A következő címkéjű bejegyzések mutatása: észak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: észak. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 25., kedd

It's just another manic...

...monday.

10-eskelés, rohanás ISIbe, késés, processzorosóra. Csókolomkészültem, jajjdenemis, mert elolvastam az anyagot tegnap este lefekvés előtt, de már lövésem nincs miről volt szó. 2 előadó is hablagyolt, az első kajak volt, a másik fostalicska. Óra után odajött Jani, az előadó, hogy hát fiúk, nem voltatok az első előadáson (akkor volt a cserediákok eligazítása wazz, hát jó, hogy nem), és ez nagy para, csütre meg kéne csinálni egy kis plusz házit, és akkor elfogadja. Holnap megírom tantóbá kajakra!

Ebédelni mentünk, én viszont cselesen Edgáron kívül elhívtam Kaisát is (jajj de lovagias kis gyerek vagyok), ám miután összeöréndzseltük a mítinget, és hármacskán sorbaálltunk, észrevettem h. otthon felejtettem a diákkártyám(at helyettesítő cetlimet) úgyhogy hazaszaladtam érte (jajj de balfasz kis gyerek vagyok), szaladás, visszaszaladás, sorbanállás, kajálás. Rakottkrumpli volt (már megint... heti kétszer rakott krumpli van...UNOM (bár jobb, mint a halasfőzelék)) mire odaértem Edgárékhoz kummi studentem lelécelt, mert órájalesz, Edgár meg lebaszott h. miért hagytam kettesben a csajjal, túl sokat lógunk vele (WTF?). Dec lályf. Na jó azért 15 perc közös ebéd volt, elnevetgélt mindenki... azon h. mekkora balfasz vagyok.

Délután osztottam az észt a hárdrokkponthun Manowarról a sok gyökérnek, (bárnetettemvolna) 4-re meg mentem Finnre. Kb. utolsóként léptem be... vágod... egyedül, mint villamosmérnök... egyedül, mint magyar... ilyen volt:


Mint szegény Waldo 0:45-nél (mondjuk, ha Eddie Van Halen elkezdett volna basztatni egy galacsinnal én lettem volna a világ legboldogabb embere...). Hogy szorult helyzetemet tovább rontsam, beültem egy egész csini csaj mellé (Állj. A bejövős csajoknak 2 típusa van. 1. Meglátod, és azonnal meg akarod. Bejön, belevési a teste, meg az arca magát az agyadba (is), és többet nem megy ki onnan, rögtön lemennél kutyába. 2. A három találkozásos csaj. Tudod, először találkozol vele, eszedbe jut, hogy jó bőr. Aztán elmegy/elmész (nem úgy) és el is felejted h. valaha láttad. De találkozol vele 2.-szorra és megint eszedbe jut, hogy "hé, ezt a spinét már csekkoltam, egészen adja...", de miután elmész/elmegy (még mindig nem úgy) megint elfelejted... ám találkozol veled harmadjára és akkor meg eszedbe jut, hogy jah, vágom ki ez, és meg is ragad az agyadban (is), hogy "dehátezavágomkiez"), (Waldo 1:12-nél) akinek tanszéki szempontból van pár igen mókás tulajdonsága, osztrák, és mivel gyakorlaton van itt, és tanít, kissé idős, de hát inkább legyen idős, mint kóreai, szóval vele együtt elfinnezgettünk (miközben feltűnt, hogy van egy új csaj, egy perui a csoportban, aki egészen...), szílyuonvenzdély.

Óra után nyomás a városba, találkoztam a Kummi familymmel. Ideges toporgás a városháza előtt, Tomi kicsit késett, ő a Kummi apukám. Finn Garael. Esküszöm. Full ugyanúgy néz ki, csak kevésbé izmos, meg kevésbé katona, ja és kevésbé metal őrült, de ezt leszámítva egy az egyben. Megszokásból el is kezdtem szidni neki a medáléndzsölt, de hát nem vágta, hogy mit hadoválok. Mindegy. Viszont jó fej (mint Garael! :D). Van egy felesége, és négy gyermeke. Áfával együtt sincs egyik sem 9 éves, szóval nehéz volt beszélgetni, de aranyosak voltak. Megvendégeltek, készítettek nekem vacsorát (rakottkrumplit, hát mi mást!!!!!) sokat beszéltünk, nevettünk, tényleg jól éreztem magam. Finnségük ellenére, Tomi nagyon kedves, jó kedvű, vidám volt. Az asszonyka picit visszafogottabb, de ő is kedves. Az erdőben laknak, 10kmre a várostól egy gyönyörű házban (Tomi építész, magának tervezte... kacsalábon forog, de komolyan). Meg is beszéltük h. két hét múlva megyek legközelebb, és mivel van egy patak a telkükön, meg az erdőben megy az út, elmegyünk kroszkántrisíelni, meg idővel lehet, hogy lékben pecázni a patakban. Ill Kemibe majd a családdal vmelyik pénteken, jajj, hát nagyon aranyosak, tényleg remek volt. Mutattak egy csomó képet a környékről, kempingezésről, túrázásról, mondtam már, hogy Finnország gyönyörű? Még a legnagyobb sráccal játszottam is egy kicsit. Tudod odahaza van a csocsó. Na most találd ki, hogy asztalifoci helyett mije van a finneknek?

Asztalihoki! Hát persze bakter! Asztali jéghoki! Hasonló a csocsóhoz, meg a rugósfocihoz, csak külön játékosok vannak benne (Svédország vs. Finnország of korsz) külön forgathatod őket, meg tolhatod előre-hátra. Noha én kaptam be a gólt, (15 perc kemény játék után) nagyon tetszett. PC helyett macet használnak, meg iphonet, de tényleg gyönyörű képeket mutattak, még azt is felajánlották, hogy ha bármi gond van, vagy a postával problémám van adjam meg az ő címüket. Nagyon aranyosak tényleg, remélem remek fél évet fogunk tudni összehozni. :) Az anyuka amúgy finn szakos tanár.

Fél5-től kb. fél9ig voltam velük. Holnap elmegyünk Heidivel, meg egy Dél-afrikai lánnyal a szépművészeti múzeumba, ill a lányok azt szeretnék, hogy menjünk el valami technológiai intézet féle buliba (95% fiú, de meghívták a BTKt, meg a biológusokat, szóval így 72%fiú 25%csúnya lány, a maradék meg foglalt) holnap este, de én nem tudom. Ez nem exchange buláj lesz, most a vadidegen finnek közt... nah jó. De csak miután kész lesz a lecke.

Az egyetlen grunge dal ami tetszik:

2010. december 30., csütörtök

Minden most kezdődik el!

Na jó, minden azért nem. Ellenben ez a blog igen!
Molnár Márton, Marci vagyok, s noha ez elsőre nem biztos, hogy kiderül, a blog URL címe helyesen inciFINNci.blogspotcom, melyből már ki lehet találni, hogy mint megannyi blog, ez is egy szertelen egyetemista Finnországban eltöltött félévének fog emléket állítani.Január 3-tól június valahányadikáig Finnországban fogok tanulni az oului egyetemen. Szakmámat tekintve mesterképzésben résztvevő villamosmérnök hallgató vagyok a BME-n, kint is ezt fogom tanulni.
Oulu észak/közép Finnország egy városa, jelenleg -27/-28 fok van odakint, és meg kell mondanom, hogy borzasztó izgatott vagyok.

Mit várj ettől a blogtól? Nem tudom. Azt sem tudom, hogy ettől a finn úttól mit várjak. Amennyire lesz rá lehetőségem, időm, módom igyekszem majd naponta frissíteni az oldalt. Nem fogok véka alá rejteni semmit, minden örömöt, bánatot, szép, gonosz, nemes, csúnya, vidám, szomorú dolgot meg szeretnék írni, már csak azért is, hogy ha 5-20-45 év múlva elolvasom gondolataimat, akkor is eszembe jussam, hogy mit éreztem, mit gondoltam, mikor minek mekkora jelentőséget tulajdonítottam.

Szenvedélyes metal rajongó vagyok, így nagy valószínűséggel alkalomadtán fogok írni zenéről, bár erről inkább a www.hardrock.hu oldalon lehet majd olvasgatni. Az viszont biztos, hogy csak a móka kedvéért is minden bejegyzés aljára beszúrok egy épp hangulatomhoz illő zenei videót. :)

Kezdődjön hát a kaland, induljon a blog! (Apa kezdőőődííííííííííík!!!!) Január 3-án...remélhetőleg már Ouluból találkozunk... :) Addig is: irány észak! :)