Szomszédok

Bocsi, a cím kötelez. :)

Nem ezekről a szomszédokról lesz ma szó. Dél körül betekertem a városba, Spela, meg Isabella hívott, valami vappu hepening van állítólag, nézzünk be. Nem volt semmi, pár egyetemista lődörgött a piactéren, ellenben elmentünk ebédelni. Először Vanillába, de lekéstük, zárva volt, akárcsak az építészkajálda, végül pizzáztunk egyet. 6 euró egy nagy pizza, itallal, salátával, finom volt. Ráadásul a lányok nem tudták megenni a saját pizzájukat, úgyhogy kaptam az övékből is rendesen, ezúton köszönöm. Velünk tartott Spela tesója is, őt most meglátogatják barátok, 5 szlovén lány van itt, ma este pedig legendary eveninget akarnak csapni, majd játszunk velük have you met Tedet... :D

Délután tanulás, akárcsak délelőtt, este meg csehszlovák party. Jó volt, az eddigi legjobb buli, hisz volt egy csomó ismerős dolog, emlék, élmény. Képek régi Skodákról, diskurzus a cseh sörökről, ismerős helyekről, élményekről, faja volt.



Mondjuk a Jozin S Bazin videót, és dalt jobban erőltethették volna. D De különben is, minden haverom ott volt, el lehetett dumálni, hülyéskedni, tényleg jól éreztem magam. 1 körül meg amikor már kezdett kifulladni a dolog bementünk a városba Carlosékkal a Karlébe. Mondjuk 1 órát vártunk, hogy bejussunk, utána meg tömegnyomi volt, de elvoltunk,eltáncoltunk. Mondjuk mikor a dizsiben a Gaga után betették a Sonata Arcticát, csak néztünk. De visszatérve a csehszlovák partyn két finn lány elkezdett lopni, elloptak pár bankkártyát, pénzt, de végül elkapták őket. Tőlem csak a kegyetlen vacak mézes rumomat lopta el valaki, azért nem is kár annyira. Pláne, hogy Minoék kártalanítottak. amúgy a szlovákok csehek jó fejek, meg itt mindenki, tényleg remekül elszórakoztunk. Ma pedig Vappu főnap! Juhú! Ja, és 4est kaptam kínaivitézfátiból.



BTW itt van pár kép áprilisról:
https://picasaweb.google.com/mmarton88/OuluKepekAprilis#

Vappu

Csak akkor bulizom ha úgy van...

és általában úgy van. Itt van a ma is. Nem akartam. Jajj, de nem, hát nem nem. Nem vagyok én olyan. Tanulok inkább. Jobb, hasznosabb. Fújj, emberek alkoholt isznak, butaságokat beszélnek, nevetnek, meg obszcén módon egymáshoz dörgölőznek tánc címen, fújj! Micsoda erkölcsi fertő, én aztán inkább tanulok itthon a fenekemen. Szeretnék nagyon okos lenni, hogy egy értelmes, intelligens mérnök legyen belőlem, aki 24 éves korára büszkén ingben, majd elmehet egy céghez dolgozni, meg forrasztani, dolgozhat sok hasznos dolgot, élhet valami kicsi lakásban a szüleivel, vagy egyedül, és 28 éves korára egy boldog senki lehet.

Banyek, hihetetlen, hogy kb eszerint éltem gimiben, meg komolyan is gondoltam ezt a szórakozni nem jó, alkohol nélkül is remekül érzem magam dolgot tinikoromban. Gusztustalan. Elhittem kajakra a fullkancsó paksiendre idétlen szövegeit arról, hogy micsoda felsőbbrendű intelligens, meg jó ember a rokker, meg a régi barátnőm is csak támogatott ebben a jógyerek dologban. Hát elég szánalmas csicsákó voltam az fix. Mondjuk sokak szerint még most is az vagyok hehe.

Szóval tanulni akartam, de kaja után láttam, hogy minden haverom buszra vár, partibuszra, buli van, mennek be a városba, ma egész nap nyitva a hevimesta, minden egyetemista ott iszik, meg bulizik. Jajj, én nem megyek, tanulni kell, nincs pénzem, blabla. De majdnem meggyőztek. Hazajöttem, csüccs a seggre, csönget Dagmar, megy a hevimestába bringával, menjek vele. Mentem. Banyek, mindenki hív, otthon is lehet tanulni, de már csak egy hónap van itt, szeretném magam jól érezni a barátokkal. Szóval délután hevimestzáztunk. Sokat nem ittam, de jól eldumáltunk a Batgirlnek öltözött Laurával, Isa, Dagmar, Karolina, meg a többiek, pár sör 2.5 lyuróért, jó hangulat, és fasza zenék. Érted, vagy 1000 egyetemista bulizott ott, miközben üvöltött a Kreator, a Manowar, a Maiden, az Accept, a Priest, az Amorphis, meg szólt a karaokiben a Sonata Arctica, meg az Ensiferum. Na ilyen egy egyetemi buli waze! Kaukázus, Kolorsztár, ZéPé? Menj a fenébe! Utána elmentem úszni, frankó volt, 11 után értem haza. Gyors vacsi, majd indulás egy ingyenes rave partyba. Sajna nem jutottam be, a finnek kicsit szarok a szervezésben, tömegnyomi volt bent, vagy fél órát vártam a tömegben az első sorban (tolakodni csak megtanultam az évek alatt), vagy 50-60 ember jött ki a helyről, senki nem mehetett be. A haverjaim is leléptek, nem volt nagy eresztés. De azért a Vappu így is hatalmas király, a cserediákok hatalmas királyok, imádom őket, még a szlovák arcok is megkínáltak vodkával, imádok mindent, mindenkit, nem akarok hazamenni!

100

Ez a 100. bejegyzés! :) Legalább is ha nem számoltam el. Ami lehet, de nem érdekel, akkor is ezzel ünneplünk. :)

Sok érdekes nem történt, tanulás van. A jó hír, hogy megjavították a liftet, a rossz, hogy van benne egy ordenáré méretű hányás, szóval nem szívesen használom, talán majd valaki egyszer feltakkereli. Ma próbáltunk a bandával, továbbra is terv, hogy hétfőn koncertezzünk, de ehhez kéne legalább egyszer dobbal is próbálni, meg majd megPRolni az eseményt. Foglaltam hotelt a sweden rock utáni napra, de repjegyet még nem hazafelé. Mert tudom, hogy 13-án kéne hazamenni... de gecire nem akarok hazamenni. Több dolog kavarog a fejemben. Az egyik, hogy el kéne ugrani Litvániába még Laurához, meg Egléhez, onnan Lengyelországba, és úgy hazacsurogni. De ez elég nagy kavarás és eléggé szorít az idő, nem tudom még ebből mi lesz... lehet holnap utána kérdezek a csajoknál.

A másik ötletem, hogy lehet itt kint kéne megcsinálni az mscmet. Mert tökre nem akarok hazamenni. De ez megint egy lutri, kéne hozzá valami pénzes állami támogatás, majd utánanézek van-e ilyen. Illetve akkreditáltatni kéne egy rahedli otthoni tárgyat, jajj nem egyszerű, nem egyszerű. Alapból külföldön kellett volna elkezdeni az msct, kár, hogy erre nem gondoltam hamarabb. Ebből valszeg nem lesz semmi, de majd még kitalálom. Ma amúgy kb. semmit nem csináltam, tanultam. 6-án és 10-én vizsga. Nagyon nem kéne megbukni, illetve el kéne otthon fogadtatni ezt a két tárgyat, hátha kiválthatnám vele a széfimokorét. 10-e után meg lesz még 20 napom kirándulni, bulizni, élni, szórakozni. Mondjuk házikat kell majd írni, de hát csesszék meg. Szóval közeledik a hazaút, és ez nem igazán jó hír. :S

Pendulous Fall ...

Vappu van. Egy hét buli, egy hét ivás. Még csak kedd van, azaz nem tart egy napja. Az állapotok:

-A folyosón elviselhetetlen a bűz. Nem tudom honnan jön.
-A folyosón elviselhetetlen a mocsok. Mindenhol kosz, lábnyomok, sár, szemeteszacskók tele, undorító.
-A lift nem működik. Talán hamarosan megcsinálják.
-A mosoda nem működik. Nem tudni miért.
-A folyosó/lépcsőház tele van szeméttel. Üres sörös flakonok mindenfelé, törött vodkás üvegek, egész veszélyes lesétálni, folyton üvegszilánkokba lépsz...
-A 2-3. között van egy rahedli régi fénykép kiceluxolva a falra. Fekete-fehér képek spanyolokról, régi szülinapokról, gatya nélkül álldogálnak a világ különböző részein. Piros filccel rajzolva is van rá mindenféle csúnya dolog.
-A 4.en a falon van egy hatalmas égésnyom. Nem tudni honnan, mintha valami robbant volna, de lövésem nincs, hogy mi, vagy, hogy.
-Az ajtónkon van egy óriási vérfolt. Nem tudom, hogyan került oda, nem tudom kié a vér, a nyomok a padlón folytatódnak a szomszéd szobáig... de az azért kemény, hogy valaki összevérezte az ajtónkat. Remélem nem én voltam.

Konklúzió:

I (L) ERASMUS! :)

Amúgy ma volt az itteni evezős verseny, majd teszek fel képeket. Este meg buli volt. Kissé szomorkás vagyok, nőügyek miatt, de hát nálam ez default.

What's The Story...

...Monring Glory

Húsvét hétfő van, nem kaptam piros tojást, a nyuszitól heavy metal csokitojást kapta. Ez itt elég népszerű, olyan, mint a kinder tojás, csak kevésbé finom, és van mondjuk benne egy Iron Maiden kulcstrató. Veszik az emberek, mint a cukrot. Kb délben keltem, el is mentünk piknikezni egyet Nallikariba Eglével, Karolinával, Spelával, Edgárral, Carlossal. Jó volt, kis kirándulás, persze a vicc az, hogy a tengerpart homokos, de a tenger még be van fagyva, ráadásul nem is kicsit. Ilyen bícsparton se voltam még. A strandidő az itt kb. július, de azért fel van szerelve a tengerpart, mintha a bélyvaccs lenne, kilátó, vízirendőrhely, stb.

3-kor eljöttem, és a napom hátralevő része nem pont úgy sikerült ahogy terveztem. Elmentem Tomiékkal pikiónikezni. Egy Oulutól 30 km-re lévő gyönyörű táborhelyre vittek, tábortüzezés, kolbász, szalonnasütés. Gyönyörű, tényleg. Igazi túristaparadicsom, egy goyrsfolyású, köves/sziklás patakban vannak szigetek amikre kimehetsz piknikezni. Tele volt emberekkel, vadregényes, hangulatos, karban van tarva, majd feltöltök pár képet. Szenzációs volt. Ráadásul ma már lehettünk pulcsiban/pólóban, 15-20 fok volt. A gyerek eleven voltunk, mi elbeszélgettünk, tényleg jól éreztem magam. Persze ilyen gyönyörű vadregényes erdős, patakos tájékon ez nem csoda.

Hat-fél7 körül értem haza. A nap hátralevő részében szenvedtem magamban, meg tanulni próbáltam. Marhára nem megy a tanulás, ezt a hülye angol nyelvű könyvet iszonyat nehéz olvasni. Ez apám nem oktatás, hogy tessék itt van 3 800 oldalas könyv, olvasd el, a lényegét jegyezd meg, aztán visszakérem vizsgán. Ráadásul már csak másfél hetem van. BME-s jegyzeteket kerestem a neten, onnan tanulok. Ejjejj.

Na egy kis zene. Marhára nem szeretem a Foo Fighterst. Ez az egyetlen daluk ami tetszik. DE! Az új lemezük most jött ki, őrületes a sikerük nyugaton, meg mindenhol, vezetik a listákat, az emberek meg vannak őrülve. Nem mondom, hogy a finnek zenei ízlése tökéletes, de ha megnézem... zenéket szeretnek. Mármint popot, rockot, metalt, hip-hopot. Nincs experimentálisalterjezzhiphopska, meg semmi ilyen marhaság. J.Lo, Foo Fighters, Stratovarius, Danko Jones, Volbeat, Perti Nygard, Lady Gaga, ez megy. Nem kell mindegyikért odalenni, de legalább karakteres, standard dalaik vannak, besorolod,hallgatod, kész. Ezzel szemben odahaza mi az ultimate menő az egyetemisták körében? Maszkura, Zagar, Irie Maffia, Kesh, 30Y, Kiscsillag, meg a többiek. Mi ez? Ez zene? Ez valami stílus? Lady Gaga az zene apám, pop, és kész. Nem szól többről, nem akar többet, teljesen jó. Pop, bulimuzsika. Odahaza meg ezek az álművész álzenészek hülyítik az egyetemistákat, hát ez a világ szégyene. Szól valamiről? Nem. Van valami érzelmi töltet benne? Nincs. Csak giccses maszturbálás az egész, hangszerekkel. Hát inkább 10 Petri Nygard meg Bomfunk MC vigyen a sírba. Komolyan mondom, egyszer porráégetem az emerkettőpetőfirádiót. Apu meg anyu pénzéből sztárolják ezeket a hulladék senkiket.

Piros tojás...

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok mindenkinek!

Kaptam visszajelzéseket, hogy emós lett a blog. Nos, mindenkit megnyugtatok, nagyon jól érzem magam, szomorúan gondolok a hazaútra, még a svéden rock sem vígasztal, meg semmi, marha jó minden. Jó, nem minden party olyan nagy attrakció, de a jókat annyira nem fejtem ki mostanában, egyrészt, mert kevés az emlékem, másrészt meg már unom, hogy arról írjak, hogy részegen kivel mikor mit csináltam. Szóval minden faja. Ez a mexikó annyira nem volt nagy eresztés, csak a kaja/pia, előtte a stupid party faja volt,bár nem a legjobb, a karibi party meg marhajó volt, mostantól meg vappu ami kb. egy hét ivás, meg bulizás. Jajj, mindig csak ilyenekről van itt szó, hát jajj.

Ma volt nagy húsvéti ebéd. Lengyel lányok szervezték, meghívtak, kellett vinni kaját, meg fel kellett öltözni. Na most forma1et néztem (Button wázze de hülye vagy!!! én meg én is mert mért nem tanulok inkább) és így eléggé későn kapcsoltam. Gyorsan akartam kolbászt főzni, de elcsesztem, kilukadt, ronda lett. Le sem akartam vinni, de Edgi boy kitalálta, hogy vágjam fel kockára akkor nem látszik, hogy kireped és undorítóan ronda. Na, hát ezt is tettem! :D Megöntöztem kalocsai pirospaprikával (még van egy kicsi) aztán szevasz. Közepesen kulturáltan felöltöztem (Edgár vette az öltönyt, vitt csomó kaját, kivit, meg még a nagy tigrist is akivel alszik minden este). Lementünk, ott volt az összes jó arc, Karolina Lengyeloból, Dimitris, Carlos, sása, Eglé, Laura, egy litván srác, Edgi, Spela, Terza meg én. Volt egy csomó fajta kaja, kolbászok, húsok, elmajszoltuk, elcsipegettük. Voltak torták, utána jégkrém én meg jó magyarként mindenhez kolbászt ettem, jó volt. Közben beszélgetés, poénkodás, viccelődés, jó hangulat. El voltunk. És a kaja is jó volt. Kicsit mondjuk nem tudtunk mit csinálni meg kezdeni magunkkal. Jétékot nem akartunk játszani, a beszédtémából kissé kifogytunk, elmentünk sétálni, az is kellemes volt. Volt plusz pár fok, a nap gyönyörűen sütött, tényleg kellemes társaság, kellemes hangulat uralkodott. Fél 4-től negyed9-ig voltam ott, akkor átmentem próbára a szomszédba, zenéltünk kicsit. Joy Division találkozik a Ters For Fearssel zenét tolunk eléggé elvont szövegekkel, de jó volt. Jövő hétfőn valószínű koncertezünk. :D Bírom a srácokat, meg, hogy tök lazán vesszük ezt a banda dolgot, így kell ezt, no para, elvagyunk. A lényeg a hangulat. Szóval ez egy faja nap volt, jó délután, séta, poénok orrbaszájba egymás ellen, meg zenélés. Mondjuk mi ugye marha büszkék vagyunk arra, hogy locsolkodunk. De nem csak mi ám, hanem a lengyelek, szlovákok is. Lettek, litvánok meg tojást koccantanak, az nyer akié nem tör össze. Ja és rájöttünk, hogy Sergio Ramos mekkora egy béna gyökér. Hazafele mente a spanyol ligakupával kihajolt a buszból, elejtette, az meg összetört. Ezt a balfácánt! :D

Holnap Tomiékkal kolbászsütés, meg lehet lesz valami Nallikari kirándulás párunkkal. Még majd elválik. Amúgy lehet páran emlékeztek rá, hogy elhívtam a gyakran emlegetett szlovák csajt erre a mai ebédre, nem jött végül. Gondoltam egészen 5-ig, amikor megérkezett. Állítása szerint tök jól érezte magát, meg nevetett sokat, meg ilyenek. de nem igen tudott bekapcsolódni a beszélgetéseinkbe, mint ahogy kb én se tudok vele beszélgetni semmiről, nem igen van közös téma. Lehet kettesben lenne? Múltkor volt. De ugye a csinos lányok meg az érdekesség közötti arányokról már sokszor beszéltem. De azért nagyon aranyos, még a bandánkkal a próbára is benézett (nem bírtam lebeszélni, pedig próbáltam.) Megfordult a fejemben, hogy holnap elhívom randira, mert mértne. Na ezt majd még kitalálom.

Igazából a HCSStől a We Don't Celebrate Sundays tenném most ide, de azt nem tudom mert itt a finneknél a kiadó levetette a lyutubról. Legyen itt valami más a jó nőkről, meg a sármos fiúkról:



Na megtaláltam azt is, hogy miért nem ünneplünk ezentúl vasárnapot:

Burrito

Ma mexikói buli van/volt.

Igazából más érdekes nem is történt. 4-től kezdődött, és itt el is volt cseszve az egész. Nem lehet négytől hajnali 2-ig folyamatosan bulizni, vagy jó bulit csinálni. Az eleje ígéretes volt, gyűltünk az étel szagra, és a mexikói kajákat, tortillát, burritot, nachot majszolgattuk, finom volt. Mondjuk a tököm fából volt, a jalapenot nem igen kóstolgattam.

Persze nem volt több 5 foknál, de mindenki úgy csinált, mintha tavasz lenne, vékony kabát, szoknya, top, ilyenek. Persze fázott mindenki, mint az állat, úgyhogy pár óra után mindenki hazament, eszegetett, aztán úgy volt, hogy 9-től a 3-on nagy party lesz. A nagy party elmaradt. Alig volt pár ismerős/pár barát, uncsi volt, álldogáltunk csak a folyosón, se közös téma, se semmi nem igen volt, ráadásul marha fáradt vagyok, a hátam annyira fáj, hogy biztos vagyok benne ki fog szakadni. Hiába, a sok úszás, meg a sok buli. Napközben adogattak valami űberbrutál mexikói piát, állítólag nagyon veszélyes, de szerintem kb. semmi alkohol nem volt benne, vagy 7 pohárral megittam, de 0 hatás. Helló, ennyi erővel jöhetett volna Tequila. Noha volt táncos rész, az emberek java bement a városba bulizni, páran maradtak, a zene most is szól. De valahogy túl sok az ismeretlen. A személyes cimborák ráuntak a Club 16 partykra, valahogy mindenki elkezdte élni a szokásos életet, egyre kisebb a cserediákhangulat. Ráadásul mindenkihez jön apuanyu, a barátok, a cserediák bulikra meg egyre több vadidegen arc jár, ilyen lokálhíró hvcsk, afrikai bevándorlók, akik jönnek vadászni a csajszikat. Hiányoznak a korai idők Caios estéi. Holnap húsvét, Edgi Boyyal kell majd valamit főznünk és a húsvéti vacsira levinni, kíváncsi vagyok mi sül ki ebből. amúgy ma megnéztem a 2010-es Alice csodaországbant. Nem egy nagy eresztés, de nem is rossz, elmegy.

Ádámkosztüm

A tegnapi nap a tanulás jegyében telt. Persze olyan hűdenagyon nem megy a tanulás, hát csessze meg, hogy el kell olvasni 3 700 oldalas könyvet, és bevágni ami benne van. De hát igyekszünk. Egész nap ki sem mozdultam, itt a nagypéntek munkaszüneti nap. Sütöttem krumplit, meg valami húspogácsát, aztán szevasz. Picit belenéztem az Alice Csodaországban c. filmbe, amúgy semmi érdekes nem történt. Ellenben este volt két buli is.

Úgy terveztük, hogy elmegyünk Alpillába Carlosékhoz a Stupid partyjára, egy picit ott elvagyunk,majd átmegyünk a secret Partyra ami itt a tó mellett volt, mert mindenki ott van, és dejó lesz. Ebből persze az lett, hogy elmentünk Carlosékhoz... és ottmaradtunk. Amit én bánok, én inkább jöttem volna a Secret partyra, de a többiek nem igen akartak eljönni, én meg egy kicsit untam. De azért voltak jó részek. Pl volt kolbász, virsli, litván vodka, de valami nagyon idétlen és lassú spanyol ivójtáék keretében lehetett csak alkoholt fogyasztani, na az dögunalom volt. De volt egy finn csaj meg egy srác, végül velük elég jól eldumáltunk, bár tény, hogy főként a lány kissé felöntött a garatra. De azért az utolsó órák mókásak voltak. Meg előtt az, hogy igyekeztünk leitatni Isabellát, hát sikerült is.

De a legfurább dolog az estében a következő volt. Elmentünk szaunázni. A finnek ezt szeretik. Buli van, és a buli csúcspontja, hogy elmész szaunázni és ott elsörözöl egy két órát. Nem értettem miért olyan jó ez. Aztán rájöttem. Először csak Oskars, a finn srác meg én szaunáztunk, semmi extra, szauna, srácok, ülünk pucéran, pakolgatjuk a vizet, dumálunk, elvagyunk. Ugye még Márti mondta annó, hogy ne lepődjek meg,a finnek tök pucéran szaunáznak, se gatyó, se törölköző, se semmi. Hát jól van, most a srácok csak nem perverzek, ezzel a "piszoárillemmel" elvagyunk, tudod, te sem nézel oda, én sem nézek oda. Később kimentünk az erkélyre a0 fokba lehűlni, majd vissza a szaunába. Nade! Megkérdezte a finn csaj, hogy jöhet-e velünk. Mondtuk, hogy persze. Bement elsőnek, mi kint elmajszoltunk egy kis kóbászt meg kenyeret, aztán csatlakoztunk hozzá. No de ő is mezítlenül ment a szaunába, mint mi, s noha cserediákokkal már csináltunk olyant, hogy koedukáltan szaunáztunk, de olyankor mindenki magára vett egy törölközőt. Hát a finnek nem. Először elnézést is kértem, meg kijöttem amikor láttam, hogy mezítlenül üldögél odabent, de mondta, hogy hülye vagyok, ez a finn módi, fiúk lányok a buliban tökpucéran együtt szaunáznak a melegben. Hát ejj. Odahaza egy ilyen maximum pornófilmben fordulhat elő. De hát ez Finnország. Eldumáltunk, elüldögéltünk, pakolgattuk a vizet, no para. Mondjuk a hölgy nem nézett ki rosszul (mondjuk alul a sövényvágóval nekimentem volna, ha érted, hogy mondom...).

Ami viszont az amúgy is inkább csak erős közepes buliban hiperszer volt, hogy fél4-kor feljött a nap. És onanantól világos volt, nem bírtam aludni. 4-fél5-re értem haza, és kb. csak forgolódtam. Jah, és éjfélkor nincs még koromsötét. Hihetetlen helyez ez a Finnország. No de álljon itt a világ legjobb finn dala, a finn Fluor Tomitól, vagy Sub Bass Monstertől, Petri Nygard valami egész zseniális, ez a szám arról szól, hogy fogyassz szeszesitalokat, és már hetek óta a legnagyobb sláger Finnországban:

Tragic comic

Kissé másnaposan ébredtem. Előfordul. Ez a carrebean fever buli nem volt rossz, mondjuk kevés ember volt, és sok pénzt költöttem, relatíve sok alkoholt is sikerült elfogyasztanom. Mennyire? Annyira, hogy odamentem az este sztár dj-hez, és megkértem, hogy tegye be a Bomfunk MC's-től a Freestylert. (Mintha Báránytól, vagy náksivéesbrunnertől kérnéd, hogy nyomja be a szomorú szamurájt...) Sajnos nem volt meg neki. Kár. Táncoltam pár lánnyal, Dagmarra, meg Elodira konkrétan emlékszem. Elég közeli volt a dolog, szóval szórakozás, mulatás, érintkezés, simulás volt. Ma napközben lemezkritikát írtam, olvasgattam a tankönyveimet, megebédeltünk, és rájöttem, hogy az édes savanyú szósz vacak. Vennem kellett volna fogkrémet, de elfelejtettem.

Mivel csütörtök van, ma elmentem úszni. Edgár le akart beszélni, húsvét van, az uszi hamar zár, felesleges, ne menjek. De csak elmentem. Találkoztam kedvenc szlovák úszótársammal, s noha beszélgettünk is, azért 50-60 hosszt megint le tudtam nyomni. Ellenbeben ez a hölgy továbbra is igen igen csinos, meg aranyos, egész jól el tudtunk dumálni. Szóval felmerült a kérdés, hogy most merre tovább? Csak el kéne hívni randira, ha szeretnék is valamit, nem csak társaságot úszás közben. Mondjuk szar ez így. Ugye eddig volt ez a finn sráca, a csaj meg másfél hét múlva megy haza... de hát nah. Mindenesetre vasárnapra elhívtam a litván lányok húsvéti ebédjére. Egyrészt. Másrészt a kijáratnál véletlenül újra egymásba botlottunk (azért nem volt egyszerű megoldani, hogy 10 percen át vegyem fel a kabátot, meg bíbelődjek a bringámmal, csak, hogy "véletlenül" összefussunk), s ha már közel lakik, hazakísértem. Ő pedig felhívott magához. Ejj. Nem kicsit örültem a dolognak. Mondjuk bélyeggyűjteményt sajnos nem nézegettünk, de hát mióta nem hívott át magához csaj (pláne ilyen dögös...)? Jó ideje... (a pontos dátumot túl égő leírni)

Szóval eltöltöttem egy kellemes estét, bár nyilván csak beszélgetés, ismerkedés volt az egész. Megkínált teával, fél 12-ig maradtam. De jó volt, élveztem. Mondjuk a hölgy igen sokat beszélt, ami nem baj, mert legalább nincs kínos csönd, de picit néhol túlzásnak éreztem a dolgot, pláne, hogy javarészt orvosi cuccokról, meg arról volt szó, hogy milyen volt a finn sráccal járni. Mondjuk azóta hajt rá valaki más, de hát ilyen csajra kb. mindig hajt paralell 5 ember, eddig kb. minden ország cserediákjai próbálkoztak nála. Nagyüzem. De még így is tök jó, meg élvezetes délután, este volt ez. Nem tudom lesz-e folytatás, vagy mi, de valamit jó lenne megpróbálni összefigurázni. Majd holnapeste megpróbálom rávezetni, hogy olyanok vagyunk, mint kétkicsilegó. De azért eléggé odavagyok, hogy áthívott, marha jó volt.

Amúgy a legérdekesebb dolog kimaradt. Tegnap Kristina levágta a hajkamat. Egy ebédért megcsinálta, fasza. Én volt a félévben a 23. kuncsaftja. Jó volt, nem igen dumálok az amcsi csajokkal, érdekes volt beszélgetni, sok érdekeset mesélt. És közben a hajam is lerövidült. 2.50 euróért marha jó. Mondjuk kicsit aszimmetrikus, de hát nah. Semmi nem lehet tökéletes.

A nap párbeszéde:

-Te, milyen volt a karib party vol 1.?
-Nem emlékszem...
-Akkor menjünk el a karib party vol2-re!
-Jó.

(Amúgy ma április 20-a van, és amikor felkeltem hóvihar volt. Ennyit a nyárról.)

Wintermántel

Ouluban beköszöntött a nyár!

Na nem kell megijedni, ez csak ilyen finn nyár. Éppen -1 fok van (napközben 4-5), s noha már nagyon sok a füves, zöld rész, még találni hókupacokat, befagyott folyókat, tavakat. De nincs mit tenni, itt a nyár. Legalább is a finnek azt hiszek. Tudod, nyáron a nap más, mint tavasszal. Máshogy süt, másak a színek, meg ilyenek. Este fél 11-kor még dereng az égalja, a fű zöld (a hókupacok közt), az emberek meg bringáznak. Végre nem havom, hanem betonúton, bicikli úton. De érted...

Ma betekertem a városba. És az emberek nem veszik észre, hogy hiába süt a nap, mint állat 3 fok sincs. Mit árulnak a piactéren? Mit? Fagylaltot! Mármint nem így, hogy dobozban, hanem magaméri a csákó, mint Bagaméri, mert hát tényleg 2 fokban (amit -1-nek érzel, mert fúj a szél, mint a malac) mi máshoz van kedvem, mint nyalni egy jót! Meg fagyizni. Hihetetlen! De a finneknél ez bevett, elvégre ha Európa más részein nyár van, akkor mi is úgy csinálunk. Párocskák fekszenek a gyepen ( a hókupacok közt) egymás karjában, egymást ölelgetve, romantikus csókolgatva a napnyugtában (este 9-kor meg 10-kor)... TÉLIKABÁTBAN... mert, hogy hideg van, de hát nyár van, romantika kell. Lázadó tinik bandáznak a színház mellett a betonon, szívják a cigit suli után, meg lógnak, deszkáznak... mintha nyár lenne. De hát nincs, ott jéghokiznak párszáz méterre tőlük a serdülő fiatalok. Szóval itt mindenki úgy csinál, mintha nyár lenne, még a napocska is, csak hát baromira nincs nyár, hideg van. De lassan változnak a dolgok, a tavasz dala is felzeng majd. Pár hét és tényleg itt a nyár, és jó lesz pár euróért fagyit nyalni Toripolisszi mellett. Nyáron Oulu tök más, mint télen. És most is gyönyörű!

Ma elmentem a helytörténeti múzeumba. Kissé elszámoltam magam másfél óra kevésnek bizonyult, a végét csak átfutottam. Egy lyuró volt a beugró, s noha túl sok történelmi cucc nem volt, azért szép, igényes, érdekes. Van itt szó mindenről. Oktatás, vallás, élet, 20. század különböző évtizedeiben a divat, élet, 19 századi dolgok... azelőtt meg kb. nem volt itt semmi, vagy ha volt is, akkor az vadászat volt, meg földművelés. Utána elmentem megnéztem az itteni gátat, vízerőművet, nagyon érdekes a vízlépcső, meg az a kis lépcső amit a halaknak építettek. Megnéztem a régi barakkokat, amik fel vannak újítva, elbringáztam a posta, a rendőrség, a buszpályaudvar mellett, végignéztem a sétállóutcát... élveztem, hogy nyár van. Vagy legalább a hangulatát. Miután hazaértem kicsit neteztem, majd elmentünk Edgárral úszni. Nagy úszómedence, Raksilla, medence le volt felezve. Mivel nagyon tele volt, Edgár meg akart győzni, hogy ne a szokásos medencébe menjünk, hanem egy eldugottba... nem tudott. Mert kedden és csütörtökön nem csak úszni járok úszni. Szóval megint találkoztam Katkával, és kb. most éreztem először úgy, hogy tök jól el tudtam vele dumálni, mondta, hogy majd Pesten hívjam el orvosis bulikba, mert nagyon kíváncsi, meg nyáron tökre lejönne a Balatonra, stb. Ezekből kb. semmi nem fog nyilván megvalósulni, de álmodik a nyomor. Basszus, ez a csaj gyönyörű, aranyos,m helyes, jó nem igen vannak közös pontok, és néha nehéz lehet vele dumálni, hisz én a shoppingolásban ilyenekben nem vagyok jártas, de bakker akkor is gyönyörű. És másfél hét múlva hazamegy! Wáááá! Tragédia. Mondjuk pozsonyi, közel lakik, de hát áhh. Nyilván ha hazamegyünk, ez az Erasmus mindenkinek egy szép emlék marad és kb. semmi folytatása nem lesz. Basszus, hülye finn gyerek, a francért jött vele össze lappföld előtt. Most már kissé elkéstem a randizással. Na nembaj, talán húsvét lévén el tudjuk hívni valahová, a litván lányok csinálnak egy kis kajás bulit, Eglét meginterjúvolom, hogy hívhatom-e. Amúgy meg holnap karib party 2, talán oda is jön, bár mondta, hogy nem igen likely, meg lehet jön csütörtökön úszni szóval.. na majd elválik. De bakker, ez a csaj gyönyörű. Nah, nem ömlelgek tovább, ismerem én a saját korlátaimat, meg a jó nőket, evvan. Holnap egy amerikai csaj levágja a hajamat. Nagyon kíváncsian várom. :D Meg aztán tanulni is el kéne kezdeni. Megint. Jááááájjj.... :S

These Days

No, a seabattle miatt az utóbbi napokról nem készült rendes bejegyzés. Igazából az élet kissé lelassult. Kezd elmúlni a cserediákság varázsa, mindenki éli az életét, szürkül bele a hétköznapokba. Ahogy odahaza nem igen beszélget egy mérnök idegen közgazdászokkal, bölcsészekkel, úgy egyre nehezebb közös témát találni a cserediákokkal, barátokkal. Kb. Edgárs maradt meg stabil pontnak, hiába együtt lakunk, együtt tanulunk, sokat röhögünk, sok mindenről van beszélni. De valahogy az épület előtt cigizi osztrákokkal, németekkel egyre nehezebb megütni a közös hangot, hiába kedveljük őket nagyon. Valahogy... nem jön a téma.

Péntek este Sonata Arctica koncert volt, egészen zseniális lett, dvdt vettek fel, hatalmas piró, látványos tűzíjáték, blabla. Szerettem volna első sorba állni, három és fél órával a kapunyitás előtt odamentem. És már 50 ember sorbanállt. Az elsők hálózsákban, lehet ott is aludtak. 98%-ban 18 év alatt nagyon kövér és/vagy csúnya, szemüveges, fogszabályzós csajok. Jááájjj... ültek, és tömték magukba a csokit, meg a chipset, szívták a cigit, és... sminkeltek! Apám! Most nem azért, de mi a fenéért hiszi azt bárki is, hogy ha 200 kilógrammot nyom, úgy állnak a fogai, mint Bon Jovi haja a 80-as években, és olyan illata van, mint egy gyárkéménynek, akkor attól, hogy kifesti a szemét, meg a körmét, szép lesz? Nincs az a szemfesték a világon, amitől 40 kilót tudsz fogyni, pláne úgy, ha a másik kezedben a chipseszacskót fogod. Először marhára röhögtem, mert annyira szánalmasak ezek a finnmániás Sonata rajongó lányok. Érted jöttek Franciaországból, Angliából, Mexikóból, csak azért ide a világ végére, hogy a Sonata DVDs buliján ott legyenek. És miről beszélnek az angol csajok? Két téma: 1. De cuki a Tony Kakko. 2. Melyik bandatag után melyik macskájukat nevezték el. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Tarkólövés! De most a viccet félretéve... rájöttem, hogy ez azon felül, hogy végtelenül szánalmas... inkább szomorú. Nézd meg, láthatóan már kiskoruk óta mindenki bántja őket azért, mert marhára nem szépek, az életükben csak a Sonata Arctica, meg Tony Kakko szépszerelmes sorai jelentik a vígaszt, a kis buták meg el is hiszik, meg farkas, Finnország, telihold, jajjderomantikus! Illegnek, billegnek, mintha a TonyKakko majd pont le nem szarná őket, van neki valami macája, nem fog cserélni. Ezeknek a csajoknak mégis kb. ez az egy menedék az életben, mert amúgy az egész világ csak bántja őket. Sovány vigasz. Amúgy a vicc, hogy volt 1-1 jó csaj is ám köztük, akik így... szóval rájöhettek, hogy a sima fiatalok közt túl sok a rivális, ezért inkább felhúzzák a bőrnacit, meg a fekete kivágott fölsőt... vakok közt a félszemű a király, itt meg minden srác csorgatja a nyálat utánuk. Ők meg élvezik.

A buli amúgy marha jó volt, 2 óra, akusztikus blokk tábortűzzel, holnap, vagy utána megírom a HRMbe. Fotózni nem tudtam. Később jött Silke is, sajnos ő csak az előzenekar, a Tarot buliját nézte meg, ment a gépe haza. Még visszajön Ouluba május végén kirándulni... talán akkor még találkozunk. Elbúcsúztunk, azért hiányozni fog. Már bánom, hogy nem hívtam meg a szülinapomra. Aztán még később jött Edgars is Laurával, meg Terezával, ők is jól érezték magukat, Edgars még egy pólót is vett, pedig nem is ismerte korábban a bandát, csak eljött, mert, hogy én is megyek. Kaisa is elvileg ott volt, de nem láttuk. Szülinapom óta nem is találkoztunk vele. Kár. Ellenben a buli roppant termékeny volt, szereztem egy dobverőt (körülöttem csak 16 éves csajok álltak, na kinek volt a leghosszabb keze...), setlistet, meg gitárpengetőt is! Mesterhármas! :) Ha otthon lettem volna a kövér lúd miatt ezek után megvártam volna a bandát, de itt nem, jó is ez így. Erről a bandavárásról le kell majd szoknom. Mire visszaértünk hajnali2-re a Club 16-ba az már csendes volt, véget ért a nagy buli.

Amúgy előtte vizsgáztam is Kínaivitézfátiból. Talán nem lett olyan rossz. Reménykedjünk...

Szombaton gyógyulgattam, forma 1-et néztem, meg sorozatokat. Kicsit meg voltam fázva, csak este mentem Dagmarékkal karaokizni a Gloria nevű kocsmába. A csajok másfél órát vártak arra, hogy énekeljenek valamit de végül nem kerültek sorra, hazabuszoztak, mi meg páran bringáztunk. Azért jó volt, elsöröztünk, kicsit dumáltunk, megnéztük a Barca Reált. Jó unalmas volt.

Vasárnap csináltam egy nagy bringatúrát. Vészesen itt a tavasz. fél11-kor még dereng az ég alja, s noha +2-3 fok van, és még egy kis havat is lehet találni, a bringaút már jó, és az új bringám jobb is mint az előző. Könnyebb tekerni, élvezetesebb. Bár a seggemet nagyon nyomja. Tettem egy tavaszi túrát a város olyan részein amerre nem jártam annyit még, meg holnap elmegyek egy múzeumba. Jártam valami fura művházban is, de minden finnül volt, és a biztonsági őr nagyon nézelődött, hogy mit akarok...

Vas este Dimitrissel megnéztük az Avantasia koncert DVDt. Elég állat, csak a Masters képminőség gyatra, de nem kicsit. Kár. Ellenben aki megmondja, hogy melyik szám(ok)ban mutat a kamera felismerhetően, annak viszek csokit! Megsúgom, a Wacken részek alatt kell figyelni. ;)

Ma kicsit tanultam Marcoval mobiltelekommot... de kb. semmire nem jutottunk, eléggé szopás az anyag, sokat kell olvasni még, de van 3 hét a vizsgáig. Talán valamit majd összehozunk. Anyagtud 2 mármint a vizsga számonkérése lévén. Van 3 800 oldalas könyv, olvasd el, majd lesz 5 elméleti kérdés random belőle, válaszolj. Hát tessék elmenni a búsba...

Du Megnéztem a Get Him To The Greeket. Este meg úsztam. Régen úsztam már, holnap is megyek. Jól esett, a szauna utána állat volt... de kicsit keveset úsztam mert... mert neten intézni kellett egy nagyon kedves ügy: Kaptam akkredet Sweden Rockra. Remélem Klári is kap, mert egyedül nem akarok menni, kicsit félek. De ha nem kap, akkor is menni kell, nincs mese, ez hatalmas lehetőség. Mondjuk azon felül, hogy a fesztivál belépője marha drága (lenne) fizetős a kemping (ez viszont tényleg az...:S)Viszont a program űber fasza, 4 nap koncertek, kb. semmi üresjárat. Nah, remélem összejön, nagyon izgatott vagyok.

Addig meg itt a tavasz, meg a jó idő! (2 fok van)

Sea Battle

Kedves blog olvasók! A blog történetének első interjúját olvashatjátok, melyet a Hard Rock Magazin zsurnalisztája MMarton88 készített Molnár Marcival. A téma a sea battle, illetve az, amennyi megmaradt belőle:


MM88: Kedves Márton, köszöntöm a blog olvasói nevében! Nemrég ért haza az ESN Oulu Seabattle nevű eseményéről. Hogy érezte magát?
Marci: Őhm... hát. Igen.

MM88: Hogyan kezdődött az egész?
Marci: Szombat este japán partyt rendeztek itt a helyi erők, majd... hát a busz hajnali fél2-kor indultam. Lévén, hogy egy életképtelen villanymérnök g33k vagyok, nem voltam a buliban, tanultam, meg készülődtem, de végül az orosz lányok, meg az alpillai haverok felnéztek, és nem hagytak tanulni, mindenesetre mikor a club 16 lakóinak fele levonult pakkokkal a buszhoz, úgy álltak sorban a többiek a folyosón, mintha legalább királyok vonulnának csatába.
MM88: Ezek szerint folytatódott a party a buszban is?
Marci: Hát... ott még nem. Mindenki fáradt volt, aludni próbált. Kb. 6-8 óra lehetett az út meg-megálltunk 2-3 óránként, mindig épp amikor el bírtam volna aludni a kényelmetlen buszon. Valami nagyon béna sorozatot próbáltattak velünk nézeti a szervezők, de nagyon nem volt vicces... tudod... finn humor. Olaszok, meg spanyolok közt ültem, egy mukkot nem értettem, nem igen tudtam mit kezdeni, hosszú, unalmas út volt. A legnagyobb érdekesség az volt, hogy itt is lehet venni a benzinkutatkon cdket, de ellentétben a többivel, itt tele vannak metal cd-vel a pultok, 5-6 euróért remaster zsír új Helloween/Megadeth/Dio/Purple/Rush albumokat vehetsz.

MM88: Vett?
Marci: Nem, nem vettem, jól jön az a pénz még... gondoltam magamban...

MM88: Az első megálló Helsinki volt, ha jól tudom...
Marci: 10-fél11 fele érkeztünk meg, de hajnali 5-től már világos volt. Gyors városnézést tettünk a buszban, opera, parkok, stadion, vidámpark, Finlandia, kis kiszállás a szélesegyháznál, fotózkodás.

MM88: Hogy tetszett Helsinki?
Marci: Sehogy. Helsinki nem egy szép város. A finneknek sok mindene van, de egy valamije nincs: történelme. Nincs történelmi belváros, a legrégebbi épületek a 19. századból származtak, semmi hangulata a városnak, olyan az egész kb, mint a Nagykörút + pár szép park. Bár kevésbé zsufi, meg olyan intelligens, stílusos... csak valahogy mégsem az igazi. Hálát is adtam a magasságosnak, hogy nem ide jöttem tanulni. Most ha valakinek az a fontos, hogy a legnagyobb választékú Merimekkoban vehesse magának a ruhát, akkor jöjjön ide. Ouluban legalább erdő, meg természet van. Helsinkiben ahogy láttam még az sincs.

MM88: Törént még valami érdekes a buszban mielőtt megérkezett?
Marci: Nem. Jajj, de igen. Volt egy tombola, 20 centért vehettél, max 3 lapot, és a Juan Carlos mexikóból egyesével húzogatta ki a cetliket egy kalapból. A végén csak egy maradt, ő nyert. Nem akartam részt venni, de hát nah, vettem egy jegyet... és nyertem. Egy üveg mézes rumos 20 százalékos valamit.

MM88: Először mégsem indultak szerencsésen a dolgok az alkohollal nem igaz?
Marci: Hát... nem. Helsinkiben a kikötőben letettem egy asztalra a kabátomat, a benne lévő üveg sör meg összetört, én meg takkerolhattam a ruháimat a wcben a vízzel, meg a forrólevegős kézszárítóval. Mázli, hogy senki nem látta, vagy tette fel youtubera, Mr. Bean elbújhatott volna mellettem ahogy egyik lábbal állok a csapon és próbálom a combomat odatartani a hősugárzó felé...

MM88: Szóval Helsinkiből hajóra szálltál Stockholmba végül?
Marci: Ennél "Rocklineosabb" volt a dolog. Hatalmas tömeg, nyomor, tolakodó finn nyugdíjasok után felszálltunk egy gyönyörű zöld hajóra, amely elvitt minket Tallinba. Ezen nem aludtunk, csak utaztunk, szétnéztünk. Gyönyörű kilátás, gyönyörű óriáshajó, kissé drága éttermek, sok cserediák, végre kényelmes pihenés, utazás. Az egyik legtutibb cserediák csajunk már ekkor nagyban elkezdett csőrözni az egyik spanyol sráccal, páran pedig elkezdték szisszenteni a söröket.

MM88: Hogy érezte magát?
Marci: Unatkoztam, nem igen tudtam mit kezdeni továbbra sem az olaszokkal, oroszokkal, se senkivel.

MM88: Megváltoztak a dolgok később?
Marci: Az unatkozással? Igen...

MM88: Mikor?
Marci: Amikor Tallinban átszálltunk a a Baltic Queenre, a gyönyörű fehér hajóra, amely elszállított minket Stockholmig, és ahol aludtunk... A változás oka pedig nem volt más, mint, hogy ráunván az eddigi társaságra otthagytam őket, és a továbbiakban a cseh/szlovák fiatalokkal kezdtem el lógni. A szobatársam két cseh srác, Miro, és Jan voltak, illetve egy olasz csaj, Valentina. Egyedül Jant ismertem korábban, és őt is csak kissé. A közös hangnem az első pillanattól megvolt, és az olasz csaj miatt sokat beszéltek angolul is. Beszállás után volt valami köszöntő, ami kb. semmi nem volt, ellenben a nagyon puccos báltermet meg tudtuk nézni magunknak. Innentől viszont kezdődött az őrület...

MM88: Mi a legfontosabb amit tudni kell a csehekről?
Marci: A finneket nagyon nem nehéz lenyomni piálásban, az olasz/spanyol arcok meg isznak egy sört, aztán elkezdenek kiabálni, hogy jajjdejókedvűek, jajjdeberúgtak. Szánalomköb. Ellenben a csehszlovákok bírják a piát. Nem kicsit. Azonnal kértünk egy sört a bárból, majd miután kinyitott a vámmentes bolt, Miroékkal bementünk vásárolni az esti bulikra. Brutálisan olcsó árak uralkodtak, 1 liter Finlandia vodkát 10 euróért kaptál, 24 sört meg 8-11 euróért. Ez a hazaiak számára nem tűnhet olyan kevésnek, de hidd el, az oului árakhoz képest lófütty. 2 1 literes Finlandia, 1 liter cseh 40%-os likőr, 24 Heineken, meg pár üveg bor... ez csak így kezdésnek nem volt semmi.

MM88: tehát a hajóraszállást követően azonnal kezdődött az ivászat, meg a buli?
Marci: hát, előzőleg részt vettem egy quick dating nevű valamin, ahol csetrulett szerűen lehetett ismerkedni csajokkal. Szóval ismerkedtem. Volt pár aranyos lány, akikkel lehetett poénkodni, volt pár igen részeg (poénkodni velük is lehetett) meg volt pár marha unalmas "fapina" akik vártak a midnálytlávörre, de marha unalmas, és nehézkés társalgást lehetett csak megejteni. Összefutottam egy magyar sráccal, meg egy magyar csajjal, Biankával. Mondjuk 7-8-szor elismételni egymás után a neved, micsinálsz, meg ilyeneket elég unalmas, a pikánsabb témákat (elvégre randin vagyunk, vagy mi) meg nem mindenki kedvelte. Mondjuk sajna a lányok arcai, nevei hamar összeugrottak a nevemben, egyedül a magyar lány ragadt meg, de később vele sem futottam össze, vagy dumáltam újra. Pedig a úgy kicsípte magát, hogy vörös ruhája egészen új értelmet adott a dekoltázs szónak.

MM88: Igaz-e, hogy az első este "túl sokat evett?"
Marci: Igen.

MM88: Mit jelent ez?
Marci: Valószínű az olvasók azt várják, hogy azt mondjam, hogy annyit ittam, hogy megártott, és részegen ez meg az történt... nos nem így történt. Annyit ettem, hogy megártott. Ingyen büfé volt, ami kb egy trófea étterem szerű valaminek képzelhető el. Csirkecombok, húsok, kolbászok, saláták, zöldségek, végtelen mennyiségben. Noha pár sört és pár pohár bort már legurítottunk, mikor bementünk a kajáldába, tudtuk, hogy itt a mennyország. Míg az északiak ették a salátát krumplival, a spanyolok meg egy fél csirkecomb után fintorogva dörzsölték pocakjukat, mi Kelet Európaiak úgy rontottunk rá a kajákra, mintha nem lenne holnap. Semmi főtt krumpli, semmi zöldség. Hús hússal, zsír olajjal, mint odahaza. Emlékszem amikor dán barátaimmal tortilláztunk, a tortillába tettünk egy pici húst, egy nagy rakás salátával, zöldséggel, miegyéb. Nos, itt kétszer akkora tortillát telepakoltam kolbásszal, felvágottal, kagylóval, csirkével, sajt a tetejére, aztán hajrá. Mellé tortilla chips, nyami. Jan meg is jegyezte, hogy ez a leggyönyörűbb dolog amit valaha látott a világon. Noh, 2-3 vasárnapi nagyebédnyi adagot benyomtunk vacsi gyanánt fejenként, desszertnek nem maradt hely, csak egy almának, hogy mégse jöjjön ki a sok olaj, meg koleszterin amit hirtelen betápláltunk. De tényleg félelmetesen sokat, és mohón, vadul zabáltunk.

MM88: Alkoholfogyasztás nem is történt közben?
Marci: De, a sör, meg a bor ingyen volt, 3-4 pohárka bort, és szintén 3-4 sör lecsúszott. De különösebben nem éreztették hatásukat, az őrületes mennyiésgű kaja mindent felszívott.

MM88: Mi jött ezután?
Marci: Na, mi? Hát a rosszullét.

MM88: Mi történt?
Marci: Visszamentünk a szobánkba, lerogytunk az ágyba, és annyira tele voltunk, hogy konkrétan nem bírtunk megmozdulni. Jannal csak feküdtünk a kabinban, nyögve, és azt hajtogatva, hogy túl sokat ettünk. Semmire nem voltunk képesek. Be is jött az oului ESN vezér, hogy partyzzunk már, mit punnyadunk, de egész egyszerűen nem bírtunk felállni. A hasamra tettem egy matrózsapkát, lefényképeztük, ennyi. 11-kor volt egy úgynevezett midnight show. Arra elnéztünk a fő táncteremben, de borzasztó volt, brazilnak öltözött profi táncosok szambáztak, meg karneváloztak, hát ilyen max az 50 éves kissé becsiccsentő házaspároknak lehet érdekes, vissza is... másztunk a kabinba. Ellenben a nyugalom nem tartott sokáig.

MM88: Gyomorrontás?
Marci: Nem. Jöttek a cseh lányok akik nem ettek annyit, mint mi, ők pedig bulizni akartak, előtte pedig iszogatni akartak. Feküdtem az ágyon, nem bírtam megmozdulni, de tolták elém a feles finlandiákat, meg a söröket. Előbbiből emlékeim szerint kb 5-öt fogyaszthattunk fejenként, sörből nem tudom. Jana, aki már Yllasban is velünk volt, és egy szolíd, ám nagyon sportos lány teljesen fékezhetetlen volt, kb 2-3 percenként töltötte újra a felespoharakat, nagyon kemény volt. Amúgy a 7-8 csah/szlovák arc akikkel voltam nagyon aranyos, és jó fej volt, mindössze három csaj volt fura, ők egyáltalán nem voltak hajlandóak angolul beszélni. Ha mi többiek angolul diskuráltunk, és becsatlakoztak, a maguk mondandóját csak csehül mondták. Jó, Miska nem tud angolul ezt megértem, de Jana, vagy Veronika miért nem beszélt angolul... de hát az ő dolguk. Mindenesetre a rengeteg elfogyasztott alkohol és a rengeteg kaja nagyon nem tett jót, borzasztóan elálmosodtam. Előtte héten alig aLUDTAM, KÉSŐN FEKVÉS, KORÁN KELÉS, TANULÁS, TELJESEN FÁRADT VOLTAM, ÉS AZT IS HITTEM hajnali 1-kor, hogy itt a vég, most elalszom.

MM88: Így történt?
Marci: Nem. Egy korty energiaitaltól, meg egy kis lelkesítéstől valahogy csak feléledtem. Még pár sört, és feles vodkát letoltunk, de sokat nem változtatott állapotunkon, túl sokat ettünk ahhoz, hogy berúgjunk (csak támpontként, a 2008-as szepezdi estén, amikor az illetékesek tudják, hogy milyen állapotok uralkodtak jóval kevesebb alkohol fogyott). De irány táncolni! 2 disco volt, fent hard techno ment, lent dallamosabb disco zenék. Én lent akartam bulizni, a csajok fent. Váltogattuk. Nem volt rossz buli, de nem sikerült eléggé mosolygós állapotba kerülni ahhoz, hogy az igazi legyen, ráadásul a cseh/szlovák lányok nem is igazán csinosak (Katka nem volt ott), szóval szolid táncolás, finom bulizás. Jó volt, de nem életem bulija, három körül tértünk nyugovóra. Semmi botrányosat nem láttunk, nem voltak folyosón szeretkező részegek, meztelenül táncoló magából kikelt vadmacskák, mint bármelyik átlagos disco, úgy táncolgatott mindenki. Mi is. Csalódott is voltam egy kicsit. Ez a hírhedt, híres sea battle? Ezért van pontrendszer? Hogy mindenki finoman körtáncoljon a barátaival? Mondjuk a hajó több mint fele civil, nyugdíjas, turista volt, a biztonságiak nagyon járőröztek, bárki aki kicsit részeg volt azt elkapták, elvitték, előállították, kemény szitu volt.

MM88: Mondhatjuk tehát, hogy az első nap buli szempontból csalódás volt?
Marci: Igen.

MM88: Hogy indult a második nap?
Marci: Az ébredés sosem egyszerű, pláne, ha fél3-3-ig fent vagy. Noha egy órát nyertünk az időzóna miatt. 10-kor ébredtünk, semmi másnaposság, minden remeknek tűnt, kivéve, hogy nem volt kajám. Na most a hajó ilyen szempontból botrány. A vámmentes boltban kb. csak szeszt, meg csokit lehet venni, normál kaját nem igen, kenyeret, kiflit, vagy bármi hasonlót pedig abszolút nem. Reggelizz az étteremben...(mert kaját elvileg nem vihetsz a hajóra háhá)! Hát majd ha vagy. Vettem kenyér rudacskát (ami elvileg „snack” gyakorlatilag bármi is, marha szar), meg rénszarvaskonzervet, aztán hajrá... Nem kicsit néztek a többiek ahogy üldögéltem a kabinban és a bicskámmal készítgettem magamnak a rénszarvasos rudacskát. Amúgy a rénszarvaskonzerv ilyen túristaattrakció, marhára olyan az íze, mint az összes többi konzervnek, csak a matricán szerepel más állat. Szóval kajálás után a csehekkel, szlovákokkal nyakunkba vettük Stockholmot.

Stockholm egy gyönyörű város. Nem túlzok. Azok után, hogy 4 hónapja az erdőben élek, végre kultúrát láttam. Hó már nincs a svédeknél, ellenben van történelmi belváros, gyönyörű csatornák, palota, operaház, múzeumok, hangulatos, macskaköves sétállóutcák, tipikusan északi építésű házak, szenzációs. A városnak hangulata van, szépsége van. Nem az a legnagyobb attrakció, hogy de dizájnosan néz ki a marimekkó, tényleg ajánlom mindenkinek. Érdemes elmenni, megnézni. Arról nem is beszélve, hogy mennyire szép parkokat találni a tenger mellett. A finn tél után kiülni egy padra, és napozni maga volt a nyár. Láttunk hattyúkat, virágokat, fekete hattyúkat, egész egyszerűen csodálatos volt. Azt hiszem, hogy Stockholmot leginkább úgy tudom leírni, ha valaki megnézegeti a fényképeket, tényleg egy gyönyörű hely. A város szívében, egy, a Deák térre emlékeztető, ám annál sokkal zöldebb, és tisztább téren ebédeltünk meg. 2.50 euróért lehetett venni egy hot dogot, ami soknak tűnhet, de Ouluban ennyiért nem kapsz! Be is burkoltam kettőt. Amúgy a svédeknél a „kolbász-dog” az igazán menő, abból rengetegféle kiszerelést lehetett vásárolni.

MM88: Volt valami ami nem tetszett Stockholmban?
Marci: Igen, a metró. Egyrészt baromi drága, másrészt a rendszer valami hihetetlenül bonyolult. Forgóajtó van, de le kell pecsételned a jegyed közben, amit előtte megveszel, valami hihetetlen. Perceken át vacakoltunk, mire kitaláltuk, hogyan működik a rendszer. Végül csoportosan vettünk jegyet, és megoldottuk a dolgokat, de mivel minden cserediák egyszerre akart metrózni, többszáz fős tömeg zsúfolódott össze. Volt lehetőség csoportos idegenvezetésre, de mi nem úgy mentünk, mivel így nagyobb szabadságunk volt, ráadásul Miro tavaly már járt itt, szóval mindent meg tudott mutatni. Bár a szobrok, épületek történetét nem igen tudtuk megismerni. Talán majd ha lesz egy kis időm a Wikipédián utána járok. Amúgy két csoportra oszlottunk, az angolul annyira nem szívesen beszélő lányok Jannal elmentek a hajómúzeumba, és úgy néztek várost, mi meg Miroval, az olasz kabintársnőnkkel, három szlovák cserediákkal, meg egy kóreai sráccal (aki nem tudom ki, valahogy odarakódott hozzánk) barangoltunk. Érdekes amúgy, hogy hiába mondják, hogy „
a sea battle inkább party túra, mint bármi más, szerintem ez inkább városnéző kirándulás. Persze, volt aki első este annyira berúgott, hogy nem bírt kimászni a kabinjából, sokakat meg nem érdekel a város, vagy a városnézés, én nagyon élveztem.

MM88: Meddig tartott a kirándulás?
Marci: 10-től este 6-ig voltunk Stockholmban. Ez alatt bebarangoltuk annyi gyönyörű helyet (sajnos a világítótoronyba nem tudtunk felmenni) amennyit csak tudtunk, majd visszafele jövet nagy nehézségek árán találtunk a kikötő közelében egy vegyesboltot (a stockholmi kikötőben semmi, azaz SEMMI nincs. Kikötsz, folyosó, aztán csá...), ahol vettünk egy kis kaját, egy kis fagyit, ééééés: egy grill csirkét! Sietve felcsempésztük a hajóra, és felfaltuk 3-an 4-en. Az olasz lány teljesen megszeppent, hogy hogyan lehet egy grillcsirkét evőeszközök, meg tányér nélkül bevágni... hát Kelet-Európa megmutatta. Mindössze az én bicskámat használtuk, és a szenzációs, ám azért jólesően elfárasztó nap után elégedetten majszoltuk a fűszeres csirkecombokat, szárnyakat. Számomra valahol itt be is fejeződött a nap...

MM88: Csak nem aludni tértél?
Marci: Hát... Másnap reggel hajnali 6-kor ébredtem. A kabinomban, az ágyamban. Borzasztó mérges lettem magamra! Szerettem volna egy hatalmasat bulizni, partyzni a második este, berúgni, csajozni, jól érezni magam. Erre itt vagyok hajnali 6-kor, derűsen, üdén ébredve mély álomból, hát mit csináltam? Bulizás helyett gyorsan berúgtam, és lévén, hogy egész héten a tanulás miatt alig aludtam, annyira fáradt lettem, hogy elszenderedtem? Ezért jöttem bulizni egy hajóra, hogy átaludjam? Gondoltam mentem a menthetőt, körbenéztem, a legfelső emeleten még volt egy kis dizsi, és emberek is voltak, gyorsan visszasiettem a kabinomba, felébresztettem a többieket, és megkérdeztem, hogy kinek van kedve jönni vele bulizni! Reggel 6-kor. Jant sikerült felébreszteni, benne egy kis hajlandóság is mutatkozott, kikelt, és sétáltunk egyet. Felnéztünk a dizsibe, de táncolni, dudorogni nem akart, inkább csak friss levegőt szívott a teraszon. Ellenben elkezdtük beszélgetni a tegnapról. A csirkéről. A csirke utánról. Az emlékeinkről. Nem találtuk őket. A legfélelmetesebb az volt, hogy volt a srác karján egy nagy rózsaszín paca, nem tudni honnan. Meg, hogy amikor megpróbáltuk felidézni az utolsó emlékünket a tegnapról, egész egyszerűen nem találtunk utolsó emléket. Akkor jöttem rá, hogy az, hogy nem rémlik semmi azután, hogy csirkét ettünk, még messze nem jelenti azt, hogy kajálás után lefeküdtünk aludni.

MM88: Szóval az este mégsem olyan volt, mint elsőre tűnt, hogy korán nyugovóra tért?
Marci: Hát nagyon nem. Egy fura játékot kezdtünk el játszani, nyilván a csehszlovákok találták ki. Mindenki megiszik ugyanannyi alkoholt, és aki először rókázik, arról az esemény közben fényképet készítünk, feltesszük facebookra, és tagelnie kell magát, valamint likeolni a képet. Ekkora marhaságot! :D Ráadásul nem úgy működött a dolog, hogy páran játszunk, nem, mindenki játszik! Ennek szellemében kezdődött az este, fogalmam sincs mennyi ital fogyott, nem kevés. Noha különösebb összefüggő emlékeim nincsenek, rémlik, hogy a hajón pár srác letolta a gatyáját a szabadban a felső szinten, amiről fénykép készült. Ezt meglátta egy full idegen random srác, akinek annyira megtetszett, hogy ő is beszállt, a cseh srácok meg engem is rádumáltak a bulira... a facebookon a taggelt képek közt lehet látni, ahogy a csehekkel, szlovákokkal, meg egy szemüveges olasz sráccal álldogálunk jobb sorsra várva a fedélzeten gatyó nélkül. Aztán rémlik, hogy smároltam egy olasz csajjal, ezt különösebben nem tudnám kommentálni, szerintem nem csinálta túl jól, de hát ez az ő baja. A dolog poénból történt, de elképzelésem nincs, hogy miként jutottunk el addig, hogy ezzel poénkodtunk. Mondjuk nem tudom. A lány alapvetően nem tetszik, nem tetszett... de basszus, közel három éve nem smároltam senkivel, ne válogassak, gyakorlatnak jó lesz. Szóval bánom is meg nem is, szégyellem is meg nem is, azért a szesz kellett. Rémlik, hogy a lányok hatására elkezdtünk cigizni. Akik ismernek tudják, hogy soha nem dohányzok... ezzel szemben másnap rájöttem, hogy 1-2 cigit én is elszívtam a többiekkel. Végül a többiek felvilágosítottak, hogy az az 1-2 az 5 volt. Wáhh. Józanul pedig de nem kívánom. Rémlik, hogy este 10 körül elmentünk Miroval sört venni, 8 euróért 24 doboz észt italt. Onnantól viszont semmi. Volt valami cseh lány a szobánkban ha jól rémlik... A többiek azt mondták, hogy hajnali 1-ig velük voltam. Valentina nagyon hamar kidőlt, és elaludt, állítólag én tűntem a legjózanabbnak, leginkább normálisnak. Ellenben 1-kor eltűntem. Senki nem tudja, hogy hova, senki nem tudja, hogy mit csináltam. Nekem semmi nem rémlik. Viszont mikor fél 2-kor visszatértem, teljesen zilált voltam, szét voltam csúszva, annyit mondtam állítólag, hogy „elküldtem az összes magyart a picsába” és azonnal elaludtam. Fél órán át ébresztgettek, buliztak mellettem, zenét hallgattak, rázogattak, meg sem éreztem, meg sem rezzentem. Aludtam. Nem tudni mi történt. Láttam képeket, amelyeken túl közel álltam Clemanshoz (egy Francia csaj), én arra sem emlékszem, hogy találkoztunk. Nem tudni mi történt velem. Volt egy rajzolt vasmacska a kezemen reggelre. Giuseppe érdeklődött, hogy emlékszem-e, hogy a második este együtt vodkáztunk? Semmi nem dereng. Persze még mindig jobb voltam, mint Jan...

Ő semmire nem emlékszik az estéből. Mikor visszatértünk a sétából, észrevettük, hogy az ágyában van egy nagy kupac hányás (tehát ő vesztett a játékban), abban aludt. A ruhája is olyan volt, meg kb. mindene. Kiderült, hogy a rózsaszín paca egy név, meg egy telefonszám. Állítólag találkozott egy lánnyal, és történt köztük valami, de ezt senki nem látta, csak mikor Jan visszatért este azt magyarázta, hogy feleségül akarja venni ezt a lányt. A neve Elina. Egy Elinát ismerünk, a meglehetősen nagyonduci ESN vezérünket, akárhányszor őt megemlítjük, Jan elborzad. Talán nem vele volt... talán vele. Mindenesetre nem hívta fel a telefonszámot. Ő arra sem emlékszik, hogy találkozott bármilyen lánnyal. Nem történt mi történt köztük. Két szlovák srác annyira berúgott, hogy bőven éjfél előtt úgy döntöttek, lefekszenek aludni (mert nem képesek semmire). Az egyikük lefürdött, lefeküdt, elaludt. A másik lefürdött... lefeküdt valamikor... és másnap 9-kor ébredt. Semmi emlék. Kiderült, hogy ő nem aludt... kiment a kabinból...ivott, bulizott mindenkivel, rengeteg indokolatlan gatya nélküli képen szerepel, és elhagyta a kulcsát a kabinhoz. Próbálta hitelkártyával kinyitni az ajtót... nem ment. Meg sehogy. Végül kapott új kártyát. De ezt mind úgy mesélték csak neki. Amúgy a szeszt a legjobban Zsuska, egy szlovák csaj bírta.Hihetetlen a lány. Fél liter sört megiszik 3 másodperc alatt. És nem ezt a villanykaros lópöcsömséget, hogy fél órát kevergetjük, meg semmibubi... habbal, buborékkal, friss sört 3 mp alatt letolja. Na hát kedves 80000 tonnás szőröshosszúhajú vikesek, tessék szégyenkezve elbújni. Totál ledöbbentünk. És a csaj nem is kövér, vagy ilyesmi, tök átlagos, szolid lánynak tűnik. Az este legnagyobb vesztesége Miroslavot érte, elhagyta a bankkártyáját.

MM88: Készültek képek az estéről?
Marci: Igen. Fel is kerültek facebookra. Be is lettem jelölve. 9 percen belül le is szedtem a tageket. Vállalhatatlanok a képek, még a picasára, sem tettem fel őket. Tényleg nem vagyok szép látvány, bár látszik, hogy remekül mulatok :D

MM88: Ejj.
Marci: Bizony ejj. Őrült este volt. Bánom, hogy a tánc meg a csajozás elmaradt, aztán ki tudja, lehet volt. A svéd cserediákok tele volt csini lányokkal. Mindenesetre tény, hogy ha úgy in general a kabinokból sem bírtunk kimászni, nemhogy megváltsuk a világot. De hát jó volt ez így is.

MM88: Mi volt a program az utolsó nap?
Marci: Városnézés. Tallin. Gyönyörű. Tök más, mint Stockholm. Vár, tornyok, a középkor él a belvárosban. Nagyon, nagyon varázslatos hangulata van, borzasztóan tetszett. A régi szűk utcák, épületek, gyönyörű templomok, várfalak, szobrok... tessék megnézni a képeket. Csodálatos volt. Egy helyi étteremben ebédeltünk meg, nem volt olcsó, de hát már hozzászoktam. Találkoztunk a világ legpocsékabb utcaze3nészével, aki irtózatosan hamisan énekel Rod Stewartot, s noha a város nagy templomának a tornyába nem engedtek fel minket, csak ha fizetünk, egy igazén remek napot töltöttünk Tallinban. Sajnos a cuccainkat nem tehettük le, cipelni kellett. Idegenvezetés most sem volt, magunk módján gyönyörködtünk a szépségekben, kicsit azért hiányzik, hogy a látott dolgok története rejtély maradt. De a társaság ezúttal is remek volt. Visszahajóztunk aztán Helsinkibe, itt találkoztunk a törökökkel.

MM88: Miért kellett velük találkozni?
Marci: Nos, első este az egyik srác úgy benyomott, hogy nem bírt a hajóból kiszállni Stockholban. A többi török kiszállt, és lekésték a hajót visszafelé. Gyorsan kellett jegyet venniük a következő hajóra, amely Helsinkibe vitte el őket. Nem irigykedem.

MM88: Mikor ért haza?
Marci: Helsinkiből az indulás után 10 órát buszoztunk. Az összes pénzemet elköltöttem, mind az 50 euró elfogyott, és a piák nagyrészért nem is fizettem, mert a csehek meghívtak. Ez kb. csak az étkezés, ilyesmi volt a hajón. Hajnali 4-kor érkeztünk meg Ouluba, pársor végighallgattam az új Serenityt, zseniális. Visszafelé kb. mindenki aludt, meg pihent, vagy próbált, a társaság marha fáradt volt. Néztünk pár filmet, de nagyon rossz helyen ültem, nem láttam a feliratot, hagytam is a francba. Mondjuk pár spanyol meg olasz srác hazafele is ivott, meg berúgott, ő bajuk.

MM88: Konklúzió?
Marci: Marha jól éreztem magam. Több volt a városnézés, kevesebb az orgia, mint előzetesen hittük, de nem baj. Újfent sok szépséget láttunk, a társaság remek volt, a bulik meg állatiak. Ha holnap lenne megint egy sea battle gondolkodás nélkül mennék!



Képek: https://picasaweb.google.com/mmarton88/Seabattle#

Indulás előtt

22:42 van, most fejeztem be a tanulást. szarul állok, nehezen haladtam, nem igen értem az anyagot, nem tudom mi lesz. De most pakolnom kell, mindenki kint bulizik, nagy az élet. Találkoztam egy új magyar sráccal. 1-kor indulás a buszra, és szíbattle. Most meg készülődés. Schumiban meg a merciben csalódtam. Nem tudom milyen lesz a sea battle, majd csapatjuk, mint állat! :D

Köv bejegyzés szerdán, ha nem vesztem el a gépet, képek lesznek. Addig is:

(PARTYBOAT????)

Chinese Democracy

Tudom, tudom tegnap sem írtam, hát ahogy egyre nagyobb a zsufi, a blogbejegyzések kissé ritkulnak. :(

Tegnap meg volt az első vizsgám. 3 óra, egy kis teremben, semmi szétültetés, egymás mellett írtunk, egy csoport volt. Ez volt életem első olyan vizsgája, ami... nem az, hogy nem a haverjaimmal írtam, hanem két néger srác közt. Mivel lestem róluk, remélem tudták a dolgokat, bár efelől vannak kétségeim... 100 kérdés volt, 40 4közülválasztós, 30 egészítsd ki a mondatot, meg 30 igazhamis. Mintha nyelvvizsga lenne nem? Pedig nem. És azt ne hidd, hogy könnyű volt. Edgár úgy jött ki, hogy a kérdések felénél el akarta küldeni a tanárt a csudiba... én szerintem a felére azért tudtam... valamennyire biztosan válaszolni, a maradék felére azért sejtettem a dolgokat, a maradék meg full tipp volt. Szvsz 45-70% közt lesz valahol, de ez nem biztos, hogy elég a sikerhez. :( Sajna. Eredmény két héten belül, jajj nagyon izgulok.

Na most ilyen vizsga után tegnap nem igen tudtam magam rávenni a tanulásra. Elkezdtem mondjuk a köv. vizsgára, de hát vagy másfél hétig készültem, vizsga előtti nap 4 órát aludtam (idejét nem tudom mikor pihentem utoljára 8 órát) fáradt, voltam, elegem volt, letöltöttem egy indycar játékot, meg egy forma 1-et, fél órát játszottam. Kikapcsolt, megnyugtatott, jól esett. Utána megírtam a Whitesnake kritikát... olvasók több pontot vártak, hát most mit mondjak. Én meg jobb lemezt... Utána uszi Edgárral, 40 hossz, kis beszélgetés Katkával, jövöget össze a múltkor elég tahó muszkulárfinngyerekkel, evvan. Este kis tanulás, barátokkal, szülőkkel beszélés. Ma 8-tól... na jó 9-től tanultam, átnéztem az anyag felét. Ez kínaivitézfáti tárgya, egyelőre annyira nem tűnik vészesnek, majd meglátjuk, még sokat kell tanulni, de van sok régi vizsga, majd onnan lehet gyakorolni. Ha hazajöttem szíbattleról. Jajj, tegnap intéztem picit akkredet Wackenre, meg Sweden Rockra, döcög döcög a dolog, meglátjuk mi lesz.

Tudjátok mennyibe kerül egy hajvágás itt Ouluban? Találgass! 10 euró? 20? 40? Lófüttyöt! Rövid férfi frizurát 70 euróért vágnak! Hát heló, ennyiért még a Hajas szalonban...SEM! Mivel túl hosszú már a hajam, és örököltem egy hajnyíró gépet az előző arcoktól, úgy döntöttem lenyírom magamnak. Edgár lebeszélt...nem tudom. Annyira nem lehet vészesen nehéz a dolog. De azt mondja az, el fogom cseszni, ne. Úgyhogy megkértem egy amcsi csajt h. vágja le a hajam, egy ebédért megcsinálja. Rendes. :)De csak szíbattle után. Szóval nem leszek szuperszexi a hajón, hát jajj. Ma a nap javarésze tanulással telt, egy ebéddel szakítottam meg Edgárral, meg Jonatánnal. Lehet h. szokok hozzá a helyi kajákhoz, de heló. Krumplipüré volt valami "ground meat"-tel... lehet ez vakondhús? De inkább volt püré, mint hús. Érted, rizs nem volt, csak négyféle krumpli köretnek... és egyik sem sült/hasáb/chips/bármi olajos. Hát wáhh! :|

Egész ötig tanultam, akkor átjöttek az orosz lányok. Erre jártak, jönnek szíbattlere, benéztek. Aranyosak, kedvesek, de szegények nem tudják miazaszíbattle, ők nem akarnak semmi csúnyát, csak fővárostnézni, hajókázni... pedig a szíbattle nem szól másról, mint a szexről, meg a részegségről egy hajón. Komolyan. Nem hiszed? Tessék:

http://www.facebook.com/l.php?u=http%3A%2F%2F85.23.168.173%2Fesn%2FESN_SB_Point_System.ppsx&h=e88f2

Én egy klasszikus vicc keretében fogom összekötni a szexet, meg az ivást... "majd jól bebaszok". Haha. Nem, nem vagyok én olyan, csak viccelek :), megnézem majd a fővárosokat, jó lesz, móka lesz. Mondjuk persze jó lenne hódítani, mint az olszokspanyolok, akik egy egy este átlagban 3-4 csajt megforgatnak egy ilyen eseményen, de hát nekem még ahhoz sincs bátorságom, hogy "hésziaheló" odamenjek akárkihez. :S Mindegy, azért csak jó lesz. :S Az az én nagy bajom, hogy én a  világ legnagyobb ribancával is kedélyesen eltársalgok egy órán át az időjárásról, meg, hogy mi újság vele, míg a világ legrészegebb csávója odatántorog, mond neki 3 szót, lekapja, aztán mennek szobára. Hétvégén is így elkedélyeskedtem az egyik spanyol csajjal, utána mondta Carlos, hogy legutóbbi seabattlen a csaj egy laza 4-es menetet lenyomott első este fullrandom arcokkal. Érted, mi a túró lehet az a 3 bűvös szó? Nem hinném, hogy a "jóbarát" tündéül, mint Moriánál... bár a gond ott lehet, hogy ilyeneket tudok, hogy Moriába ez volt a jelszó. :S Túl finomlelkű romantikus gyerek vagyok, hát nah. Nem baj, ilyen is kell.

Szóval az orosz lányok meglátogattak minket, Edgár megszerelte a bringájukat, utána meg elkísértek bringát venni,. Ugyanis vettem újat. 70 euró, de ha május végén visszaviszem, a felét visszakapom. Nagyon ronda bringa, mint a Chinese Demnocracy borítóján lévő. Piros, nagymamastílusú, öreg, idétlen a kormány...de állítólag nem kell hetente pumpálni, van kitámasztója, és nincs nyolcas a kerekében. Igyekszem vigyázni rá. De Nasta kölcsönadta a bicóját mert ma szokásomhoz híven szerencsétlenkedtem egy kiadósat a bringavételnél, hát az övé azért eléggé tuti volt, sebváltóval, meg mindennel. Mondjuk 80 lyurót perkált érte.

Kicsi tanulás, majd elmentem fél8-ra... próbálni! Mit? Háhá! :D Dagmar szülinapján hétfőn a Hevimestában fellépett pár cserediák, hétfőnként amatőrök játszhatnak, kapnak pár ingyen sört érte. Trióban tolták, mondtam, ha kell énekes, szóljanak. Szóltak. Ma volt az első próba. Szlovák dobos, szlovák gitáros, francia basszer, meg én. A dobos srác reggie/alter rajongó, a gitáros szintén, a francia sráccal mi meg metalarcok vagyunk, bár ő inkább blacker. De mivel a gitáros a fő zeneszerző, szövegíró, ezért eléggé alter dalokat tolunk, sajátok... nem az én stílusom, de most mit mondjak? Nagyon jó volt! :D Istenem, de rég zenéltem már bandában? Jól esett a fura szövegek, meg a nem túl slágeres dolgok ellenére is. Mondjuk az énekdallam kb. uaz, mint a gitár (Ettől a NagyCsabi annó falramászott, de hát mitől nem), szóló nincs, és olyan fura az egész,d e tök jó volt, pá órán át elzajongtunk itt a szomszéd szobában. Mondták, hogy hívnak legközelebb is, majd egyik hétfőn elmegyünk megint játszani a hevimestába. Nem leszünk új The Killlers, de a zenélés az egyik legszebb dolog, ha a HRen magunkat 2-3 pontra értékelném, akkor is jó móka. :) Meg kis rutinnak sem rossz, ha hazamegyek jó lenne bandázni. Mondjuk végre nem követelik meg tőlem, hogy tenor legyek, és a saját kényelmesen tartományomban tolhatom.

Utána tanulnom kellett volna... de nem tettem, ma mindenki mókázik, lementem Karolinához, meg Laurához, ott voltak az orosz lányok,alpillai srácok,meg Dimitris, vérfarkasoztunk, meg kártyáztunk. Utána Dimitrissel megnéztünk három számot a Grave Digger DVDről, majd tanultam, most meg alvás.Holnap lesz még egy bejegyzés, aztán Seabattle. Addig meg mit mondhatnék? HAJRÁ SCHUMACHER!!!!

:)

Hell awaits...

Wáááááááá. Holnap vizsga. Három óra van, megyek is alukálni, 7:30kor kelés, délig még tanulok. Semmit nem tudok, az anyag kurvanagy, jájj ez így nagyon nagyon nem jó. Szorul a nyakamon a hurok, szorul, szorul. Nem kicsit. Nem baj, majd mindent beleadok, meg megpróbálok összehozni sok okosat, holnap reggel, még lehet. De basszus az elmúlt kb. 2 hétben ezt a szart tanultam, és akkora a mennyiség, hogy még így is kb. lófaszt tudok. Hihetetlen. És még mondja valaki, hogy itt de könnyű a suli, meg a vizsgák. Amúgy marha kemény lesz a hét, mert jöv péntek megint vizsga, én meg még jórég vettem jegyet seabattlere, amit már nem lehet lemondani, vasárnap hajnaltól szerda hajnalig. Szóval holnap vizsga utántól tanulhatok a következőre, meg szerdától is, jó lesz. Bár ott legalább vannak minta vizsgák a korábbi évekből. Kriptográfából nincs. Meg ez egy phd tárgy. Wááááh. Nah, de a seabattle. Hát. Eléggé... vegyesek az érzelmeim.

Egy. Minden haverom azzal basztat, hogy de hülye vagyok, hogy megyek. Mert ez az egész semmi másról nem szól, mint arról, hogy mindenki gecire bekúr, és semmire nem emlékszik az egészből, illetve annyi emberrel szexel, amennyivel bír. 65% fiú, 35% lány, a srácok fele spanyol, a maradék fele olasz, a többieknek csak akkor van esélye valami lánnyal összejönni, ha nagyon nagyon nyomulnak, a tavalyi haverjaimnak esélye nem volt erre, baromi szarul is érezték magukat. Na hát, remek. Ráadásul nem igen ismert csehekkel leszek együtt, egy mukkot nem fogok érteni. De hát nah. Ezek a negatívumok.

Pozitívumok: Luxus hajóút, három emeletes hajón, 3 főváros megtekintése, városnézés, kirándulás (már ha képes lesz bárki is járni, állítólag senki...), és az első este ingyenes korlátlan italfogyasztás van. Nos, aki ismer az tudja, hogy nálam mit jelent... így viszont akár még valami jó is kisülhet a dologból, pláne, hogy azért két olasz srácot ismerek, és bár nem igen hiszem, hogy nagyon tudok majd velük lógni/spanoskodni (mert vagy a többi olasszal lesznek, vagy épp szobán valakivel)hátha. Szóval tartok a dologtól, de hát legalább lesz egy jó kirándulásom, miközben hozom a formám és mindenki szaggatja az óvszereket körülöttem. Induljunk innen. Aztán ki tudja, titkon csak reménykedünk, hátha lesz pár átmulatott nap/este belőle. Mindenesetre ma eszembe juttattak egy igen állat ötletet, amit marhára meg kéne csinálni, csak ha rajtakapnak lecsuknak, meg hát mondjuk ha Kottával, Ádival mennénk velük tuti meg lehetne játszani, az illedelmes cserediákok ehhez nem elég állatok. Pedig akkora rock'n roll, mint a ház.




De addig is VIZSGA!!!! WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Egy rövidet...

...írok ma.

mERT KÜLÖNÖSEBBEN IZGALMAS DOLGOK NEM TÖRTÉNTEK, TANULÁS VAN A VIZSGÁRA, NEM MEGY, NEM MARAD MEG A FEJEMBEN, PISZOK NEHÉZ ANGOLUL TANULNI. úGY ANGOLUL TANULNI, HOGY MEGJEGYEZD, MEG VISSZAMONDD, MEG ILYENEK. jAJJ, PROBLÉMÁK VANNAK. dE MA KIDERÜLT H. LESZ EGY MÁSODIK VIZSGALEHETŐÚSÉG, HA ESETLEG MEGBUKÓDNÉK, ERŐTELJESEN FENNÁLL A VESZÉLY. mÁS NEM IS TÖRTÉNT, EGÉSZ NAP TANULTAM, EGYSZER ELMENTEM EBÉDELNI, EGYSZER MEG ÚSZNI, KICSIT OTT BESZÉLGETTEM A SZLOVÁK CSEREDIÁKLÁNNYAL. Nah, végre észrevettem, hogy benyomtam a caps lockot. Nem írom újra, fél 2 van, agyfaszt kapok, elegem van, megyek aludni. Ebéd közben Carlosékkal marháskodtunk, de már nem rémlik miről. De megmutattam nekik a frálydélyt. Juhú. Még mindig nem írtam koncertszervezőknek, majd vizsga után, vagy nemtom, jájj olyan, mintha csajnak akarnék írni. Lehet, h. csajok.

Nyugodjon békében a Manowar, kedvenc bandám legendás dobosa. Ma a rockrádióban egy 3 számos megemlékezést tartottak neki,valamint egy kis finn nyelvű valamit. Rájöttem, hogy a Heart Of Steel még mindig tökéletesen rólam szól, arról ahogy állok a világhoz, az élethez, arról amit gondolok, ami a szívemben van. Mondjuk nem találtam meg feliratosan most sajnos, de így is jó ez:



Hihetetlen, hogy mennyire őszintén, és jól fogalmaz, minden betűvel 100%-osan azonosulni tudok. Nagyon sajnálom, hogy Scottal soha nem találkoztam élőben, és azt is, hogy koncerten sem láttam. A metal négy királya közül az egyik már eltávozott. :(

"In our eyes your're immortal -In our hearts you'll live forever. "

Don't stop me now!

A mai nap (is) a kockulás jegyében telt. Meglepődtél mi...? :) 10-től délig kriptográifát tanultam a vizsgára, délben bementem előadásra, wireless 3 gyakorlat.. az utolsó. A héten amúgy nem lesz már több órám, vizsgaidőszak van, tanulni kell otthon, meg házit írni. Telkomszoftverből is, meg mobiltelkomból is... utóbbi necces lesz, 3 fős csapatok kellenek, de 4-en vagyunk, majd valahogy elosztjuk.

1-től ebédeltem egyet, húsos tészta sajt mártással, finom volt. Carlosékkal ettem, meséltek az őrült eurotripjükről, egy hétig Ausztriában, Lengyelországban, meg a balti államokban bolyongtak, volt min nevetni. (Csak egy pl. Helsikiben megbüntették őket parkolásért... utána már úgy parkoltak, hogy bent hagyták az ablakban a bírságot, nehogy megint megvágják őket...)

Du először az egyetemen tanultam, de nem igen vált be, hazajöttem, folytattam.Belefutottam ebéd közben a spanyolokba, meg Silkébe, aki noha 87 júliusi, pár hete eljegyezték, és nagyon fel van dobva, az esküvőt tervezgeti. Hihetetlen. Bakter, ő az első olyan korombeli ismerősöm aki azért fog házasodni mert terhes lett. Nem korai ez még? Oly fiatalok vagyunk, még előttünk a világ. Mondjuk Silke egy alapvetően kedves lány (ezzel ellensúlyozza szépségét...), de fura, itt pl. tökre nem illeszkedett be a közösségbe, nem járt Club 16-ba, inkább a heavymestás, magának való rocker lett. Hát, mindegy. Remélem boldog, és szép házassága lesz. :)

Du csengettek, Asser volt. Az amcsi csajokkal együtt gyűjtik az üres üvegeket, visszaváltják, a pénzt meg elutalják egy szervezetnek, akik romániai gyerekeket segítenek, olyanokat, akiknek nincs hol lakni. Nem szívesen adományozok, de a kb. 50 darabos üresüveggyűjteményemből 3 darabot felajánlottam a cél érdekében, ez nagyjából 45 eurocentet jelent. Nagyon lelkesek a lányok, minden hétfőn majd jönnek gyűjteni, összesen 500 eurót akarnak összegyűjteni, van is egy nagy plakát a lépcsőházban: "Yes, we can!" Hehhhhe. Ma 50 lyuró jött össze, kíváncsi vagyok mire lesz végül elég. Azért szurkolok. :)

Du elhívtak Tomiék vacsizni. Pontosabban Ulla szülei. Nagyon aranyosak voltak, ott voltak ketten a szülők, Ulla, Tomi, a négy gyerek, Ulla két tesója, Márti, meg én. Karéliai pite, szendvics, meg egy fura gyümölcs torta várt minket, aranyosak voltak nagyon, és minden nagyon ízlett. :) Pár éve jártak Magyarországon, mutattak képeket, jól esett látni, hogy jól érezték magukat Pesten, a Balatonon, Herenden, illetve Veszprémben. :) Még a bmeről is láttam képet, hát az annyira nem hiányzott. De oda voltak, hogy de szép suliban tanulok... Ezen felül családi képeket is láttam, Ulláék 8an tesók, Tomiék 13-an. Nagyon kellemes kis este volt, nagyon hálás vagyok, mindig jó velük találkozni, tényleg olyan, mintha lenne egy családja itt is az embernek. Még zenéltek, zongoráztak (harmónium pontosabban) is kicsit. :)

Meg is beszéltük, hogy csütörtökön a vizsgám után még gyorsan elmegyünk pecázni, amíg van jég. Mert olvad minden, nagyon gyorsan, olyan sáros, locspocs az idő, mint Pesten decemberben. Ellenben szomorúan tudtam meg, hogy Márti hazamegy (hihetetlen, 3 hónap után Tomiék még mindig nem hallanak különbséget a Márti, és a Marci között), csak 3 hónapig volt ezúttal Helsinkiben. A legjobbakat kívánom neki, remélem az itteni lengyel barátjával azért nem szakad meg a dolog, és hamar vissza fog térni. Jó volt néha találkozni vele, mint másik magyarral, az meg pláne poén, hogy azonos kummi családunk volt. Olyan fura amúgy azt hallani amikor azt kívánja neked valaki búcsúzáskor, hogy Have a good life! Legyen jó életed! Mert többet nem találkozunk. Fura volt ezt hallani Tomitól, és sajna hamarosan megint hallani fogom. :S :(

Este pedig tanultam a maradék időben. Elfelejtettem emilt írni Wackenbe meg a Sweden rockra akkreddel kapcs (pedig de még valami idegen szám fel is hívott, majd visszahívom, lehet valami akkred...???) Ezen felül még learningagreementet kellene majd intéznem, wáhh. Meg ma nézegettem,m hogy milyen külföldi ösztöndíj lehetőségek vannak a BMEről... szakmai gyakorlatként... tudod... Don't stop me now!

Devil is a looser...

he is my bitch.

Tegnap azért nem volt bejegyzés, mert egész nap nem voltam netközelben. Laurával, és Karolinával elutaztunk Rovaniemibe. Ők szerettek volna szétnézni a Télapófaluban, én meg Rovaniemit akartam meglesni, hisz innen származik az eurovíziódalverseny győztes, híres-neves Lordi zenekar.



Nah, Rovaniemi nem teljesen ilyen, mint a videóban, de azért szép. Fél7-kor keltem, előtte 3 órát aludtam, mert Edgárral megnéztük az új BBt-t, zseniális rész volt. :D Edgár korábban nem igen ismerte a sorozatot, azt mondta, hogy most muszáj lesz letöltenie az egészet. :D Hihetetlen, hogy mennyire vicces. :) Szóval nagyon fáradtan érkeztem meg a lányokkal a vasútállomásra, jegyet csak kártyával lehetett venni automatában. A vonat késett, majd amikor megjött kb. azonnal elaludtam, ez így is maradt kb. az egész úton. Rovaniemiben lőttem pár képet az állomáson, tanszéki barátaim kedvéért pár felvétel a mozdonyról is készült. :)



Elmentünk a buszállomásra, nem volt ott semmi, vissza a vasútra, majd onnan busszal ki mikulásfalvába. Mikulással találkozni elsőre varázslatos, meseszerű élmény v olt. Másodjára már csak szimplán jó. Mert így is előjött a gyermek a lelkedből, de most már tudtad, hogy milyen lesz, hogy fog magyarul beszélni, ilyesmi. Amúgy még az egyik manó is beszélt magyarul a Mikulásnál, mókás volt. :) Vettem egy hivatalos elismervényt, hogy átléptem a sarkkört, kiderült h. a múltkori az csak fake. Szóval Mikivel megint találkoztunk jót, nagyon tetszett, voltunk a postahivatalában, a lányok rénszarvasszánoztak, meg vettek minden vicketvackot a rengeteg boltban. Azért az kemény, hogy Mikulás lakhely közvetlen egy Swarowski kereskedés szomszédságában van.Ezt a részt picit amúgy untam, bár megnéztem a sarkkör legidősebb házát, meg igyekeztem hasznossá tenni magam, de pénzszűke miatt én semmit nem vettem, nézelődni annyira nem móka. De ha lesznek gyermekeim, tuti elhozom őket ide, egy 5-6 éves csemetének óriási élmény lehet találkozni a Mikulással, aki tök hiteles is. Szóval az északi sarkkör jó hely. :)



Visszatérve a városba rájöttünk, hogy lemaradtunk a Mikulás vidámparkról, helyette elmentünk egy múzeumba, ami szép volt, és érdekes, bár a dolgok java részét már tudtam másik múzeumokból. Közben végig plusz volt, és az eső is elkezdett esni, úgyhogy a hó jelentősen tünedezik el. Mondjuk még így is annyi van, hogy az megbénítaná Baranyát. Szóval múzeum, északi élővilág, sarki fény, állatok, emberek, lappok, kultúra, stb. Ezt követően rájöttünk, hogy az este 6-os vonatot már lekéstük, ellenben megtaláltuk a világ legészakibb MacDonaldsét. Be is tértünk, ettem egy negyedfontos hamburgert. Hihetetlen, hogy otthon ilyen nincs. Szerencsére a Mekiben volt wifi, gyorsan meglestem mit érdemes meglátogatni Rovaniemiben. Először is a Lordi étterembe tartott utunk, ami sajna 6-kor zárt, így be nem tudtunk menni, de legalább fotózkodtunk a Lordi étteremmel, azért kemény, hogy van ilyen. Utána irány a Lordi tér, van ott egy kis emlékhely, meg a tagok kézlenyomatai, fotók, örülés, azért ez nem volt semmi. Lordi tér, Lordi étterem, nah, itt tudják mitől döglik a metállégy. :) Utána a lányok bementek egy kocsmába, szerettek volna két órát ott eltölteni, de én ehhez nem asszisztáltam. Drágán sört inni luxus buli nélkül, ha már Rovaniemiben vagyok, nem fogok csak üldögélni. Megszállott turista vagyok, nyakamba vettem egy térképpel egyedül a várost, és megnéztem a 2 gyönyörű templom közül az egyiket, a hidakat, a könyvtárat, színházat, városházát, temetőt, ilyesmit. Sajna a másik templomot nem találtam, meg a művészeti múzeumba, és még pár dologba nem sikerült bejutnom. De így is ez volt a nap legjobb része, kicsit láttam végre valamit Rovaniemiből, a várost, a tereket, utcákat, műemlékeket, embereket. Szép! Imádok turistáskodni! :) A lényeg, hogy mindent megnézz, akkor is, ha nem érdekel. :D

Képek:
https://picasaweb.google.com/mmarton88/Rovaniemi#

De ami megkoronázta a napot: na nem nagyon, de kicsit nekem hiányoznak itt az utcai kajáldák. Tudod, büfé. Mint az üvegtigris. Pesten vannak Gyrososok, pizzások, kebabosok... nem beülős hely, csak menet közben veszel valami grill vackot és elmajszolod. Tök régen nem ettem már gyrost. És tegnap Rovaniemiben találtam egy olyan kis eldugott utcai grillezdét, amilyenre vágytam. Nem turistáknak szólt, így nem volt horror ár (a szokásos finn áron felül), nehezen beszéltek angolul, és a kaják is csak finnül voltak kiírva. Választottam valamit a listáról ami 4 euróba került, gondoltam annyiért jó lesz a szar is. Megkérdeztem, mi az amit kapok, milyen állatból készült, a nő nem értette, mutatott egy bazi vastag, hatalmas húst, mondtam ez jó lesz. Valami nagyon fura zsemlébe tette, és a hús is fura volt, mintha kolbász lett volna, de húspogácsa szerűen. De fincsi volt nagyon, meg nagy, mondjuk lehetett volna fűszeresebb. Hiába kértem bele mindent, csak egy picit csípett a fokhagymától. De volt még benne ketchup, mustár, ubi... lövésem nincs mi lehetett ez, sajna a nevét is elfelejtettem, de nagyon kellett már egy ilyen. :) Mire visszaértem a csajokhoz a kocsmába, már két tajrészeg vén finn faszi megpróbálta őket felcsípni, kimentettem őket, a kocsma törzsvendégei nem igen kedveltek ezért. A vasútállomás fele menet meg akartam még nézni valamit ami állítólag nagyon szép este, és 1 km-re van a vasúttól de nem találtam meg. Csak egy bazi nagy rakás fát, lehet az az? Na mindegy. Vasút, vonatozás haza. Útközben tanulás, filmmásolás, majd alvás. 23:00-23:30 fele ébresztett fel Karolina (három jókorát belevágott a karomba, micsoda kedves lány...:)), hogy ez itt Oulu van 9 percünk Toripakkáig elfutni, mert jön a busz. Ha lekéssük akkor meg hevimestázunk, amit véletlenül sem akarok, mert a hevimesta kb. a világ legunalmasabb helye, és ha picit is álmos vagy, ott tuti elalszol.



Szóval leszállás, futás, buszépphogyelérés. Dumálás, mindenki jól érezte magát, remek nap volt.

Tudtuk, hogy este lesz a Club 16-ban török party, de nem tudtuk hol. Én nagyon akartam menni, inni, haverkodni, bulizni, de a lányok nagyon ellene voltak... eléggé antiszoccá vált Karolina is, meg Laura is. Pedig az első napokban Laura minden énekelt, berúgott, stb. is nem. Nem szeretik a Club 16-os bulikat, olyanok, mint Silke, bár ő még antiszocabb. Szóval nem örültem, hogy lemaradok a török partyról a kirándulás miatt. Nem tudtuk hányadikan van a buli, holt fáradtan beszálltunk a liftbe... 1-n nem...2-on nem... na, a harmadikon már van pár ember... és igen, a 4-en van a buli! ALig tudtak a lányok kiszállni, tele a folyosó, iszik mindenki, buli. Nevetek rajtuk, na így nehezen fognak aludni. Felmegyek az ötödikre...



És kiderült, hogy hatalmasat tévedtem, a buli az 5-en volt. Ahol lakok. Irtózatos tumultus, tömeg,mindenki iszik, részeg, zsufi, alig bírtam kinyitni az ajtómat és a szobámba bemenni. Közben összefutottam opár baráttal, meg az orosz lányokkal, megígértem, hogy 1 perc és jövök... és jöttem. Gyors tusolás, öltözés, lehet, hogy 20 perce még aludtam, de azonnal átvedlettem partymoodba, sörbontás, és hajrá. Katka megpróbált rábeszélni, hogy menjek be velük a belvárosba táncolni valamelyik discoba, mentem is volna, de mivel a bringám ellopták, és senkiről nem tudtam aki busszal megy be, és vissza is jön, hezitáltam. Aztán az orosz lányok, egy Giuseppe rábeszéltek arra, hogy ne menjek be, belük töltöttem az éjszakát, dumálással, ivással, hülyéskedéssel, elvoltunk. Persze a többi barátot is köszöntöttem, Tomas, meg egy francia csaj rá akart beszélni, hogy lopjak egy új bicót magamnak, köszöntöttem Edgárst, meg Eglét, ők végül elvonultak Lauráig apartmanjába 4-esben beszélgetni, meg fotókat nézegetni, hát ha buli van csak nem fogok velük egy szobában üldögélni...

Szóval iszogatás, beszélgetés, haverkodás, marha jól éreztem magam. Hiányozni fog a club 16. Az, hogy kilépsz a szobádból, és megy a buli a koliban, tele van fiatalokkal, jó arc srácokkal, dögös csajokkal, és mind ez ott, az ajtódon túl. Az egyik őrült portugál csaj spanyol sárcokkal teljesen megvadult, beatlesre tomboltak össze vissza, meg lifteztek, a lift tele volt ragasztgatva a "Turkey" szóval, mindenhol török rajzok, feliratok, papírok, volt hangulat. Végül aztán Giuseppe apartmanjában kötöttünk ki (azaz a szomszédban) egy nagyon részeg, ám nagyon csinos spanyol csajjal (Bea), az orosz lányokkal, olasz csoporttársammal Marcoval, Tomassal, illetve hébe-hóba Asser is benézett, namíbiai barátom, meg még pár csaj, srác, szóval elvoltunk. Rábeszéltük az orosz lányokat, hogy jöjjenek sea battlere, de végül nem jönnek, mert nem tudtak jegyet venni, illetve kis beszélgetés után valahogy Beát magamra haragítottam, folyton magyarázta, hogy stupido, de hét szegény nagyon be volt rúgva, nem baj, még így is azért jópofa volt. Meg amúgy is kellemesen telt az este, valamikor 4-kor feküdtem le, mikor már mindennek vége volt. Asser amúgy bement a városba az orvosis csajokkal, de panaszkodott, hogy eléggé vacak volt a dolog, a lányok nem tudták eldönteni melyik klubba menjenek, aztán addig vacilláltak, hogy végül inkább hazamentek. Ezért nagyon nem érte meg bemenni.



Szóval ez volt a török party, elvoltunk. Ma tanultam, valami instant krumplis húsgombócot sütöttem, du síeltem egyet Spelával. Valószínű az utolsót idén. Sőt. lehet az utolsót Ouluban. Lehet az utolsót Finnországban. Lehet az utolsó egész életemben. :'( Mert a hó olvad, minden tapad, ragad, folyik, a pálya szinte használhatatlan. Síelés közben az erdőbe be akartam menni pisilni, de ez epic fail lett, a hóban teljesen ellepődtem, ráadásul még Spela előtt is beégtem. Amúgy ő nagyon jól síel, és gyors is. Nagyin sok örömömet leltem a síelésben, nagyon szomorú volt ma elbúcsúzni ettől. :( De jó volt a kis 10km-ünk. Mindenesetre határozott célom, hogy 2012-ben is síeljek még valahol, ha más nem Szlovániában, ahol szintén lehet sífutni, és nincs is messze. Nagyon.



Este meg Giuseppével elmentünk az orosz lányokhoz, meghívtak vacsizni, mondjuk a savanyú orosz leves (bosch...vagy valamiilyesmi a neve) túl zöldséges volt, és az almás palacsinta is fura az én ízlésemnek, de aranyosak voltak a lányok, noha többször lett kínos csönd, csak elvoltunk, el-eldumáltunk. Jól éreztük magunkat. Ráadásul este megérkezett a hetes osztrák útjáról Carlos, köszöntöttük, holnaptól vele, és Alxanderrel is folytatódik az élet. Mert az aztán itt mindig van, pezseg, én meg imádom. Még akkor is, ha most sokat kell tanulni, de hát azt is megoldjuk, azt is meg kell csinálni. A csütörtöki vizsga nem lesz egyszerű... még nagyon sok mindent át kell addig nézni.

Falling Into...

...Fantasy.
Tegnap nem volt bejegyzés, tudom, hajnali 4-fél5 fele feküdtem le aludni, utána jutott csak eszembe.

Semmi különös nincs, beköszöntött az április. Havazással. De most 4 fok van, hosszú idő után úgy tűnik, hogy este is plusz lesz, hétvégén meg jön az eső, meg a 7-8 fok, úgy tűnik a tél lassan végérvényesen elköszön tőlünk. De ma még egy kicsit kimegyek síelni. Jó lett volna még egy nagy túra a város körül, egy egész napos, de erre csak két hét múlva lesz időm. Akkor meg már nem igen lesz hó.

Nem történik semmi. Tanulok. Jajj, nehezen megy. Tudod, kicsit talán már öreg vagyok a tanuláshoz, kicsit ráuntam. Állandóan elkalandozik a figyelmem, elfantáziálok, eltűnődök. Nehezen koncentrálok, pláne, hogy nem egyszerű dolgokat tanulok, ráadásul angolul. Csütörtökön vizsga, hát hajrá. Edgárs meg is jegyezte, hogy eléggé elkockultam mostanában, hát nem hazudott. Amúgy Edgárssal remekül összebarátkoztunk. Amilyen fura volt vele laknom az elején, és fenntartásokkal kezeltem, annyira jó barátom most már. Jókat lehet vele dumálni, hülyülni, igazából szerencse talán, hogy összekerültünk. Jóbarát. Tegnap azt hajtogatta állandóan, hogy nagyon kéne nekem egy barátnő, hát ezzel sok újat nem mondott, azt állítja, határozott lépéseket tesz majd a dolog érdekében. Hehh.

Tegnap elnéztem uszodába, kicsit megszakítottam a tanulást. Jól esett, bár valami irgalmatlanul keveset úsztam, mindössze 34 hosszt az 50 méteres medencében. Elbeszélgettem az időt. Este pedig megírtam az Első Hallásrát, az ehavit. Illetve elkezdtem intézni a hazautamat... hát nem lesz ez egy szimpla menet. Ha Mortennek jó a kinézett gép, akkor 30-án fogom itt hagyni Oulut, és egy napot Rigában is eltöltök. Sweden Rocksot meg majd meglátjuk, még mindig lóg a levegőben. Ha lesz, valószínű fizetős lesz, több mint 70 ropi a beugró a négy napos fesztiválra, ezek a svédek bolondok.

Amúgy tegnap mikor jöttem haza usziból az ördög megint megkísértett... ugye még mindig nincs új bicóm. És a város tele van bringával. Mindenhol tömegével, és van pár lezáratlan is. Olyan könnyű lenne egyet elemelni. Elvinni. Ahogy tették az én lezártammal is. De nem fogok lopni. Nem lenne tiszta a lelkiismeretem, és ez fontosabb. Különben is, a politikusok is valahol így kezdik. Eredetileg úgy gondoltam, hogy péntek lévén Rebecca Black Fridayét teszem majd fel, de valahogy most nincs kedvem hozzá. Kissé melankolikus, kissé fáradt hangulatomhoz ez jobban passzol.