majd... hát a busz hajnali fél2-kor indultam. Lévén, hogy egy életképtelen villanymérnök g33k vagyok, nem voltam a buliban, tanultam, meg készülődtem, de végül az orosz lányok, meg az alpillai haverok felnéztek, és nem hagytak tanulni, mindenesetre mikor a club 16 lakóinak fele levonult pakkokkal a buszhoz, úgy álltak sorban a többiek a folyosón, mintha legalább királyok vonulnának csatába.<br />
MM88: Ezek szerint folytatódott a party a buszban is?<br />
Marci: Hát... ott még nem. Mindenki fáradt volt, aludni próbált. Kb. 6-8 óra lehetett az út meg-megálltunk 2-3 óránként, mindig épp amikor el bírtam volna aludni a kényelmetlen buszon. Valami nagyon béna sorozatot próbáltattak velünk nézeti a szervezők, de nagyon nem volt vicces... tudod... finn humor. Olaszok, meg spanyolok közt ültem, egy mukkot nem értettem, nem igen tudtam mit kezdeni, hosszú, unalmas út volt. A legnagyobb érdekesség az volt, hogy itt is lehet venni a benzinkutatkon cdket, de ellentétben a többivel, itt tele vannak metal cd-vel a pultok, 5-6 euróért remaster zsír új Helloween/Megadeth/Dio/Purple/Rush albumokat vehetsz.<br />
<br />
MM88: Vett?<br />
Marci: Nem, nem vettem, jól jön az a pénz még... gondoltam magamban...<br />
<br />
MM88: Az első megálló Helsinki volt, ha jól tudom...<br />
Marci: 10-fél11 fele érkeztünk meg, de hajnali 5-től már világos volt. Gyors városnézést tettünk a buszban, opera, parkok, stadion, vidámpark, Finlandia, kis kiszállás a szélesegyháznál, fotózkodás.<br />
<br />
MM88: Hogy tetszett Helsinki?<br />
Marci: Sehogy. Helsinki nem egy szép város. A finneknek sok mindene van, de egy valamije nincs: történelme. Nincs történelmi belváros, a legrégebbi épületek a 19. századból származtak, semmi hangulata a városnak, olyan az egész kb, mint a Nagykörút + pár szép park. Bár kevésbé zsufi, meg olyan intelligens, stílusos... csak valahogy mégsem az igazi. Hálát is adtam a magasságosnak, hogy nem ide jöttem tanulni. Most ha valakinek az a fontos, hogy a legnagyobb választékú Merimekkoban vehesse magának a ruhát, akkor jöjjön ide. Ouluban legalább erdő, meg természet van. Helsinkiben ahogy láttam még az sincs.<br />
<br />
MM88: Törént még valami érdekes a buszban mielőtt megérkezett?<br />
Marci: Nem. Jajj, de igen. Volt egy tombola, 20 centért vehettél, max 3 lapot, és a Juan Carlos mexikóból egyesével húzogatta ki a cetliket egy kalapból. A végén csak egy maradt, ő nyert. Nem akartam részt venni, de hát nah, vettem egy jegyet... és nyertem. Egy üveg mézes rumos 20 százalékos valamit. <br />
<br />
MM88: Először mégsem indultak szerencsésen a dolgok az alkohollal nem igaz?<br />
Marci: Hát... nem. Helsinkiben a kikötőben letettem egy asztalra a kabátomat, a benne lévő üveg sör meg összetört, én meg takkerolhattam a ruháimat a wcben a vízzel, meg a forrólevegős kézszárítóval. Mázli, hogy senki nem látta, vagy tette fel youtubera, Mr. Bean elbújhatott volna mellettem ahogy egyik lábbal állok a csapon és próbálom a combomat odatartani a hősugárzó felé...<br />
<br />
MM88: Szóval Helsinkiből hajóra szálltál Stockholmba végül?<br />
Marci: Ennél "Rocklineosabb" volt a dolog. Hatalmas tömeg, nyomor, tolakodó finn nyugdíjasok után felszálltunk egy gyönyörű zöld hajóra, amely elvitt minket Tallinba. Ezen nem aludtunk, csak utaztunk, szétnéztünk. Gyönyörű kilátás, gyönyörű óriáshajó, kissé drága éttermek, sok cserediák, végre kényelmes pihenés, utazás. Az egyik legtutibb cserediák csajunk már ekkor nagyban elkezdett csőrözni az egyik spanyol sráccal, páran pedig elkezdték szisszenteni a söröket.<br />
<br />
MM88: Hogy érezte magát?<br />
Marci: Unatkoztam, nem igen tudtam mit kezdeni továbbra sem az olaszokkal, oroszokkal, se senkivel.<br />
<br />
MM88: Megváltoztak a dolgok később?<br />
Marci: Az unatkozással? Igen...<br />
<br />
MM88: Mikor? <br />
Marci: Amikor Tallinban átszálltunk a a Baltic Queenre, a gyönyörű fehér hajóra, amely elszállított minket Stockholmig, és ahol aludtunk... A változás oka pedig nem volt más, mint, hogy ráunván az eddigi társaságra otthagytam őket, és a továbbiakban a cseh/szlovák fiatalokkal kezdtem el lógni. A szobatársam két cseh srác, Miro, és Jan voltak, illetve egy olasz csaj, Valentina. Egyedül Jant ismertem korábban, és őt is csak kissé. A közös hangnem az első pillanattól megvolt, és az olasz csaj miatt sokat beszéltek angolul is. Beszállás után volt valami köszöntő, ami kb. semmi nem volt, ellenben a nagyon puccos báltermet meg tudtuk nézni magunknak. Innentől viszont kezdődött az őrület...<br />
<br />
MM88: Mi a legfontosabb amit tudni kell a csehekről?<br />
Marci: A finneket nagyon nem nehéz lenyomni piálásban, az olasz/spanyol arcok meg isznak egy sört, aztán elkezdenek kiabálni, hogy jajjdejókedvűek, jajjdeberúgtak. Szánalomköb. Ellenben a csehszlovákok bírják a piát. Nem kicsit. Azonnal kértünk egy sört a bárból, majd miután kinyitott a vámmentes bolt, Miroékkal bementünk vásárolni az esti bulikra. Brutálisan olcsó árak uralkodtak, 1 liter Finlandia vodkát 10 euróért kaptál, 24 sört meg 8-11 euróért. Ez a hazaiak számára nem tűnhet olyan kevésnek, de hidd el, az oului árakhoz képest lófütty. 2 1 literes Finlandia, 1 liter cseh 40%-os likőr, 24 Heineken, meg pár üveg bor... ez csak így kezdésnek nem volt semmi.<br />
<br />
MM88: tehát a hajóraszállást követően azonnal kezdődött az ivászat, meg a buli?<br />
Marci: hát, előzőleg részt vettem egy quick dating nevű valamin, ahol csetrulett szerűen lehetett ismerkedni csajokkal. Szóval ismerkedtem. Volt pár aranyos lány, akikkel lehetett poénkodni, volt pár igen részeg (poénkodni velük is lehetett) meg volt pár marha unalmas "fapina" akik vártak a midnálytlávörre, de marha unalmas, és nehézkés társalgást lehetett csak megejteni. Összefutottam egy magyar sráccal, meg egy magyar csajjal, Biankával. Mondjuk 7-8-szor elismételni egymás után a neved, micsinálsz, meg ilyeneket elég unalmas, a pikánsabb témákat (elvégre randin vagyunk, vagy mi) meg nem mindenki kedvelte. Mondjuk sajna a lányok arcai, nevei hamar összeugrottak a nevemben, egyedül a magyar lány ragadt meg, de később vele sem futottam össze, vagy dumáltam újra. Pedig a úgy kicsípte magát, hogy vörös ruhája egészen új értelmet adott a dekoltázs szónak.<br />
<br />
MM88: Igaz-e, hogy az első este "túl sokat evett?"<br />
Marci: Igen.<br />
<br />
MM88: Mit jelent ez?<br />
Marci: Valószínű az olvasók azt várják, hogy azt mondjam, hogy annyit ittam, hogy megártott, és részegen ez meg az történt... nos nem így történt. Annyit ettem, hogy megártott. Ingyen büfé volt, ami kb egy trófea étterem szerű valaminek képzelhető el. Csirkecombok, húsok, kolbászok, saláták, zöldségek, végtelen mennyiségben. Noha pár sört és pár pohár bort már legurítottunk, mikor bementünk a kajáldába, tudtuk, hogy itt a mennyország. Míg az északiak ették a salátát krumplival, a spanyolok meg egy fél csirkecomb után fintorogva dörzsölték pocakjukat, mi Kelet Európaiak úgy rontottunk rá a kajákra, mintha nem lenne holnap. Semmi főtt krumpli, semmi zöldség. Hús hússal, zsír olajjal, mint odahaza. Emlékszem amikor dán barátaimmal tortilláztunk, a tortillába tettünk egy pici húst, egy nagy rakás salátával, zöldséggel, miegyéb. Nos, itt kétszer akkora tortillát telepakoltam kolbásszal, felvágottal, kagylóval, csirkével, sajt a tetejére, aztán hajrá. Mellé tortilla chips, nyami. Jan meg is jegyezte, hogy ez a leggyönyörűbb dolog amit valaha látott a világon. Noh, 2-3 vasárnapi nagyebédnyi adagot benyomtunk vacsi gyanánt fejenként, desszertnek nem maradt hely, csak egy almának, hogy mégse jöjjön ki a sok olaj, meg koleszterin amit hirtelen betápláltunk. De tényleg félelmetesen sokat, és mohón, vadul zabáltunk.<br />
<br />
MM88: Alkoholfogyasztás nem is történt közben?<br />
Marci: De, a sör, meg a bor ingyen volt, 3-4 pohárka bort, és szintén 3-4 sör lecsúszott. De különösebben nem éreztették hatásukat, az őrületes mennyiésgű kaja mindent felszívott.<br />
<br />
MM88: Mi jött ezután?<br />
Marci: Na, mi? Hát a rosszullét.<br />
<br />
MM88: Mi történt?<br />
Marci: Visszamentünk a szobánkba, lerogytunk az ágyba, és annyira tele voltunk, hogy konkrétan nem bírtunk megmozdulni. Jannal csak feküdtünk a kabinban, nyögve, és azt hajtogatva, hogy túl sokat ettünk. Semmire nem voltunk képesek. Be is jött az oului ESN vezér, hogy partyzzunk már, mit punnyadunk, de egész egyszerűen nem bírtunk felállni. A hasamra tettem egy matrózsapkát, lefényképeztük, ennyi. 11-kor volt egy úgynevezett midnight show. Arra elnéztünk a fő táncteremben, de borzasztó volt, brazilnak öltözött profi táncosok szambáztak, meg karneváloztak, hát ilyen max az 50 éves kissé becsiccsentő házaspároknak lehet érdekes, vissza is... másztunk a kabinba. Ellenben a nyugalom nem tartott sokáig.<br />
<br />
MM88: Gyomorrontás?<br />
Marci: Nem. Jöttek a cseh lányok akik nem ettek annyit, mint mi, ők pedig bulizni akartak, előtte pedig iszogatni akartak. Feküdtem az ágyon, nem bírtam megmozdulni, de tolták elém a feles finlandiákat, meg a söröket. Előbbiből emlékeim szerint kb 5-öt fogyaszthattunk fejenként, sörből nem tudom. Jana, aki már Yllasban is velünk volt, és egy szolíd, ám nagyon sportos lány teljesen fékezhetetlen volt, kb 2-3 percenként töltötte újra a felespoharakat, nagyon kemény volt. Amúgy a 7-8 csah/szlovák arc akikkel voltam nagyon aranyos, és jó fej volt, mindössze három csaj volt fura, ők egyáltalán nem voltak hajlandóak angolul beszélni. Ha mi többiek angolul diskuráltunk, és becsatlakoztak, a maguk mondandóját csak csehül mondták. Jó, Miska nem tud angolul ezt megértem, de Jana, vagy Veronika miért nem beszélt angolul... de hát az ő dolguk. Mindenesetre a rengeteg elfogyasztott alkohol és a rengeteg kaja nagyon nem tett jót, borzasztóan elálmosodtam. Előtte héten alig aLUDTAM, KÉSŐN FEKVÉS, KORÁN KELÉS, TANULÁS, TELJESEN FÁRADT VOLTAM, ÉS AZT IS HITTEM hajnali 1-kor, hogy itt a vég, most elalszom.<br />
<br />
MM88: Így történt?<br />
Marci: Nem. Egy korty energiaitaltól, meg egy kis lelkesítéstől valahogy csak feléledtem. Még pár sört, és feles vodkát letoltunk, de sokat nem változtatott állapotunkon, túl sokat ettünk ahhoz, hogy berúgjunk (csak támpontként, a 2008-as szepezdi estén, amikor az illetékesek tudják, hogy milyen állapotok uralkodtak jóval kevesebb alkohol fogyott). De irány táncolni! 2 disco volt, fent hard techno ment, lent dallamosabb disco zenék. Én lent akartam bulizni, a csajok fent. Váltogattuk. Nem volt rossz buli, de nem sikerült eléggé mosolygós állapotba kerülni ahhoz, hogy az igazi legyen, ráadásul a cseh/szlovák lányok nem is igazán csinosak (Katka nem volt ott), szóval szolid táncolás, finom bulizás. Jó volt, de nem életem bulija, három körül tértünk nyugovóra. Semmi botrányosat nem láttunk, nem voltak folyosón szeretkező részegek, meztelenül táncoló magából kikelt vadmacskák, mint bármelyik átlagos disco, úgy táncolgatott mindenki. Mi is. Csalódott is voltam egy kicsit. Ez a hírhedt, híres sea battle? Ezért van pontrendszer? Hogy mindenki finoman körtáncoljon a barátaival? Mondjuk a hajó több mint fele civil, nyugdíjas, turista volt, a biztonságiak nagyon járőröztek, bárki aki kicsit részeg volt azt elkapták, elvitték, előállították, kemény szitu volt.<br />
<br />
MM88: Mondhatjuk tehát, hogy az első nap buli szempontból csalódás volt?<br />
Marci: Igen.<br />
<br />
MM88: Hogy indult a második nap?<br />
Marci: Az ébredés sosem egyszerű, pláne, ha fél3-3-ig fent vagy. Noha egy órát nyertünk az időzóna miatt. 10-kor ébredtünk, semmi másnaposság, minden remeknek tűnt, kivéve, hogy nem volt kajám. Na most a hajó ilyen szempontból botrány. A vámmentes boltban kb. csak szeszt, meg csokit lehet venni, normál kaját nem igen, kenyeret, kiflit, vagy bármi hasonlót pedig abszolút nem. Reggelizz az étteremben...(mert kaját elvileg nem vihetsz a hajóra háhá)! Hát majd ha vagy. Vettem kenyér rudacskát (ami elvileg „snack” gyakorlatilag bármi is, marha szar), meg rénszarvaskonzervet, aztán hajrá... Nem kicsit néztek a többiek ahogy üldögéltem a kabinban és a bicskámmal készítgettem magamnak a rénszarvasos rudacskát. Amúgy a rénszarvaskonzerv ilyen túristaattrakció, marhára olyan az íze, mint az összes többi konzervnek, csak a matricán szerepel más állat. Szóval kajálás után a csehekkel, szlovákokkal nyakunkba vettük Stockholmot. <br />
<br />
Stockholm egy gyönyörű város. Nem túlzok. Azok után, hogy 4 hónapja az erdőben élek, végre kultúrát láttam. Hó már nincs a svédeknél, ellenben van történelmi belváros, gyönyörű csatornák, palota, operaház, múzeumok, hangulatos, macskaköves sétállóutcák, tipikusan északi építésű házak, szenzációs. A városnak hangulata van, szépsége van. Nem az a legnagyobb attrakció, hogy de dizájnosan néz ki a marimekkó, tényleg ajánlom mindenkinek. Érdemes elmenni, megnézni. Arról nem is beszélve, hogy mennyire szép parkokat találni a tenger mellett. A finn tél után kiülni egy padra, és napozni maga volt a nyár. Láttunk hattyúkat, virágokat, fekete hattyúkat, egész egyszerűen csodálatos volt. Azt hiszem, hogy Stockholmot leginkább úgy tudom leírni, ha valaki megnézegeti a fényképeket, tényleg egy gyönyörű hely. A város szívében, egy, a Deák térre emlékeztető, ám annál sokkal zöldebb, és tisztább téren ebédeltünk meg. 2.50 euróért lehetett venni egy hot dogot, ami soknak tűnhet, de Ouluban ennyiért nem kapsz! Be is burkoltam kettőt. Amúgy a svédeknél a „kolbász-dog” az igazán menő, abból rengetegféle kiszerelést lehetett vásárolni.<br />
<br />
MM88: Volt valami ami nem tetszett Stockholmban?<br />
Marci: Igen, a metró. Egyrészt baromi drága, másrészt a rendszer valami hihetetlenül bonyolult. Forgóajtó van, de le kell pecsételned a jegyed közben, amit előtte megveszel, valami hihetetlen. Perceken át vacakoltunk, mire kitaláltuk, hogyan működik a rendszer. Végül csoportosan vettünk jegyet, és megoldottuk a dolgokat, de mivel minden cserediák egyszerre akart metrózni, többszáz fős tömeg zsúfolódott össze. Volt lehetőség csoportos idegenvezetésre, de mi nem úgy mentünk, mivel így nagyobb szabadságunk volt, ráadásul Miro tavaly már járt itt, szóval mindent meg tudott mutatni. Bár a szobrok, épületek történetét nem igen tudtuk megismerni. Talán majd ha lesz egy kis időm a Wikipédián utána járok. Amúgy két csoportra oszlottunk, az angolul annyira nem szívesen beszélő lányok Jannal elmentek a hajómúzeumba, és úgy néztek várost, mi meg Miroval, az olasz kabintársnőnkkel, három szlovák cserediákkal, meg egy kóreai sráccal (aki nem tudom ki, valahogy odarakódott hozzánk) barangoltunk. Érdekes amúgy, hogy hiába mondják, hogy „<br />
a sea battle inkább party túra, mint bármi más, szerintem ez inkább városnéző kirándulás. Persze, volt aki első este annyira berúgott, hogy nem bírt kimászni a kabinjából, sokakat meg nem érdekel a város, vagy a városnézés, én nagyon élveztem.<br />
<br />
MM88: Meddig tartott a kirándulás?<br />
Marci: 10-től este 6-ig voltunk Stockholmban. Ez alatt bebarangoltuk annyi gyönyörű helyet (sajnos a világítótoronyba nem tudtunk felmenni) amennyit csak tudtunk, majd visszafele jövet nagy nehézségek árán találtunk a kikötő közelében egy vegyesboltot (a stockholmi kikötőben semmi, azaz SEMMI nincs. Kikötsz, folyosó, aztán csá...), ahol vettünk egy kis kaját, egy kis fagyit, ééééés: egy grill csirkét! Sietve felcsempésztük a hajóra, és felfaltuk 3-an 4-en. Az olasz lány teljesen megszeppent, hogy hogyan lehet egy grillcsirkét evőeszközök, meg tányér nélkül bevágni... hát Kelet-Európa megmutatta. Mindössze az én bicskámat használtuk, és a szenzációs, ám azért jólesően elfárasztó nap után elégedetten majszoltuk a fűszeres csirkecombokat, szárnyakat. Számomra valahol itt be is fejeződött a nap...<br />
<br />
MM88: Csak nem aludni tértél?<br />
Marci: Hát... Másnap reggel hajnali 6-kor ébredtem. A kabinomban, az ágyamban. Borzasztó mérges lettem magamra! Szerettem volna egy hatalmasat bulizni, partyzni a második este, berúgni, csajozni, jól érezni magam. Erre itt vagyok hajnali 6-kor, derűsen, üdén ébredve mély álomból, hát mit csináltam? Bulizás helyett gyorsan berúgtam, és lévén, hogy egész héten a tanulás miatt alig aludtam, annyira fáradt lettem, hogy elszenderedtem? Ezért jöttem bulizni egy hajóra, hogy átaludjam? Gondoltam mentem a menthetőt, körbenéztem, a legfelső emeleten még volt egy kis dizsi, és emberek is voltak, gyorsan visszasiettem a kabinomba, felébresztettem a többieket, és megkérdeztem, hogy kinek van kedve jönni vele bulizni! Reggel 6-kor. Jant sikerült felébreszteni, benne egy kis hajlandóság is mutatkozott, kikelt, és sétáltunk egyet. Felnéztünk a dizsibe, de táncolni, dudorogni nem akart, inkább csak friss levegőt szívott a teraszon. Ellenben elkezdtük beszélgetni a tegnapról. A csirkéről. A csirke utánról. Az emlékeinkről. Nem találtuk őket. A legfélelmetesebb az volt, hogy volt a srác karján egy nagy rózsaszín paca, nem tudni honnan. Meg, hogy amikor megpróbáltuk felidézni az utolsó emlékünket a tegnapról, egész egyszerűen nem találtunk utolsó emléket. Akkor jöttem rá, hogy az, hogy nem rémlik semmi azután, hogy csirkét ettünk, még messze nem jelenti azt, hogy kajálás után lefeküdtünk aludni. <br />
<br />
MM88: Szóval az este mégsem olyan volt, mint elsőre tűnt, hogy korán nyugovóra tért?<br />
Marci: Hát nagyon nem. Egy fura játékot kezdtünk el játszani, nyilván a csehszlovákok találták ki. Mindenki megiszik ugyanannyi alkoholt, és aki először rókázik, arról az esemény közben fényképet készítünk, feltesszük facebookra, és tagelnie kell magát, valamint likeolni a képet. Ekkora marhaságot! :D Ráadásul nem úgy működött a dolog, hogy páran játszunk, nem, mindenki játszik! Ennek szellemében kezdődött az este, fogalmam sincs mennyi ital fogyott, nem kevés. Noha különösebb összefüggő emlékeim nincsenek, rémlik, hogy a hajón pár srác letolta a gatyáját a szabadban a felső szinten, amiről fénykép készült. Ezt meglátta egy full idegen random srác, akinek annyira megtetszett, hogy ő is beszállt, a cseh srácok meg engem is rádumáltak a bulira... a facebookon a taggelt képek közt lehet látni, ahogy a csehekkel, szlovákokkal, meg egy szemüveges olasz sráccal álldogálunk jobb sorsra várva a fedélzeten gatyó nélkül. Aztán rémlik, hogy smároltam egy olasz csajjal, ezt különösebben nem tudnám kommentálni, szerintem nem csinálta túl jól, de hát ez az ő baja. A dolog poénból történt, de elképzelésem nincs, hogy miként jutottunk el addig, hogy ezzel poénkodtunk. Mondjuk nem tudom. A lány alapvetően nem tetszik, nem tetszett... de basszus, közel három éve nem smároltam senkivel, ne válogassak, gyakorlatnak jó lesz. Szóval bánom is meg nem is, szégyellem is meg nem is, azért a szesz kellett. Rémlik, hogy a lányok hatására elkezdtünk cigizni. Akik ismernek tudják, hogy soha nem dohányzok... ezzel szemben másnap rájöttem, hogy 1-2 cigit én is elszívtam a többiekkel. Végül a többiek felvilágosítottak, hogy az az 1-2 az 5 volt. Wáhh. Józanul pedig de nem kívánom. Rémlik, hogy este 10 körül elmentünk Miroval sört venni, 8 euróért 24 doboz észt italt. Onnantól viszont semmi. Volt valami cseh lány a szobánkban ha jól rémlik... A többiek azt mondták, hogy hajnali 1-ig velük voltam. Valentina nagyon hamar kidőlt, és elaludt, állítólag én tűntem a legjózanabbnak, leginkább normálisnak. Ellenben 1-kor eltűntem. Senki nem tudja, hogy hova, senki nem tudja, hogy mit csináltam. Nekem semmi nem rémlik. Viszont mikor fél 2-kor visszatértem, teljesen zilált voltam, szét voltam csúszva, annyit mondtam állítólag, hogy „elküldtem az összes magyart a picsába” és azonnal elaludtam. Fél órán át ébresztgettek, buliztak mellettem, zenét hallgattak, rázogattak, meg sem éreztem, meg sem rezzentem. Aludtam. Nem tudni mi történt. Láttam képeket, amelyeken túl közel álltam Clemanshoz (egy Francia csaj), én arra sem emlékszem, hogy találkoztunk. Nem tudni mi történt velem. Volt egy rajzolt vasmacska a kezemen reggelre. Giuseppe érdeklődött, hogy emlékszem-e, hogy a második este együtt vodkáztunk? Semmi nem dereng. Persze még mindig jobb voltam, mint Jan...<br />
<br />
Ő semmire nem emlékszik az estéből. Mikor visszatértünk a sétából, észrevettük, hogy az ágyában van egy nagy kupac hányás (tehát ő vesztett a játékban), abban aludt. A ruhája is olyan volt, meg kb. mindene. Kiderült, hogy a rózsaszín paca egy név, meg egy telefonszám. Állítólag találkozott egy lánnyal, és történt köztük valami, de ezt senki nem látta, csak mikor Jan visszatért este azt magyarázta, hogy feleségül akarja venni ezt a lányt. A neve Elina. Egy Elinát ismerünk, a meglehetősen nagyonduci ESN vezérünket, akárhányszor őt megemlítjük, Jan elborzad. Talán nem vele volt... talán vele. Mindenesetre nem hívta fel a telefonszámot. Ő arra sem emlékszik, hogy találkozott bármilyen lánnyal. Nem történt mi történt köztük. Két szlovák srác annyira berúgott, hogy bőven éjfél előtt úgy döntöttek, lefekszenek aludni (mert nem képesek semmire). Az egyikük lefürdött, lefeküdt, elaludt. A másik lefürdött... lefeküdt valamikor... és másnap 9-kor ébredt. Semmi emlék. Kiderült, hogy ő nem aludt... kiment a kabinból...ivott, bulizott mindenkivel, rengeteg indokolatlan gatya nélküli képen szerepel, és elhagyta a kulcsát a kabinhoz. Próbálta hitelkártyával kinyitni az ajtót... nem ment. Meg sehogy. Végül kapott új kártyát. De ezt mind úgy mesélték csak neki. Amúgy a szeszt a legjobban Zsuska, egy szlovák csaj bírta.Hihetetlen a lány. Fél liter sört megiszik 3 másodperc alatt. És nem ezt a villanykaros lópöcsömséget, hogy fél órát kevergetjük, meg semmibubi... habbal, buborékkal, friss sört 3 mp alatt letolja. Na hát kedves 80000 tonnás szőröshosszúhajú vikesek, tessék szégyenkezve elbújni. Totál ledöbbentünk. És a csaj nem is kövér, vagy ilyesmi, tök átlagos, szolid lánynak tűnik. Az este legnagyobb vesztesége Miroslavot érte, elhagyta a bankkártyáját.<br />
<br />
MM88: Készültek képek az estéről?<br />
Marci: Igen. Fel is kerültek facebookra. Be is lettem jelölve. 9 percen belül le is szedtem a tageket. Vállalhatatlanok a képek, még a picasára, sem tettem fel őket. Tényleg nem vagyok szép látvány, bár látszik, hogy remekül mulatok :D<br />
<br />
MM88: Ejj.<br />
Marci: Bizony ejj. Őrült este volt. Bánom, hogy a tánc meg a csajozás elmaradt, aztán ki tudja, lehet volt. A svéd cserediákok tele volt csini lányokkal. Mindenesetre tény, hogy ha úgy in general a kabinokból sem bírtunk kimászni, nemhogy megváltsuk a világot. De hát jó volt ez így is.<br />
<br />
MM88: Mi volt a program az utolsó nap?<br />
Marci: Városnézés. Tallin. Gyönyörű. Tök más, mint Stockholm. Vár, tornyok, a középkor él a belvárosban. Nagyon, nagyon varázslatos hangulata van, borzasztóan tetszett. A régi szűk utcák, épületek, gyönyörű templomok, várfalak, szobrok... tessék megnézni a képeket. Csodálatos volt. Egy helyi étteremben ebédeltünk meg, nem volt olcsó, de hát már hozzászoktam. Találkoztunk a világ legpocsékabb utcaze3nészével, aki irtózatosan hamisan énekel Rod Stewartot, s noha a város nagy templomának a tornyába nem engedtek fel minket, csak ha fizetünk, egy igazén remek napot töltöttünk Tallinban. Sajnos a cuccainkat nem tehettük le, cipelni kellett. Idegenvezetés most sem volt, magunk módján gyönyörködtünk a szépségekben, kicsit azért hiányzik, hogy a látott dolgok története rejtély maradt. De a társaság ezúttal is remek volt. Visszahajóztunk aztán Helsinkibe, itt találkoztunk a törökökkel.<br />
<br />
MM88: Miért kellett velük találkozni?<br />
Marci: Nos, első este az egyik srác úgy benyomott, hogy nem bírt a hajóból kiszállni Stockholban. A többi török kiszállt, és lekésték a hajót visszafelé. Gyorsan kellett jegyet venniük a következő hajóra, amely Helsinkibe vitte el őket. Nem irigykedem. <br />
<br />
MM88: Mikor ért haza?<br />
Marci: Helsinkiből az indulás után 10 órát buszoztunk. Az összes pénzemet elköltöttem, mind az 50 euró elfogyott, és a piák nagyrészért nem is fizettem, mert a csehek meghívtak. Ez kb. csak az étkezés, ilyesmi volt a hajón. Hajnali 4-kor érkeztünk meg Ouluba, pársor végighallgattam az új Serenityt, zseniális. Visszafelé kb. mindenki aludt, meg pihent, vagy próbált, a társaság marha fáradt volt. Néztünk pár filmet, de nagyon rossz helyen ültem, nem láttam a feliratot, hagytam is a francba. Mondjuk pár spanyol meg olasz srác hazafele is ivott, meg berúgott, ő bajuk.<br />
<br />
MM88: Konklúzió?<br />
Marci: Marha jól éreztem magam. Több volt a városnézés, kevesebb az orgia, mint előzetesen hittük, de nem baj. Újfent sok szépséget láttunk, a társaság remek volt, a bulik meg állatiak. Ha holnap lenne megint egy sea battle gondolkodás nélkül mennék!<br />
<br />
<br />
<br />
Képek: https://picasaweb.google.com/mmarton88/Seabattle#<br />
<br />
<iframe title="YouTube video player" width="500" height="405" src="http://www.youtube.com/embed/fThBIaSVBnk?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>MMarton88http://www.blogger.com/profile/09931679939778262680noreply@blogger.com4