Meglepetés...

A nap 9-10 fele kezdődött, suli, tanulás, procitervezős házi... újabb kudarc. Rossz a vhdl fájlom, nem tudom mi lehet a baj, de sürgősen be kell fejezni, és megcsinálni, mert Kriptográfiát kéne tanulnom. Kissé nagyobb a gáz vele, mint hittem. Holnap be akarom fejezni. Minden nap ezt mondom, de hát nah. 1-én kriptográfia vizsga. Jááááj.

Ebédre egy nagy adag húsos spagetti volt, a francia Romainnal, és egy távol keleti barátjával fogyasztottam el. Mesélt egy érdekeset Romain, itt a francia, meg spanyol lányok szeretnek lopni. És büszkék rá! Pl kocsmát sörből... ha van egy sör az asztalon (a csávó meg a sörtől 1m-re) lazán felkapják a sört és elmennek vele, megisszák. Ejj. Ebéd után elbuszoztam Nallikariba, nem volt egyszerű, átszállások, várások, fél4-re értem oda.

Ma termáloztunk/élményfürdőztünk. Ugyanis végül úgy döntöttem, hogy a szülinapomat nem akarom kocsmázással megünnepelni, legyen valami különleges, valami más, valami szokatlanabb. Meghívtam 16 jó barátomat, ebből végül 4-en jöttek el. A délutáni időpont annyira nem volt megfelelő, de hidd el, szülinapra élményfürdőzni... egyszerűen zseniális! 4 és fél órát voltunk bent, de mivel fél4-re érkeztem 9 eurót kellett fizetnem nem 6-ot. Nem baj. Így is remek volt. Egész nap jakuzzi, szauna, masszázsok, gőzfürdők, csúszda, hullámmedence, nagyon nagyon jól elvoltunk, remek társaság, jókedv. Volt egy hideg vizes medence is, lehetett hősködni kicsit, még a 0 fokos szabadba is kiúsztam a 10 fokos vízben. Remek volt nah, tényleg nagyon kikapcsoló, pihentető, rengeteg menet a csúszdán, hatalmas masszázsok, hajócsaták a nagy vízen maradós rudakon, egymás nyakából csaták, stb. Egyszerűen csak marha jó volt. Hazajövetel után legnagyobb meglepetésemre a facebookos e-mailes köszöntésekre válaszoltam. Nagyjából 60-an gondoltak rám, soha nem gondoltam volna, borzasztó jól esett, mindenkinek válaszoltam külön-külön, nagyon pozitív élmény volt látni a rengeteg jókívánságot, ezúton is köszönöm mindenkinek.

Este bementem az egyetemre, elfogyott teljesen a kp-m kellett kivenni, és az egyetemen van automata... ezért érdemes volt bemenni. Eredetileg úgy terveztem, hogy csak a fürdőzés lesz a szülinap, aki akar jön, aki nem nem, jó ez így. De többen mondták, hogy jobb lenne valami esti program, na legyen, 10-re lenézek a Caioba, ha van valaki akinek van kedve, hát csatlakozzon. Isabella mondta, hogy oké, fel is hívott, 10-kor találkoztunk az épület előtt, jött velünk Karolina is, hárman indultunk el a Caioba. Kissé fura is volt... mármint Isabella meg Karolina... meg én. Így hármasban sosem szoktunk lenni, menni sehová. Mások majd talán később jönnek, de akkor hh. már most jön ez a két lány... nem igen értettem, de hát nem baj, a lényeg, hogy páran velem tartanak, kicsi beszélgetés, egy sör, és kész.

Amint beléptem a Caioba megláttam pár ismerős arcot, és igen... meglepetéssel készültek! :) Mármint valahol eszembe jutott, hogy hátha az lesz... sőt valahol tudtam is, hogy ebből az lesz, de nem akartam elhinni, hát nem vagyok én egy valaki. Mégis ott várt egy gyönyörű torta, illetve Laura, Spela, Dagmar és Eglé, akik az egészet készítették, és szervezték. A hat lány gondosan kitervelte, hogy miként érjen váratlanul a dolog, s noha én csak a csoki tortát szeretem, ez volt életem legfinomabb tortája, ribizlis, vaníliás gyümölcstorta, szenzációs. Nagyon ízlett, és teljesen leesett az állam, meg elképedtem, hogy milyen remek meglepivel készültek az aranyos leányok, nagyon nagyon jól esett. Persze szépen csatlakoztak a többiek is, megjött Carlos, és Michael, Kaisa, Dimitris, a másik Michael a barátnőjével, Edgars, Marnus, Tulip, végül 16-an voltunk! 3 kontinensről, több, mint egy tucat országból. Nem hittem volna, hogy ilyen sokan leszünk végül, s noha mindenki nagyon álmos volt, és a beszélgetés néha kissé akadozott, én nagyon remélem, hogy a többiek is legalább olyan jól érezték magukat, mint én. Ez volt életem legszebb szülinapja. De most komolyan, ahogy vágtam fel a hat lánnyal a meglepetéstortámat, miközben a szórakozóhely hangszórójából egyik kedvenc dalom, az Accepttől a Metal Heart szólt, teljesen meghatódtam, szenzációs. Remek társaság, jó poénok, s noha lassan hazaindultak 1 körül az emberek, fél2, háromnegyed 2-ig 5-en 6-an kitartottunk, még egy csokit is kaptam. A muzsikák is óriásik voltak, Sonata, Nightwish, Dickinson, Maiden, és újfent elmondom, ez nem egy rockkocsma, csak egy átlagos "pub".

Szóval ez a nap csodálatos volt, életem legszebb szülinapja, köszönöm mindenkinek aki gondolt rám, Ti vagytok a legjobbak!

Remek a hangulatom tom tom...

...tom tororomrom. :)



Noh, igazából nem a mait akartam a szülinapi bejegyzésnek szánni, de hát így alakult, fél 3 van. :) Hamarabb akartam írni, de pár tanszéki drága jó barátommal beszélgettünk egy nagyot, így sokáig fent maradtam, a jó ég áldja meg őket, kár, hogy a tanszéket nem tudtam magammal hozni ide. :)

Amúgy körbenéztem a tecsőn, és igazából nem találtam ennél jobb szülinapi videót. Mármint persze, elsőre nevetsz rajta, hogy de gáz... de nem. Vidám, kellemes, olyan kis ártatlan, aranyos. Most a Halász Jutka féle már kissé uncsi, van valami kezdetphiai formáció féle reppelősagyatlankodós, az nem bejövős, meg valami übergiccses a DoReMi nevű formációtól. Ami még egész jópofa, az ez:



Na, ezt mondjuk nem hallgatom, kissé szomorúvá tesz az a sor, hogy "zokog a nagymamám". Sajnos a nagyi kórházban van. Már pár hete. Elesett, beverte mindenét, nem nagyon tud mozogni, hasmenése van állandóan, de a nagy baj, hogy agyrázkódást, és sorvadást kaphatott, zavart, nem tudja hol van, borzalmas. Nagyon rossz az állapota. Az orvosok nem igen tudnak rajta segíteni. A nagyi palacsintáját sajnos már többet nem fogom tudni megízlelni. :( Sőt. Nagyon beteg, és én ezt nagyon sajnálom. Ha kívánhatok valamit szülinapomra, akkor azt kívánom, hogy még egyszer találkozhassak vele. Nem számít, hogy milyen körülmények között, talán meg sem fog ismerni. :( De még egyszer szeretném megpuszilni, és elbúcsúzni tőle, megköszönni azt a sok mindent amit tett értem. Persze kívánhatnám azt is, hogy gyógyuljon meg, nyilván a szívem mélyén ebben reménykedek, de azt hiszem ez már túl merész álom.

Na de ne szomorkodjunk, mivel...



Bizony ám! Ma (vagyis tegnap) megmutattam a proci házimat Janinak. Nagyon megkedvelhetett a srác, mert nem akar elengedni, még mindig nem jó neki amit csináltam... vagyis jó, nagyon megdicsért de még adott munkát vele, hát wáhh. És persze nem jó, nem műxik, azt mondta fél5-ig bent lesz, 4 után 5 perccel felmentem hozzá kérdezni, nem volt bent. Na majd holnap...! De holnap már nagyon be akarom fejezni, kriptográfiát kéne tanulni, csókolom! Mert el-elkezdem, de nagyon lassan megyeget! :| Na jövő péntekig még van idő, de a hétvégén, meg jöv héten minimumra szorítjuk a szórakozást. Délután kicsit emóztam, de már megvigasztalódtam, méghozzá egy fura dolog miatt.

Mármint vigasztalódtam meg. Tominak nemrég volt a szülinapja (nekem meg...



) Úgy gondoltam, hogy veszek neki valami ajándékot. Na, hát ebben nagyon béna vagyok. Hosszas tűnődés után arra jutottam, hogy egy üveg itallal köszöntöm fel, mint ahogy azt a férfiaknál szokás. De hát itt ugye nem úgy megy, hogy bemész a bótba, veszel egy italt, és csókolom, el kell menni az alcoba, csak ott van ital. Biciklire pattantam, eltekertem. 6 euro alatt nincs bor, a legolcsóbb 6 euroért a "Magyar Bor" nevű magyar bor, ami tök igényesen néz ki, de hát nem parafa dugós, és az sincs ráírva, hogy milyen szőlőből készül, nyilván ez palackozott koccintós, szép címerrel. A parafás borok 10 eurotól kezdődnek. Na nézem tovább, és megláttam az ultimatet.

Törley pezsgő! Mert van, mert kapható kérem tisztelettel. Amikor az édesapám azt mondja, hogy:



akkor mindig Törleyt iszunk. Minden családi szülinapon, ünnepen azt iszunk, mert szerintünk az a legfinomabb és tényleg jó. Volt édes, meg száraz (és mivel magyarul volt rá írva meg is értettem), édeset vettem, ez piros színű. 7 euró volt. És itt jön a vicc: ez itt a legolcsóbb pezsgő. A Törley. Mikor átnyújtottam nem is láttam Tomi arcán a felhőtlen örömöt, de hát heló... Ha Mo-n ünnepelnénk a szülinapját akkor is ezt kapná, ennél hitelesebb ajándékot nem adhatok neki. :) Mondjuk van egy olyan érzésem, hogy a drágább finn pezsgők nem lehetnek ilyen jók. :) De ki tudja, lehet a Törley csak odahaza finom.

Na de. Mivel



Tomi elvitt gokartozni. 15 euro, 10 perc egy fedett gokartpályán. Biztonsági öv nincs, kanyarok, meg sebesség vannak. Beöltöztünk pilótaruhába, sisakkal, mindennel, pár kép is készült. Előtte lezsíroztuk, hogy ő lesz Mika Hakkinen, én meg Michael Schumacher de hát...

...én inkább Baumgartner Zsolti voltam.Csúnyán kikaptam a 10 perc alatt kb 15-20 kört mentünk és körhátrányt kaptam Tomitól. És még így is a végén majd kidobtam a táccsot. De azért nagyon élveztem, a közepe fele igen jól ment a járgány. Mondjuk a pályacsúcstól 4 mp-re elmaradtam. Amúgy bárki bármit mond, egy finntől autóversenyben kikapni nem szegény. Komolyan. Ha van valami, ami miatt a finnek fontosabbak/szimpatikusabbak, mint a metalzenei teljesítményük, az az autósporthoz való hozzáállásuk. Hakkinen, Raikonnen, Rosberg, Makkinen, kérem tisztelettel... kis koruktól fogva a srácokat kiengedik a tavakra, a jégre autóval, elviszik gokartozni, a finneknek a sebesség a vérében van. Rengetegen motorosszánoznak, jet skiznek, motorcsónakoznak, kvadoznak, illetve ilyen országúti kvadjuk is van, nagyon dögösen néz ki, és népszerű. A finnek imádnak száguldani, a gyorsaság, a motorsport fontos eleme a finn kultúrának. Ez pedig dicséretes, és szimpatikus! Szóval hihetetlenül jól éreztem magam, nagyszerű volt gokartozni! :)

Utána elmentünk Tomiék házába, megvacsiztunk, beszélgettünk, de picit hamar el kellett jönnünk, mert holnap/ma korán keltek, de cserébe hamarosan újra találkozunk, jövő hét elején elmegyünk pecázni. :) Ulla nagyon finomat főzött, a kölkök aranyosak voltak. Vittem nekik csokit, elfelejtettem odaadni. De holnap Tomi átadja. :)

Este tanulnom kellett volna, de barátokkal beszélgettem. Holnap ünneplés, utána viszont indul a tanulás 1000-el. Újfent. :)

Addig meg: