100

Ez a 100. bejegyzés! :) Legalább is ha nem számoltam el. Ami lehet, de nem érdekel, akkor is ezzel ünneplünk. :)

Sok érdekes nem történt, tanulás van. A jó hír, hogy megjavították a liftet, a rossz, hogy van benne egy ordenáré méretű hányás, szóval nem szívesen használom, talán majd valaki egyszer feltakkereli. Ma próbáltunk a bandával, továbbra is terv, hogy hétfőn koncertezzünk, de ehhez kéne legalább egyszer dobbal is próbálni, meg majd megPRolni az eseményt. Foglaltam hotelt a sweden rock utáni napra, de repjegyet még nem hazafelé. Mert tudom, hogy 13-án kéne hazamenni... de gecire nem akarok hazamenni. Több dolog kavarog a fejemben. Az egyik, hogy el kéne ugrani Litvániába még Laurához, meg Egléhez, onnan Lengyelországba, és úgy hazacsurogni. De ez elég nagy kavarás és eléggé szorít az idő, nem tudom még ebből mi lesz... lehet holnap utána kérdezek a csajoknál.

A másik ötletem, hogy lehet itt kint kéne megcsinálni az mscmet. Mert tökre nem akarok hazamenni. De ez megint egy lutri, kéne hozzá valami pénzes állami támogatás, majd utánanézek van-e ilyen. Illetve akkreditáltatni kéne egy rahedli otthoni tárgyat, jajj nem egyszerű, nem egyszerű. Alapból külföldön kellett volna elkezdeni az msct, kár, hogy erre nem gondoltam hamarabb. Ebből valszeg nem lesz semmi, de majd még kitalálom. Ma amúgy kb. semmit nem csináltam, tanultam. 6-án és 10-én vizsga. Nagyon nem kéne megbukni, illetve el kéne otthon fogadtatni ezt a két tárgyat, hátha kiválthatnám vele a széfimokorét. 10-e után meg lesz még 20 napom kirándulni, bulizni, élni, szórakozni. Mondjuk házikat kell majd írni, de hát csesszék meg. Szóval közeledik a hazaút, és ez nem igazán jó hír. :S

Hell awaits...

Wáááááááá. Holnap vizsga. Három óra van, megyek is alukálni, 7:30kor kelés, délig még tanulok. Semmit nem tudok, az anyag kurvanagy, jájj ez így nagyon nagyon nem jó. Szorul a nyakamon a hurok, szorul, szorul. Nem kicsit. Nem baj, majd mindent beleadok, meg megpróbálok összehozni sok okosat, holnap reggel, még lehet. De basszus az elmúlt kb. 2 hétben ezt a szart tanultam, és akkora a mennyiség, hogy még így is kb. lófaszt tudok. Hihetetlen. És még mondja valaki, hogy itt de könnyű a suli, meg a vizsgák. Amúgy marha kemény lesz a hét, mert jöv péntek megint vizsga, én meg még jórég vettem jegyet seabattlere, amit már nem lehet lemondani, vasárnap hajnaltól szerda hajnalig. Szóval holnap vizsga utántól tanulhatok a következőre, meg szerdától is, jó lesz. Bár ott legalább vannak minta vizsgák a korábbi évekből. Kriptográfából nincs. Meg ez egy phd tárgy. Wááááh. Nah, de a seabattle. Hát. Eléggé... vegyesek az érzelmeim.

Egy. Minden haverom azzal basztat, hogy de hülye vagyok, hogy megyek. Mert ez az egész semmi másról nem szól, mint arról, hogy mindenki gecire bekúr, és semmire nem emlékszik az egészből, illetve annyi emberrel szexel, amennyivel bír. 65% fiú, 35% lány, a srácok fele spanyol, a maradék fele olasz, a többieknek csak akkor van esélye valami lánnyal összejönni, ha nagyon nagyon nyomulnak, a tavalyi haverjaimnak esélye nem volt erre, baromi szarul is érezték magukat. Na hát, remek. Ráadásul nem igen ismert csehekkel leszek együtt, egy mukkot nem fogok érteni. De hát nah. Ezek a negatívumok.

Pozitívumok: Luxus hajóút, három emeletes hajón, 3 főváros megtekintése, városnézés, kirándulás (már ha képes lesz bárki is járni, állítólag senki...), és az első este ingyenes korlátlan italfogyasztás van. Nos, aki ismer az tudja, hogy nálam mit jelent... így viszont akár még valami jó is kisülhet a dologból, pláne, hogy azért két olasz srácot ismerek, és bár nem igen hiszem, hogy nagyon tudok majd velük lógni/spanoskodni (mert vagy a többi olasszal lesznek, vagy épp szobán valakivel)hátha. Szóval tartok a dologtól, de hát legalább lesz egy jó kirándulásom, miközben hozom a formám és mindenki szaggatja az óvszereket körülöttem. Induljunk innen. Aztán ki tudja, titkon csak reménykedünk, hátha lesz pár átmulatott nap/este belőle. Mindenesetre ma eszembe juttattak egy igen állat ötletet, amit marhára meg kéne csinálni, csak ha rajtakapnak lecsuknak, meg hát mondjuk ha Kottával, Ádival mennénk velük tuti meg lehetne játszani, az illedelmes cserediákok ehhez nem elég állatok. Pedig akkora rock'n roll, mint a ház.




De addig is VIZSGA!!!! WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Egy rövidet...

...írok ma.

mERT KÜLÖNÖSEBBEN IZGALMAS DOLGOK NEM TÖRTÉNTEK, TANULÁS VAN A VIZSGÁRA, NEM MEGY, NEM MARAD MEG A FEJEMBEN, PISZOK NEHÉZ ANGOLUL TANULNI. úGY ANGOLUL TANULNI, HOGY MEGJEGYEZD, MEG VISSZAMONDD, MEG ILYENEK. jAJJ, PROBLÉMÁK VANNAK. dE MA KIDERÜLT H. LESZ EGY MÁSODIK VIZSGALEHETŐÚSÉG, HA ESETLEG MEGBUKÓDNÉK, ERŐTELJESEN FENNÁLL A VESZÉLY. mÁS NEM IS TÖRTÉNT, EGÉSZ NAP TANULTAM, EGYSZER ELMENTEM EBÉDELNI, EGYSZER MEG ÚSZNI, KICSIT OTT BESZÉLGETTEM A SZLOVÁK CSEREDIÁKLÁNNYAL. Nah, végre észrevettem, hogy benyomtam a caps lockot. Nem írom újra, fél 2 van, agyfaszt kapok, elegem van, megyek aludni. Ebéd közben Carlosékkal marháskodtunk, de már nem rémlik miről. De megmutattam nekik a frálydélyt. Juhú. Még mindig nem írtam koncertszervezőknek, majd vizsga után, vagy nemtom, jájj olyan, mintha csajnak akarnék írni. Lehet, h. csajok.

Nyugodjon békében a Manowar, kedvenc bandám legendás dobosa. Ma a rockrádióban egy 3 számos megemlékezést tartottak neki,valamint egy kis finn nyelvű valamit. Rájöttem, hogy a Heart Of Steel még mindig tökéletesen rólam szól, arról ahogy állok a világhoz, az élethez, arról amit gondolok, ami a szívemben van. Mondjuk nem találtam meg feliratosan most sajnos, de így is jó ez:



Hihetetlen, hogy mennyire őszintén, és jól fogalmaz, minden betűvel 100%-osan azonosulni tudok. Nagyon sajnálom, hogy Scottal soha nem találkoztam élőben, és azt is, hogy koncerten sem láttam. A metal négy királya közül az egyik már eltávozott. :(

"In our eyes your're immortal -In our hearts you'll live forever. "

Don't stop me now!

A mai nap (is) a kockulás jegyében telt. Meglepődtél mi...? :) 10-től délig kriptográifát tanultam a vizsgára, délben bementem előadásra, wireless 3 gyakorlat.. az utolsó. A héten amúgy nem lesz már több órám, vizsgaidőszak van, tanulni kell otthon, meg házit írni. Telkomszoftverből is, meg mobiltelkomból is... utóbbi necces lesz, 3 fős csapatok kellenek, de 4-en vagyunk, majd valahogy elosztjuk.

1-től ebédeltem egyet, húsos tészta sajt mártással, finom volt. Carlosékkal ettem, meséltek az őrült eurotripjükről, egy hétig Ausztriában, Lengyelországban, meg a balti államokban bolyongtak, volt min nevetni. (Csak egy pl. Helsikiben megbüntették őket parkolásért... utána már úgy parkoltak, hogy bent hagyták az ablakban a bírságot, nehogy megint megvágják őket...)

Du először az egyetemen tanultam, de nem igen vált be, hazajöttem, folytattam.Belefutottam ebéd közben a spanyolokba, meg Silkébe, aki noha 87 júliusi, pár hete eljegyezték, és nagyon fel van dobva, az esküvőt tervezgeti. Hihetetlen. Bakter, ő az első olyan korombeli ismerősöm aki azért fog házasodni mert terhes lett. Nem korai ez még? Oly fiatalok vagyunk, még előttünk a világ. Mondjuk Silke egy alapvetően kedves lány (ezzel ellensúlyozza szépségét...), de fura, itt pl. tökre nem illeszkedett be a közösségbe, nem járt Club 16-ba, inkább a heavymestás, magának való rocker lett. Hát, mindegy. Remélem boldog, és szép házassága lesz. :)

Du csengettek, Asser volt. Az amcsi csajokkal együtt gyűjtik az üres üvegeket, visszaváltják, a pénzt meg elutalják egy szervezetnek, akik romániai gyerekeket segítenek, olyanokat, akiknek nincs hol lakni. Nem szívesen adományozok, de a kb. 50 darabos üresüveggyűjteményemből 3 darabot felajánlottam a cél érdekében, ez nagyjából 45 eurocentet jelent. Nagyon lelkesek a lányok, minden hétfőn majd jönnek gyűjteni, összesen 500 eurót akarnak összegyűjteni, van is egy nagy plakát a lépcsőházban: "Yes, we can!" Hehhhhe. Ma 50 lyuró jött össze, kíváncsi vagyok mire lesz végül elég. Azért szurkolok. :)

Du elhívtak Tomiék vacsizni. Pontosabban Ulla szülei. Nagyon aranyosak voltak, ott voltak ketten a szülők, Ulla, Tomi, a négy gyerek, Ulla két tesója, Márti, meg én. Karéliai pite, szendvics, meg egy fura gyümölcs torta várt minket, aranyosak voltak nagyon, és minden nagyon ízlett. :) Pár éve jártak Magyarországon, mutattak képeket, jól esett látni, hogy jól érezték magukat Pesten, a Balatonon, Herenden, illetve Veszprémben. :) Még a bmeről is láttam képet, hát az annyira nem hiányzott. De oda voltak, hogy de szép suliban tanulok... Ezen felül családi képeket is láttam, Ulláék 8an tesók, Tomiék 13-an. Nagyon kellemes kis este volt, nagyon hálás vagyok, mindig jó velük találkozni, tényleg olyan, mintha lenne egy családja itt is az embernek. Még zenéltek, zongoráztak (harmónium pontosabban) is kicsit. :)

Meg is beszéltük, hogy csütörtökön a vizsgám után még gyorsan elmegyünk pecázni, amíg van jég. Mert olvad minden, nagyon gyorsan, olyan sáros, locspocs az idő, mint Pesten decemberben. Ellenben szomorúan tudtam meg, hogy Márti hazamegy (hihetetlen, 3 hónap után Tomiék még mindig nem hallanak különbséget a Márti, és a Marci között), csak 3 hónapig volt ezúttal Helsinkiben. A legjobbakat kívánom neki, remélem az itteni lengyel barátjával azért nem szakad meg a dolog, és hamar vissza fog térni. Jó volt néha találkozni vele, mint másik magyarral, az meg pláne poén, hogy azonos kummi családunk volt. Olyan fura amúgy azt hallani amikor azt kívánja neked valaki búcsúzáskor, hogy Have a good life! Legyen jó életed! Mert többet nem találkozunk. Fura volt ezt hallani Tomitól, és sajna hamarosan megint hallani fogom. :S :(

Este pedig tanultam a maradék időben. Elfelejtettem emilt írni Wackenbe meg a Sweden rockra akkreddel kapcs (pedig de még valami idegen szám fel is hívott, majd visszahívom, lehet valami akkred...???) Ezen felül még learningagreementet kellene majd intéznem, wáhh. Meg ma nézegettem,m hogy milyen külföldi ösztöndíj lehetőségek vannak a BMEről... szakmai gyakorlatként... tudod... Don't stop me now!

VHDL

Jajj, tegnap nem írtam bejegyzést!

Elnézést, szerettem volna, de kivételesen olyan álmos lettem éjfélre, hogy lefeküdtem, és csak az ágyban jutott eszembe, hogy ajjajj, elmaradt. De megnyugtatok mindenkit, semmi érdekesről nem maradtunk le, ugyanis semmi érdekes nem történik. Mindjárt itt van április 1-e. Ami azt jelenti, hogy itt az első vizsga. Úgyhogy... TANULOK! Most is majd mindjárt folytatom, nagyon nehéz, van 20 darab 40 oldalas diasor, azt kell bevágni, hát köszi. Az 5-nél járok, ma legalább a 7-et be akarom fejezni, holnap meg a 10-et. Nem egyszerű. De azzal vigasztalom magam, hogy Edgár is vizsgázni fog belőle aznap, de ő aznap még Antennkából is vizsgázni fog, és most sem tanul, hanem a családjával Inariban kirándul. Mondjuk neki 5 kreditet kell összehozni összvissz, nekem meg 20-at. Wáhh.

Tegnap végre valahára leadtam Janinak a kész VHDL fájlomat,, meg házimat, ha Edgár megcsinálja a maga részét, meglesz az etöf procikból. Ma lesz az első olyan buli, amit kockaság miatt kihagyok. French Kiss Party a Karleban... és nem tudok menni. :'( Na nem mintha olyan sok csókot kapnék, ez olyan lesz, mint a hug an engineer day. Nade... Tegnap úsztam 100 hosszt. Juhú! Ma is kéne 50et a nagymedencében, de lehet nem megyek. Mert Carlos meghívott vacsira hozzájuk, és inkább odamegyek.. .de úszni kéne na majd ezt még kitalálom. Na jó igazából nem kéne sehová mennem, itthon kéne ülni és tanulni. De úgy hívtak... az orosz lányok... na jó az egyik. Meg amúgy is, az alpillai srácokkal jól el lehet lenni. Holnap meg farsang, igyekszem majd beöltözni Doppler effektusnak, ha nem jön össze, megint Magnum lesz, jólvanna, itt eléggé limitáltak a lehetőségek ruházkodás terén. De igyekszem a legjobbat kihozni magamból. De a lényeg de a lényeg...

Az egyik, hogy tegnap megkaptam a promóját az új Avantasia DVDnek, és ANNNYIRA jó, hogy jájjj! Én is ott voltam a bulin, az első sor közepén! Ezen, ezen:



Persze ez szar tecsőminőség, az igazi sokkkkkaljobb. De élőben meg mégjobb volt, de jajj, nagyon oda vagyok meg vissza, hát annyira zseniális!!! Most nézd meg, ez volt életem egyik leggyönyörűbb másfél órája, ez a koncert.



Most nézd meg! Tökélettes!

Nadenade... ez még mindig semmi! Mert... MEGVAN AZ ÚJ SYMFONIA ALBUM!!!!!! JIhááááááááááááááááááááááááááááááá!!! :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

És egész egyszerűen nincs időm meghallgatni (A DVDből is még csak 10 percet láttam), de gyorsan átfutottam, és jajj nagyon jó. Erősen eltűnődtem, hogy 8.5 vagy 9 pontot fogok rá adni, egyszerűen zseniális, de lehet annyit nem fog kapni, a végére kissé elfárad. De még így is annyira hihetetlenül remek, megkockáztatom, hogy az Infinite óta a legjobb Strato, vagy Rev Ren, vagy Timi Tolkki anyag. Ellenben az új Hammmerfall szám orbitálisan botrányosan felháborítóan béna, szar, vacak, gyenge. Fújj! Azt hiszem, hogy az Infected után hivatalosan is megszűnök Hammerfall rajongónak lenni. Most nézd meg:



A dal ami odabilincselt a heavy metalhoz, amit meghallottam, és az életem 4 perc 30 másodperc alatt teljesen megváltozott. És nézd meg ezt:



Gusztustalan. És a sok majom a lyutubon lájkolja. Tockost nekik!

Remek a hangulatom tom tom...

...tom tororomrom. :)



Noh, igazából nem a mait akartam a szülinapi bejegyzésnek szánni, de hát így alakult, fél 3 van. :) Hamarabb akartam írni, de pár tanszéki drága jó barátommal beszélgettünk egy nagyot, így sokáig fent maradtam, a jó ég áldja meg őket, kár, hogy a tanszéket nem tudtam magammal hozni ide. :)

Amúgy körbenéztem a tecsőn, és igazából nem találtam ennél jobb szülinapi videót. Mármint persze, elsőre nevetsz rajta, hogy de gáz... de nem. Vidám, kellemes, olyan kis ártatlan, aranyos. Most a Halász Jutka féle már kissé uncsi, van valami kezdetphiai formáció féle reppelősagyatlankodós, az nem bejövős, meg valami übergiccses a DoReMi nevű formációtól. Ami még egész jópofa, az ez:



Na, ezt mondjuk nem hallgatom, kissé szomorúvá tesz az a sor, hogy "zokog a nagymamám". Sajnos a nagyi kórházban van. Már pár hete. Elesett, beverte mindenét, nem nagyon tud mozogni, hasmenése van állandóan, de a nagy baj, hogy agyrázkódást, és sorvadást kaphatott, zavart, nem tudja hol van, borzalmas. Nagyon rossz az állapota. Az orvosok nem igen tudnak rajta segíteni. A nagyi palacsintáját sajnos már többet nem fogom tudni megízlelni. :( Sőt. Nagyon beteg, és én ezt nagyon sajnálom. Ha kívánhatok valamit szülinapomra, akkor azt kívánom, hogy még egyszer találkozhassak vele. Nem számít, hogy milyen körülmények között, talán meg sem fog ismerni. :( De még egyszer szeretném megpuszilni, és elbúcsúzni tőle, megköszönni azt a sok mindent amit tett értem. Persze kívánhatnám azt is, hogy gyógyuljon meg, nyilván a szívem mélyén ebben reménykedek, de azt hiszem ez már túl merész álom.

Na de ne szomorkodjunk, mivel...



Bizony ám! Ma (vagyis tegnap) megmutattam a proci házimat Janinak. Nagyon megkedvelhetett a srác, mert nem akar elengedni, még mindig nem jó neki amit csináltam... vagyis jó, nagyon megdicsért de még adott munkát vele, hát wáhh. És persze nem jó, nem műxik, azt mondta fél5-ig bent lesz, 4 után 5 perccel felmentem hozzá kérdezni, nem volt bent. Na majd holnap...! De holnap már nagyon be akarom fejezni, kriptográfiát kéne tanulni, csókolom! Mert el-elkezdem, de nagyon lassan megyeget! :| Na jövő péntekig még van idő, de a hétvégén, meg jöv héten minimumra szorítjuk a szórakozást. Délután kicsit emóztam, de már megvigasztalódtam, méghozzá egy fura dolog miatt.

Mármint vigasztalódtam meg. Tominak nemrég volt a szülinapja (nekem meg...



) Úgy gondoltam, hogy veszek neki valami ajándékot. Na, hát ebben nagyon béna vagyok. Hosszas tűnődés után arra jutottam, hogy egy üveg itallal köszöntöm fel, mint ahogy azt a férfiaknál szokás. De hát itt ugye nem úgy megy, hogy bemész a bótba, veszel egy italt, és csókolom, el kell menni az alcoba, csak ott van ital. Biciklire pattantam, eltekertem. 6 euro alatt nincs bor, a legolcsóbb 6 euroért a "Magyar Bor" nevű magyar bor, ami tök igényesen néz ki, de hát nem parafa dugós, és az sincs ráírva, hogy milyen szőlőből készül, nyilván ez palackozott koccintós, szép címerrel. A parafás borok 10 eurotól kezdődnek. Na nézem tovább, és megláttam az ultimatet.

Törley pezsgő! Mert van, mert kapható kérem tisztelettel. Amikor az édesapám azt mondja, hogy:



akkor mindig Törleyt iszunk. Minden családi szülinapon, ünnepen azt iszunk, mert szerintünk az a legfinomabb és tényleg jó. Volt édes, meg száraz (és mivel magyarul volt rá írva meg is értettem), édeset vettem, ez piros színű. 7 euró volt. És itt jön a vicc: ez itt a legolcsóbb pezsgő. A Törley. Mikor átnyújtottam nem is láttam Tomi arcán a felhőtlen örömöt, de hát heló... Ha Mo-n ünnepelnénk a szülinapját akkor is ezt kapná, ennél hitelesebb ajándékot nem adhatok neki. :) Mondjuk van egy olyan érzésem, hogy a drágább finn pezsgők nem lehetnek ilyen jók. :) De ki tudja, lehet a Törley csak odahaza finom.

Na de. Mivel



Tomi elvitt gokartozni. 15 euro, 10 perc egy fedett gokartpályán. Biztonsági öv nincs, kanyarok, meg sebesség vannak. Beöltöztünk pilótaruhába, sisakkal, mindennel, pár kép is készült. Előtte lezsíroztuk, hogy ő lesz Mika Hakkinen, én meg Michael Schumacher de hát...

...én inkább Baumgartner Zsolti voltam.Csúnyán kikaptam a 10 perc alatt kb 15-20 kört mentünk és körhátrányt kaptam Tomitól. És még így is a végén majd kidobtam a táccsot. De azért nagyon élveztem, a közepe fele igen jól ment a járgány. Mondjuk a pályacsúcstól 4 mp-re elmaradtam. Amúgy bárki bármit mond, egy finntől autóversenyben kikapni nem szegény. Komolyan. Ha van valami, ami miatt a finnek fontosabbak/szimpatikusabbak, mint a metalzenei teljesítményük, az az autósporthoz való hozzáállásuk. Hakkinen, Raikonnen, Rosberg, Makkinen, kérem tisztelettel... kis koruktól fogva a srácokat kiengedik a tavakra, a jégre autóval, elviszik gokartozni, a finneknek a sebesség a vérében van. Rengetegen motorosszánoznak, jet skiznek, motorcsónakoznak, kvadoznak, illetve ilyen országúti kvadjuk is van, nagyon dögösen néz ki, és népszerű. A finnek imádnak száguldani, a gyorsaság, a motorsport fontos eleme a finn kultúrának. Ez pedig dicséretes, és szimpatikus! Szóval hihetetlenül jól éreztem magam, nagyszerű volt gokartozni! :)

Utána elmentünk Tomiék házába, megvacsiztunk, beszélgettünk, de picit hamar el kellett jönnünk, mert holnap/ma korán keltek, de cserébe hamarosan újra találkozunk, jövő hét elején elmegyünk pecázni. :) Ulla nagyon finomat főzött, a kölkök aranyosak voltak. Vittem nekik csokit, elfelejtettem odaadni. De holnap Tomi átadja. :)

Este tanulnom kellett volna, de barátokkal beszélgettem. Holnap ünneplés, utána viszont indul a tanulás 1000-el. Újfent. :)

Addig meg:

Sportnap

Fél 1-kor arra ébredtem, hogy csöngetnek.

No nem kell megijedni, délután fél1 volt, félig pizsomával, félig álmossággal a szememben kibotorkáltam, Eglé volt, kérdezte, hogy mehetünk-e síelni. Nem kellett válaszolnom. Ellenben megdumáltuk, hogy magamra rittyentem a ruhácskámat, felteszem a kis mékápomat, aztán fél óra múlva indulunk síelni. És indultunk is! Eglével, Spelával hármasban egy egész napos nagy túrát csináltunk. 22-23 kilométer, Aurunmaján megpihentünk, vittünk magunkkal kolbászt, és mivel ott van erre lehetőség, egy szabadtéri 'pecsenyesütőn" megsütöttük. Gyönyörű idő (napos, kb 0 fok), gyönyörű erdő, táj, jó levegő (kivéve a szeméttelep mellett...), testmozgás, nagy, finom ebéd, jó társaság, jujj nagyon jól éreztük magunkat, egy nagy kört mentünk. Kissé el is fáradtam a végére, de megérte, ez egy remek élmény volt megint. Mondjuk Eglé nagyon kifáradt a végére, ő 20 km-nél meg állt, de ez nem baj. KB. minden testrészem kicsikét fájt mire hazaértem, amikor is szólt Carlos, hogy menjek pingpongozni Alpillába Michaellel, meg az orosz lányokkal. Mentem. Pingpongoztunk. Jó volt. Jó volt? Hát nem tudom. Ugye alig bírtam eleinte megmozdulni, és Michael is olyan volt, mint a mosott... ugyanis Björn szülinapjáról jött. Szóval a lányok szégyentelenül vertek minket durván oda-vissza. Ők élvezték, mi meg csak néztünk ki a fejünkből. Aztán 1 óra után kb eljöttem, jöttem haza tanulni.

És tanultam. Na nem sokat, de kicsit. Tudod,csak finoman. Nagy anyag lesz ez a kriptográfia, de nekiugrunk, holnap kántinyú. Más érdekes nem is történt, a nap a mozgás jegyében telt. Am meg van az új Within Tempatation, basszus én eddig nem szerettem a gothic metalt, ezt az énekesnős fajtát meg kifejezetten utáltam, de az első három szám baromi jó. De most még sem ők állnak itt, hanem egy videó, aminek már rég itt lett volna a helye.

Finn könnyűzene? Nightwish, Apocalyptica, HIM, Sonata Arctica. TÚRÓT! Volt egy együttes, akik már jóval korábban megmutatták, hogy mi is a finn virtus, akik felhelyezték Finnországot a térképre, akik előtt senki nem tudta hol van ez az ország, és azóta is tojik rájuk mindenki, hölgyeim és uraim, gyermekkorunk kedvence:

Beyond the lighted stage

Ma megnéztem a Rush dokumentumfilmet Dimitrissel, igen igen rendben van a dolog. Sokkal jobb, mint a Lemmy film, mert érdekes dolgokról szól (ki a fenét érdekel az, hogy Lemmy hol szeret nyerőgépezni...), kevésbé nyálas, és sablonos, mint az Anvil, dokumentumfilm, sok adattal, ésigazi elhivatottsággal a zene iránt. Igényes munka, rengeteg kamerával, archív felvétellel, remek.

No ez történt este. Őrült szerda mi? :D:D:D A nap korábbi részben voltunk az egyetemen egy órán, procit terveztem, kész, működik a vhdl feladatos valami is, kellett egy hardvert tervezni vhdlben, mondjuk nem volt túl bonyolult, csak összead, meg szoroz, működik faján, holnap bemutatom. Ha elfogadja Jani meg van a 3-as a tárgyból, ha még Edgár is elvégzi az ő részét, meglesz az etöf. Ő most nagyon tolja a kriptográfia házit, sokat nem tudok segíteni benne, de igyekszem azért. Amúgy nyilván marhaság cserefélév alatt etöfért hajtani, de legalább egy tárgyból ki akarom próbálni, hogy milyen érzés Finnországban etöfnek lenni. :)

Na, ami érdekesebb, hogy du elmentem pingpongozni az alpillai srácokkal (együtt ebédeltünk, akkor találtuk ki), jöttök az orosz lányok is, és így második ránézésre megállapítottam, hogy szombaton sokat ittam. Bár azért nem rosszak... Csak hát tudod. A jó csajok uncsik. Esküszöm. Állandóan csak nevetnek. Semmit nem tudsz velük kezdeni, nincs saját poénjuk, hozzászoktak, hogy jó nők, elvárják, hogy az emberek szórakoztassák őket. Most egy ilyen csajjal mi a fenét kezdesz? Kiteszed a polcra, nézegeted, és itt ki is merül a dolog. Legyek vicces helyette is? Dumáljak helyette is? A szexet is intézzem el helyette, is nem? Egy nem túl csini csajra meg senki rá sem néz, neki fel kell találnia magát, kedvesnek, viccesnek, érdekesnek kell lennie, ha akar valami fickót maga mellé. Más kérdés, hogy a srácoknak 90%-ban a külsőség számít, úgyhogy ezzel sokat nem érnek el, de még így is érdekesebb társaság, mint a "jócsajok". Összefeküdni meg kb egyikkel sem fogok, innentől meg tök mindegy is a dolog. Mindegy, pingpongozni jó volt. Utána elmentem úszni egyet, nagy volt a tömeg, szóval laza volt nagyon, majd holnap odaverünk rendesen. BTW holnap St. Patrik Day, mindenki öltözzön zöldbe, és bulizzon nagyot! :)

Kb. ennyi. Jó kis nap volt, sok programozás, meg tanulás, de volt móka, testmozgás, egy jó film, és jön novemberben Pestre az Iced Earth, lesz új Rhapsody lemez, és Hansen beszállt Kiske mellé az Unisonicba. Mi mást kívánhatnék még? (na van pár ötletem, de túl perverz mindegyik, a blog nívója nem engedheti meg, hogy leírjam...)

Félidő

Bizony, elérkeztünk a féltávhoz.

Mintha tegnap lett volna, hogy leszálltam a repülőről idegesen, félénken, a világ végén, a hatalmas hóban, tudván, hogy jó helyen vagyok, mégis szorongva, mi a fenéhez kezdjek, hogyan jut el a szállásra?

És itt vagyunk az út felénél, a félév felénél. Eddig befelé tartottunk a dologba, ismerkedtünk, mostantól kifele tartunk, búcsúzunk. Noha igyekeztem, nem sikerült elérnem, hogy március 15-e itt is munkaszüneti nap, és nemzeti ünnep legyen, remélem mindenkinek odahaza remekül telt. Nekem természetesen kockaságokkal, délelőtt a vhdl-es cuccot írtam, délután meg elmentünk a természettudományos múzeumba, úgy volt, hogy megnézzük a planeáriumot. Meg is néztük, de csalóka volt, mert nincs is semmilyen planeárium, a planeárium kimerül egy 20 perces mozifilmben, amit a hely mozitermében néztük meg, és a naprendszerről szólt. Szerintem nem volt rossz, a lányoknak nem tetszett. Ezen felül sokat nem változott a science center, inkább azért mentem, hogy kissé szocializálódjak. Hiába, kell, hogy legyek emberekkel, nem igazán elég az, hogy egész nap Edgárral kockulunk, meg programozunk, rossz egyedül, jól esik igazán, ha bármit tudok csinálni bárkikkel. Annyira hozzászoktam már az egyedülléthez, hogy észre sem veszem mennyire rosszul érzem magam társaság nélkül.

Este meg elmentünk a Caioba, mindössze hármasban, Karolinával, és Laurával, ittunk egy sört, beszélgettünk, jó volt. Közben meg tanulás, kockulás. Ma bejelentették h. ápr 1-én lesz a kriptográfia vizsga, hát jajj. Két hét, el kell kezdeni vészesen készülni, remélem holnap be tudom fejezni a processzoros házit, és neki tudok feküdni. Mondjuk egy kis házi még kriptográfiából is van, de azzal most Edgár vesződik, nem tudom én majd mennyire kellek még bele. Nem akarok pofátlan se lenni, és kihúzni magam belőle, de ez most igen gusztustalan, és bonyi program, nem könnyű dolog.

Ma amúgy kaptam egy levelet a helsinkii Rush koncert szervezőitől, megkapták az akkreditációs kérelmemet, nagyon kevés hely van csak a sajtónak, így nem igen ígérik, hogy mehetek, de a buli előtti héten dől majd csak el, majd értesítenek. Jajj apám, de lenne. De a hazaút még mindig para, még nem találtam ki, mit, hogyan kéne csinálnom, nem igen bírom magam rávenni. Talán írok még egy akkredkérelmet a svédenrokknak, ezúttal fizetőset, basszus, csak mehessek a fesztre, akkor mehetek Mortenékhez. Amúgy igen jópofa volt ma Laura, a litván lány, azt mondta Svéden rokk után ha már úgy is a közelbe vagyok, látogassak el hozzá, hát azért egész kajak, hogy így a hazautat megcsinálhatnám úgy, hogy minden héten máshol töltenék 1-1 hetet, aztán augusztus végére hazaérek... :D

Amúgy van egy másik nagy kérdés is ami már egy ideje foglalkoztat, vajh szervezzek-e szülinapi bulit? Mert itt a lakásban tökre nem tudok, ráadásul keddre esik, kedden meg ki akar elmenni kocsmázni? Deeee.... ma felajánlották a lányok a 4-en, hogy náluk megrendezhetném, na holnap ezt még megbeszélem velük, jó lenne. Csak félek, hogy senki nem jönne el. :S Ezért nem szeretek bulikat szervezni. Nem vagyok akkora jó fej, ki jönne egy saját bulimba? Na majd még kitalálom.



...és végezetül jöjjetek Ti, kedves, drága olvasóim. Hisz féltávnál járunk, jöjjön néhány érdekes statisztika, egy pár érdekes adat a blogról. :)

A blog a virágkorát bármily meglepő január legelején élte, 5-én 147 napi olvasást produkált, mely egészen kiemelkedő. Nagyon meglepődtem, nem hittem volna, hogy ennyi ember kíváncsi rám, vagy arra mi történik velem, igazán meghatott. Aztán folyamatosan csökkentek az adatok, nyilván a mindennapi mókuskerék lehűtötte a kíváncsiságot. Tegnap pl. 50 olvasással büszkélkedhettünk, általában ebben a hónapban napi 37-43 olvasás a jellemző. Ez a szám az idő előrehaladtával lassan, de biztosan csökken, remélem május végéig azért csak sikerül kitartani, és a mágikus 0-t nem fogom elérni. :)

Legtöbb olvasást a január 4-i bejegyzés ért el, 123-an kattintottak az Aki a hideget nem szereti kezdetű irományra, az Awesome 100 olvasással a második 5-éről, de 70 fölött van 17-ről a Hirdetés, illetve 20-ról a Let's Drink.

Magyarországról eddig 3 032-szer kattintottak a blogra, a második helyezett Finnország 471 kattintással, ennek 90%-a nyilván én voltam. :) Harmadik 201 kattintással Ciprus, ezúttal köszönöm Nagy Andris barátomnak, remélem jól telik az ideje, és mihamarabb viszont láthatom, a legjobbakat kívánom neki! Hasonló helyzet Toldy Árpival, 62 oldalmegtekintés érkezett Szingapúrból, nyáron majd leromboljuk Wackent! 37 kattintás érkezett az Egyesült Államokból, 26 Spanyolországból (köszönöm McFly barátomnak), 18 kattintás Svédországból, 11 Romániából, 8 Ausztriából, és 6 Franciaországból.

A blogot javarészt Firefoxxal nyitjátok meg (66%), 21% Chromeozik, 5% Explorerezik, 4% Opera (Ennek 90%-a Hászi...:)), és külön köszöntöm azokat, akik Mobile, Version, Illetve Ubuntu böngészővel olvasták egyszer-kétszer az oldalt. Az olvasók 96%-a Windowst használ, 1% Unixot, 1% Macet, az iPodosokat, iPhoneosokat, Nokiásokat, Linuxosokat pedig szintén külön szeretettel láttam vendégül oldalamon.

A keresési kulcsszavaknál a "Minek öltözzek be farsangkor?" kérdés az abszolút vezető, aki erre is a netet használja annak hadd gratuláljak, akárcsak azoknak, akik trükkösen a Rock Band slágerét akarták letölteni illegálisan, és a "fél4 lessz 10 perc múlva mp3" kulcsmondattal keveredtek ide. Értem én, hogy a rockerek buták, mint a föld, de a lesz szót akkor sem így kell írni... Népszerű még az "Accept póló", a "kopaszodom", a "kalevala day", de a legnagyobb elismerésemet, és respektemet azon drága olvasóm kapja, aki a "kínaivitézfáti" kulcsszóval talált rá az oldalra. :)

Hát ennyit mára, köszönöm szépen mindenkinek, hogy elkísértetek, velem voltatok, velem vagytok. Pihenjünk most egy nagyot, holnaptól jön a 2. felvonás! Igazán jól esik minden komment, minden lájk, kimondhatatlan köszönet mindenkinek aki eddig elkísért. Isten áldjon benneteket!

Pár eddig még nem mutatott kép az elmúlt hetekből:
https://picasaweb.google.com/mmarton88/20110312OuluKepek#

H & H

Husi, és husi. Egyik kedvenc párom két tagja hívja eme néven egymást, hát nem imádnivalók? Komolyan mondom, csak szeretne lehet két olyan embert, akik az étkek legfontosabbjáról becézik egymást. :) De most ne emiatt lett ez a bejegyzés címe, mindössze ebédkor a lengyelek kissé rászívtak arra, hogy nem volt rizs, és a húsos spagetti mellé húsgombócokat vettek a tányérukra... aminek következtében felárat kellett fizetniük. Hiába, egyszer van Ouluban húsvásár.

Ma semmi érdekes nem történt, ez egy rövid bejegyzés lesz. 10-ig aludtam, majd bementem az egyetemre írni a Modern telekommunikáció házit... aminek köze nincs a telekommunikációhoz, kódoláseljárás, full IT cucc az egész. Na nem baj, legalább gyakorlom a programozást. Kész is vagyok, már "csak" jegyzőkönyvet kell írni, az holnapra maradt, aztán elküldöm ímélben az egészet Janinak, a gyakveznek. Utána folytatódhat a procitervezés. Illetve fánki módon a széifmokorét is folytatni kell tanulni, fincsisidik a helyzet. Ez ugye a tárgy, ahol a csákó nem szeret tanítani, hát meglestem miért nem... van 3 darab 7-800 oldalas tankönyv, azokat kell elolvasni. Ehh. Kissé későn kezdtem neki, szóval nem igen sikerült megnézni amit meg kellett volna, de leegalább elkezdtem. Valamint sikerült megvennem is a netről az anyagokat, úgyhogy most már tudok majd készülgetni, elvileg könyvtárba kéne járni, hát van nekem könyvtáron, úgy hívják, hogy villámmegosztás...

Volt 2 óra moderntelekom, kaptunk mintavizsgasorokat, házi megcsinálni csütörtökre. Hát hurrá. Még ezzel a vacak széfimokoréval is kell szenvedni egy sort, lassan el kell kezdeni tanulni a finn vizsgára, ja, és ez a moderntelekom eddig nálam cinkes volt, mert ütközés miatt az 5-ből eddig csak 2 előadáson voltam bent. Na de majd mostantól! Up to date vagyok himymből, küldtem haza egy képeslapot Nagymamámnak, fogok küldeni még egyet holnap Nagypapámnak is. Állítólag ő most nincs túl jól, szegény már 91 éves. Nagyon remélem, hogy nem lesz/nincs semmi baj. Amúgy Mora egy képeslap 65 cent, nem is drága. Mondjuk amilyen hülye vagyok teleírtam a képeslapot, utána esett le,hogy kéne még bélyeget is ragasztani valahová, csak hát hely nemigen maradt. 100% Molnármarci. 

Voltam továbbá a helyi bótban, nagyobb, mint a penimárket Pápán, kb. kicsit kisebb az otthoni Tesconál. A prizma meg ami picit messzebb van jóval nagyobb. De nem ott voltam, a Tokkmanniban voltam, most jöttem rá h. van egy i is a végén. Utálom h. borzasztó csúszós a hó, ráadásul vacak a cipellőm, mindig tojásokon lépkedek, a talp rohadtul csúszós, nagyon ügyelnem kell, hogy ne zakózzak. Vettem olajat, sajtos, vajat, húst, és wc papírt. De nem volt egyszerű, jajj de nem. Mit gondolsz hol van a wc papír a bolondfinnek áruházában? Hát a kajaosztályon! Már az összes tisztasági betétet átnéztem, teljesen lemondtam a dologról mikor csak rákérdeztem a pénztárnál h. télleg nincs wc papír...? Hát csókolom, nem a kekszek mellett kéne tartani. Vagy ez jelez valamit a keksz minőségéről? Na mindegy vettem pár édességet, mostantól amíg engedi a keret veszek mindig valami finomságot, mindig mást, hátha lesz valami helyi sajátosság amibe beleszeretek. :) Mint a karnéliai pite. Hmm majd olyant kéne venni, az igen finom. Szóval vettem helyi pilótakekszet, nem néz ki bizalomgerjesztően, de meglepően finom. Jó, a hazaitól messze van, de pótlónak egész remek. Meg valami fura, baromi jól kinéző csokis snack is kóstolásra vár, illetve tűnődtem h. veszek egy doboz fagyit, de nem. Hideg van hozzá. -32 fok jelenleg. Ilyenkor csak nem akarok fagyizni, még bent sem. Majd ha meleg lesz. -15 fok felett. Na majd akkor. :)

Nagyjából ennyi. Holnap remélhetőleg lesz egy igen mókásnak ígérkező program, nem nem a finnórára gondolok... :)

Edgárst elvitte a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók

True story.



Mármint csüt du hazament Rigába, mert valami hyperfontos szavazáson kellett részt vennie, meg bálozni, meg ilyesmit csinálni. Mivel nagyon fontos számára itt a suli, borzasztóan sajnálta, hogy ki kell hagynia pár órát a hazaút miatt, de megmondta, hogy ma délutánra már visszaér, méghozzá kocsival, ugyanis elvezet idáig Rigából, hoz mikrót is (kajak!). Na, hajnali 2 van, de emberünk még nincs itt. Dobtam neki egy mélt, h. forwardolja a FIR szűrős házimegoldását, nem reagált. Nem tudom hol lehet, csak arra tudok gondolni, hogy nem adott kását a Monyóknak, és most utána kellett erednie az alvilágba.

Tegnap nem történt semmi. Na jó, de. Sütöttem kolbászt. Tudod, ahogy kell, olajban, meg minden, ettem hozzá kenyeret, meg hagymát, sajtot... => egy falat Magyarország. :) De bementem az egyetemre, 10-ig kockultam (tökéletes vaseste), sok okosra nem jöttem rá, szenvedek a procis házikkal. A 3 közül egy elég szarul áll, a másik kettő förtelmesen, és ebben benne van már legalább 10-12 munkaórám. Ma is azt csináltam. Ilyen az élet. Este meg egy kis HIMYM+BBT kombó vidított fel... pedig lehetett volna más is. :S Mármint ma kiderült, hogy tegnap egy kis csoport elnézett valami helyi ír kocsmába, sajna lemaradtam róla, pedig mentem volna. BTW a BBT még mindig űberkirály, hát mekkora volt ez a közös, kirándulós rész!!! :D

Ma ennél csak még kevesebb történt, 10től procitervezés, 12től wireless III gyakorlat, hát mit mondjak. Kivetített a néni pár képletet, 1 óra alatt ledarált mindent, a maradékot olvassuk el a könyvben. Csókolom, a tanítás itt nem divat? Amúgy a kockafejű arabok kentékvágták így is, nekem ezt még csúnyán tanulmányozni ként. Survival finnishen ma kissé szerencsétlen helyre ültem, nem igen tudtam szocializálódni, kár. Viszont du... elmentem a Kummi familymhez. És remek volt! Fél 6-tól 11-ig velük voltam, elmentünk síelni, ami azért nem volt triviális, mert hatalmas hóban síeltünk egy befagyott patakon... nem volt egyszerű, de élveztem. Nagyon kedvesek voltak, a gyerekek meg aranyosak. Kár h. nem tudok velük beszélni. :S Mondjuk tény, kitaposott, bejáratott úton jobb síelni, mint a combig érő hóban, de így is móka volt. Megpróbálnak szerválni valami sílécet, akkor majd járhatok itt is amikor csak kedvem van. Isabella szerzett is egy pár lécet olcsón, állítólag hétvégén egy kisebb csopi tervez egy túrát, remélem tudok majd velük tartani.

Ezen felül mutogattam képek Moról, meg meséltem, minden érdekelte őket. Ettem finn palacsintát, valami furi muffint, meg házi sütésű kenyeret, minden nagyon finom volt. Nagyon kedves család. Érdekesség h. előttem is egy magyar diákjuk volt Márti Kolozsvárról, akivel találkoztam az első ESN hétvégén. Am fura, hét eleje van, és még semmi ESN-es buli nincs bejelentve a hétre... mi van, csak nem elkezdődött a tanulás? Visszatérve, Tomi mutatott még pár általa tervezett házat, aranyosak voltak, jól eldumáltunk. Jöv hétvégén irány Kemi. Utána meg Lappföld az ESN lappföld túrán. Mondjuk lövésem nincs ismik közül ki megy, remélem nem csak én. :)

Hazajöttem, BBT, HIMYM, alvás. Holnap lesz egy új órám, meg tovább kell szívnom a procikkal. Illetve van még egy fura tervem is...

Vasárnap elhunyt Gary Moore. Kétszer voltam koncertjén, egyszer találkoztam vele. Az ő emlékére (jobb, mint a Nightwish féle):



BTW: Ha valaki tudja a fésűm hol van, árulja már el, sehol nem találom!

Teutonic terror

A mai nap az esti Accept koncert jegyében telt.

Persze keserű apropót adott a dolognak, hogy a buli Pesten rendezték meg, én meg Ouluban vagyok, így nem tudtam rajta részt venni. Egész nap a Princess Of The Dawn, a Metal Heart, meg a Balls To The Wall sorai jártak fejemben, kényszeredettem rajzolgattam a csapat logóját füzetembe, remélem, hogy jó rossz volt, és minden ismerősöm megbánta aki elment... :)

A nap kínaivitézfáti 8-as órájával kezdődött,Petri net, protokollok, nice... A holnap reggel is ennek a jegyében telik majd. Edgár be sem jött, inkább aludt. Lehet, hogy nem tette rosszul. Holnap reggel 8-kor is Jungcáó Szánnal kezdjük a napot.Viszont mikor 10-kor visszatértem... kiderült, hogy tegnap volt egy óra, amire nem mentem be. Modern eszközök a telekommunikációban a címe, 7 kredit. Úgy volt, hogy csak az 5. hatodában indul az évnek, és, h. jan közepétől lesz fent infó róla a neten. Ehhez képest jan közepén még semmi nem volt, tegnap meg hirtelen elkezdődött. Az időpont mondjuk kicsit rossz, holnap is lesz, de nem tudok bemenni, majd kedden megint. Majd beszélek az előadóval, nagyon remélem h. semmiről nem maradtam le. Az indiaiak azt mondták h. jófej a csákó.

Ma is volt SzéFiMokore, hát én nem tudom... Ez a legfurább térgy, amit eddig valaha hallottam. 1 óra után befejezte a csákó, és azt mondta h. most nem értünk semmit, olvassunk el mindent a könyvben, jöv 7-en be se menjünk órára, csak olvassuk a könyvet, hogy megértsük majd a következő anyagot. Most valahol értem én a logikáját, de bakter... legalább picit magyarázhatna, vagy én nem tudom... ennyire nem szeret tanítani? Jó, ő tanár, úgyhogy neki van igaza. Persze számonkérés még nagyonsoká lesz, de remélem azért megerőszakolom magam és a 2 hétben belelesek a könyvbe.

Óra után elment ebédelni, ma volt International studies affair. Erasmusdiákok kül országokból csináltak standokat, és magyaráztak az érdeklődőknek a külfi tanulásról. Gyorsan belepillantottam, majd ebédeltem. Azt mondják odahaza, hogy a finneknek 25 szavuk van a hóra. Ebben nem vagyok biztos, de az kajak, hogy a rakottkrumplira van legalább annyi. Ma is rakottkrumpli volt az ebéd, ráadásul úgy, hogy két féle rakottkrumpli közül választhattál. Egyikben kicsit kisebbre volt törve a krumpli. Szenzációs mi Silkével, meg egy másik német sráccal kajáltam, de igen fura volt. Silke É-Németoból jött, a srác meg délről... és Silke állítása szerint nem igen komálják egymást, azt mondják h. túl sok a különbség köztük, meg abban amiket megtapasztalnak, megélnek, tök más a két hely. Amiket a srác mondott arról h. nehéz a suli meg szar a felsőoktatás Németoban, miután lelécelt mondta silke h. nemigaz, csak kamuzik... na mindegy, fura. Oké, Németo nagy ország, de ennyire ne lennének egy hullámhosszon északon, meg délen? És ha már ellentétek, felnéztem megint ebbe a Study kiállításba, és véletlenül egy picit a kelleténél többet nézelődtem az olasz standnál. Leszólított egy olasz csaj, hogy érdeklődök, hogy voltam-e Olaszoban... és elkezdett beszélni. És csak beszélt, csak beszélt, csak beszélt. Nem is tudtam mit mondani, már röhögtem kínomban, de csak beszélt, mesélt, magyarázott... már bontották a pavilonokat, de még mondta. Igen lelkes volt. Velencéből jött amúgy, és ő is azt magyarázta h. mennyire más dél, meg é-Olaszo, a pénz, a suli, a politika, minden. Nagyon aranyos volt, meg kedves, denem találkoztam még csajjal aki ennyit tudott volna magyarázni. Pedig azért jópár hasonló lánykába belefutottam már.

Ezt követően finn házit írtam,majd irány finn óra. Útközben összefutottam Spelával, majd beültem Dagmar mellé, aki nagyon kenivágja a finnt, csak a kreditért csücsül az órán, nem is figyel oda mi folyik. Legalább tud segíteni. :) Mondjuk nem volt túl élvezetes az óra, a tanár elég gyenge, nem tanít élvezetesen, töri az angolt, és noha ez egyáltalán nem fontos, de szegény sajnos 0.8 CS [ Csákány ] csúnyasággal van megáldva. Nagy menőn felvettem a Masters Of Rockos pólómat, hallottam is a hétam mögül, hogy "húúú, nááájtvisss..." Egy már említett, szemrevaló perui lányka szájából hangzott el, mondjuk nem igen tudtam vele dumálni, fura, az európaiak, meg a nem európaiak eléggé szeparáltak két nagy csoportba.

Óra után elmentünk valami ESN házmelengető buliba, ahol lehetett beszélgetni, meg csipszet enni, majd Heidiékkel átmentünk Spílához (egész eddig azt hittem, h. szlovák de kiderült h. szlovén. Egy másik csajról hittem h, szlovén, aki nagyon hasonlít rá... le is ültem vele dumálni Szlovéniáról, ám most kiderült h.véletlenül Spilával dumáltam... na ezt most tuti nem értettétek...), Degmárhoz, és Isabellához, tortát sütni (mondjuk én nem sütöttem...de a végeredmény fincsi volt), mert Oscarsnak szülinapja van, és csináltak neki meglepi tortát. Miután elkészült, átadtuk, volt gyertya, meg minden, Edgártól kapott egy popsitepsit, meg egy sört, és átmentünk a Never Grew Old nevű reggie kocsmába, amit Oscars nagyon szeret. Az úton hócsatáztunk, hógolyóztunk, meg egymás lábára lépkedtünk. Mondjuk szvsz az NGO egy igen uncsi hely... minden szám ugyanaz, de hát nah. Volt diák akciójuk, így egy sör már "csak" 4.5 euróba került... sikerült 3-4 órán át szopogatnom fél liter barnasört. Bocsánat, ennyire van pénzem. Vagy még ennyire sincs. Ennek ellenére hangulatos volt, voltunk vagy 15-en, és jókat dumáltunk, elvoltunk. Éjfél előtt jöttünk haza a busszal, a csapat egy része még elment a Caioba, én meg mindjárt lefekszem.

Holnap megint 8-tól kínaivitézfáti... :s Kiderült h. nem is lesz holnap hokimeccs, de átmegyek Mortenékhez pingpongozni valamikor du. Oscasrs házában, a 18-asban van amúgy egy igen csini csaj a 109-esben.

Y & T

Azaz Yesterday & Today.

A tegnapi nap legfontosabb dolga az volt, hogy:

Nyilas Misi makkot kapott. Én meg pakkot. Otthonról, Anyukáméktól. Annyira köszi! Volt benne egy bankkártya, így már tudok fizetni ittkint euró alapú kártyával. Volt benne pár ruha, aminek nagyon örülök. Ugyanis a hideg miatt pólókat nem hoztam. És végre most már van pár. Nem kell mindig a Ratt pólóban virítani, felvehetek egy MORosat, meg egy Wackeneset! :) Szeretem a rockpólókat. Jó, nem vagyok bennük sem elegáns, sem dögös, de kényelmesek, és lazák. Ezen felül kaptam egy Senioros pólót (na annak mondjuk sok értelme nincs), pár hosszú ujjút, fehérneműt. Illetve egy kis kaját. Először is egy köteg fokhagymát... amivel nem igen tudok mit kezdeni, ez itt is kapható, annyira meg nem szép még a magyar szalag ellenére sem, hogy ajándékba adjam valakinek...:) Kaptam egy zacskó kecsapos csipszet, ami szintén fura, mert noha a csipszet imádom, a kecsaposat utálom. :) De hát aranyosak anyuék, tudják, hogy barmira hiányzik a sült krumpli, igyekeztek pótolni. Bár tény, hogy csipszet itt is ettem, a dánok sörözés közben irgalmatlan mennyiségű csipszet betermelnek.

Na de a lényeg: Egy csomag pilóta keksz! HUHÚÚÚÚÚ! :D Na, ha valaminek, akkor ennek igazán örülök. Nem, nem voltak álmatlan éjszakáim, de amint megkaptam, azonnal rádöbbentem, hogy mennyire rohadtul hiányzott a pilóta keksz, imádom. :) Mondjuk ha még egy picit várnak anyuék a csomaggal, tehettek volna bele metal hammert, ami szintén nagyon hiányzik. De veszik amíg nem vok otthon, majd meglesem fél év termését, ha hazaértem. :) Ezen felül volt processzoros óránk, eléggé béna vok, csak nem alakul össze a tervezendő proci, tegnap is meg ma is ezzel szenvedtem, C fájlból csinál egy progi VHDL-ben egy specifikus procit, ezt kell összehuzalozni különböző egységekkel, kitölteni FPGAra, és tesztelni. Ma beteg volt a tanárunk, Jani (na nem a Koncz Jani, a régi tesi tanárom) holnap remélem bent lesz és tudom majd zaklatni. Bár holnap lesz lot to do...pl. finnházi. Mert elkezdtem, meg megtanultam a számokat, de végül csak elszkálypoltam Hászival az időt. :) De nem bánom. :)

Ma semmi különös nem történt, mostam, suliban dolgoztam a procin (kitaláltuk h. Edgárral megosztjuk pár procit ő csinál, párat én... együtt dolgozni mindenesetre nem igen tudunk). Voltam a városban, kaptam végre diákigazolványt, nem kell a szakadt papírommal szaladgálni állandóan. Kell majd hamarost venni újra buszbérletet. Du meg Heidivel, meg Mortennel találkoztam, el is mentem Mortennel mini-golfozni. De előtte meglátogattuk a helyi metal boltot.

Mármint van többféle is... azt néztük meg, ami a CD-kért felelős. Jóval nagyobb, mint a metal hammer Pesten, bár vannak más stílusú lemezek is, de a java metal. Metal stílusok szerint keresgélhetsz, s noha nem a legolcsóbb, 10 euróért a Louder Than Hell, vagy a No Sacrifice, No Victory elgondolkodtató. Ahogy az Elysium limitált,dedikált gyűjteményes változata is az 21 euróért. Nem vettem meg, kicsit sajnálom CD-re a pénzt, de ezért lehet visszamegyek. Bár anyagilag nem állok a legjobban. Viszont igen faja a hely, rengetegalbum van meg, és ami igen szép, hogy a finnek nagyon szeretik a bakelitet. 10 lemezes Slayer bakelit gyűjtemény, Saxonok, heep, Queen, Kiss albumok, Manowar, Strato, amit csak el tudsz képzelni. Még a Diamond Head Lightning to the Nationsje is kapható bakeliten, ez egy mekka a gyűjtők számára. Széles a választék, mindössze egy banda van, akiknek barmira itt lenne a helyük, de nincs semmilyen termékük a polcon. 3-at találhatsz: na...na..na?

A Korpiklaani! bizony! Finnországban ezeket senki nem ismeri, vagy szereti. A Finntroll, vagy az Ensfierum még úgy ahogy megy... de a zenemagazinok alig írnak róluk, a boltokban nem veheted a lemezeiket... hihetetlen. Úgy tűnik, ez a lakodalmas folk vonal csak MO-n megy nagyon. A CD bolt után elmentünk egy DVD tékába, odabent üvöltött a Nightwish, mi meg nem vettünk ki filmet, viszont rengeteg cukrot árultak, Morten vett egy csomót. a finnek imádják a cukrot, mindenhol csomót vehetsz dekára, és ezt a kátrányos, sós, fekete szart is kedvelik, amitől a magyar embernek a gyomra is kifordul.

A minigolfért 5 eurót kellett fizetni, kb 20 percig tartott. 9 pályás volt, s mivel most minigolfoztam először igazán, Morten elvert, mint a kétfenekű dobot. De azért mókás volt, nagyon tetszett, élveztem. Van itt egy hely, ahol lehet beltéren minigolfozni, meg csocsózni, biliárdozni. Nem a legolcsóbb mondjuk, még a minigolf ára úgy ahogy elment. Persze itt is a rockrádió szólt, üvöltött végig a Motörhead, meg a Sonata, azért mekkora királyság, hogy bemész valahová, és Fluortomika helyett rendes muzsika dübörög! :)

Estefelé kicsit finneztem, fényképeket, nézegettem, vacsiztam. Holnap koránkelés, kínaivitézfátival protokollok!

Tettem fel pár új képet, rénszarvasokról, meg hó mobilról. Izé. Motorosszánról. :) Am akkora király volt, ma a student unionnál a nő úgy köszönt el tőlem, hogy "Viszont látásra!" Nem tudom honnan ismerte ezt a szófordulatot, de jól esett, látta az igazolványomon, h. magyar vagyok. :)

Óh, és még mielőtt elfelejtem... sokat panaszkodok a kaja miatt, de a mai az mindent alulmúlt! Vehettem volna megint rakottkrumplit, de helyette megkóstoltam valami pitét... ami mint kiderült csak külsőre volt pite, valójában répa volt... ehhez vettem rizst... amiről kiderült h. nem rizs, hanem tofu... meg saláta, hagyma, alma... blöáááá! 5 percig bírtam enni, olyan hányingerem lett, ki kellett dobnom! Én ezt nem bírom megenni, undorító! Na jó, az alma finom volt. :) De azért...

Most meg hallgatom a helyi rockrádiót, mindjárt ledőlök aludni. És, hogy ne legyen hiába a cím:

Szünet előtt....

A következő 3 napban a blog nem fog frissülni.
Holnap indulunk Lappföldre Kaisáék nyaralóházába 20-an. Ez alatt az idő alatt nem leszek netközelben. Remélem ennek ellenére vasárnaptól ismét olyan lelkesen fogtok errefelé kattintgatni, mint eddig. :) Lesz mit mesélni. Remélhetőleg. :)

A mai nap nem egy vidám történet. A tegnap buláj után holtfáradtan másztam be kínaivitézfáti órájára, újfent sok okosat tanultunk a protokollokról, majd 10kor igyekeztem vissza az ágyba. Kissé el is késtem a délben kezdődő processzoros gyakorlatról... amin kissé fel is basztam az agyam. Most először kellett élesben is csinálni valamit. Egy progi segítségével TTA procit kell betölteni FPGAra, és azzal kell dolgozni. Viszont előtte meg kell írni C-ben, hogy mit is csináljon a proci. A C ezernyócszázhuszomhárom éve volt, semmire nem emlékszem. Semmi baj, itt van Edgár, megmondta, hogy pöpec kajakra programozásból, hát jajjdejó! A feladat az volt, hogy egy FIR szűrő programját kell megírni, volt rá kb. 0-25 perc. Edgár, rajtad a világ szeme, go. De hát a barom... Bölcsészmérnök.

Elkezdett okoskodni, meg tudálékoskodni, hogy jajj a programkód nem is olyan fontos, az a lényeg, hogy akkor milesz, ha a kód már kész... mondom neki, pofánváglak, írd már a kódot, az a feladat. Erre elkezdi szagolgatni az asztalon lévő FPGAt, hogy jajjdeérdekes, meg, hogy ő nem akar kódot írni, neki fontosabb, hogy megértse a hárdvert, ezért elkezdte nézegetni az fpga kártyát... mintha lehetne bármit is látni rajta a forasztáson kívül. Szóval nem, haver, nem! Nem írt egy kurva sort sem, folyamatos mellébeszélés, viszakozás... szóval a gyereknek a pofája nagy, de írni csak nem írt semmit. Ezen meg kiakadtam. Oké, én sem értek mindenhez, sőt több dologhoz nem értek, mint amennyihez igen, de bakter, akkor nem mondom azt, hogy valamiből penge vagyok, ha valójában nem. Még az ebédet is lekéstem miatta.

Wireless Com3-on is még eléggé ki voltam akadva az arcoskodó okoskodáson, pedig az itteni Nagy Lajos egész jól tolta a SzoCsa2t. Óra után gyors burkolás, majd le is ültem, és elkezdtem szenvedni a C-vel. Kalvach kollégának hálás köszönet a segítségért. Fél 7-re átmentem oda ahol a Dánok laknak, de nem Heidiékhez mentem, hanem 2 magyar sráchoz, akik már január óta itt vannak. Holnap lesz valami nemzetközi vacsi, főztünk pörköltet. Mondjuk nem lett sok, de jól esett picit magyarul diskurálni, és egy pici hazai íznek is megörültem.

Úgy volt, hogy este egy csapat rocker megszállja a Heavymestát, de mire 10-re hazaértem, az emberek már bementek a városba. Szóval maradt a kockulás, Edgarssal bementünk az egyetemre, és hajnali 1-ig bent is maradtunk. Írtuk a FIR szűrőt. PErsze külön-külön. Még mindig nem tökéletes a cuccom. Nem ótvarszar, de valahogy még nem elég pöpec. De már a tököm tele lett, eljöttem. Még kell vele bibelődni. Mondjuk Edgár is írt végül magának egy saját programot, ő még most is bent kockul. Nem tudom meddig jut, elég fura a srác, de tény, hogy a programja mondjuk nem volt rossz, úgy ahogy működik, de mikor eljöttem, az fpgára kitöltés, tesztelés (a kritikus rész) még hátra volt. Mióta bent van... lehet az egészet végigcsinálja? Akkor viszont lehet, hogy tényleg ért kicsit a dologhoz... de akkor meg szimplán hülye, hogy kódolás helyett elkezd egy nyáklemezt nézegetni...

Ennyit mára. Nincsen sícuccom, nincs síkabátom, nincs semmim. Kiderült, hogy sima farmerben nem lehet síelni... hát attól tartok én majd kipróbálom. Mindenesetre meleg nem lesz, és az alvás is problematikusnak ígérkezik, valamit kitalálok. Addig meg jöjjön egy remek kis dal a nyár emlékére... na ez az, amiből a hétvégén semmit nem fogok kapni. :)

ETÖFT!

Mindenek előtt a legfontosabb:
Kiss Peti barátomnak, és éppen Spanyolországban lődörgő Mezei Misi barátomnak hatalmas gratuláció, villamosmérnökök lettek! Szenzációs!

A második legfontosabb:

A kép magáért beszél, Juli, Gábor köszönöm! :)

Egy kicsit maradjunk még a szerdánál. Nem, nem annál a résznél ami mindenkit érdekel, a hétvégén írok majd egy extra bejegyzést, de PR-olni nem fogom, mert nem épp a legjobb színben tűnök majd fel benne. Tegnap volt itt állásbörze. Hát mit mondjak? Nem igazán vagyok elégedett, vagy meghatott. Na jó, legyünk őszinték, a BME-shez képest ez egy gyenge vicc. Harmad, negyed annyi cég jött el, ezek közül csak pár keresett mérnököket, villamosmérnököt meg tényleg csak 5-6. Ezek viszont szinte kivétel nélkül beágyarcokat. Szóval azzal, hogy nagyfrekis mérnök vagy, a segged kitörölheted. Pedig ez itt a telekommunikáció fellegvára, de mégis... érted, az itteni SZHVT kijött az állásbörzére saját standdal, hogy toborozza az embereket PHD-re. Kemény. A legkelendőbbek persze a szoftverarcok, de ha jobban belegondolok valószínű a helyzetet kicsit én rontottam el. Mármint, az Isten háta mögött vagyunk, ide melyik hülye cég jön hirdetni... Helsinkiben van(nak) nagyon nívós egyetemek, tuti ott is vannak állásbörzés, sokkal jobb, több lehetőséggel, mint itt. Úgyhogy ha véletlenül itt akarok dolgozni...mert mondjuk négyszeres a fizetés, akkor a fővárosban kell keresgélni. Mint mindenhol. Amúgy, ahogy észrevettem a HResek sem voltak annyira profik, mint odahaza, viszont cukrotcsokit hoztak dögivel. ): Persze a leginkább azokat a standokat imádtam ahol volt két ember, meg mondjuk valami színes plakát egy "We build the dreams" szöveggel. Hát ebből aztán könnyű rájönni, hogy mi a túróval foglalkozik a cég... Na mindegy. Tegnap volt megint finnórám... vicces, mert a tanárnő nem igen tud angolul, és nagyon nagyon lassan haladunk... bár ez még így is cselendzs, lévén, hogy egy mukkot nem tanultam a szerdai órára. Na majd hétfőre!

Óh a hétfő... kajak lesz. Alkalmazásspecifikus processzorokból máris valami kis vizsgácskát fogunk írni, úgyhogy lesz mit tanulni a hétvégén. Innen jut eszembe, regelnem kell az optimájukra, na ezt gyorsan megcsinálom...megtörtént. Azért ez az optima nevű csoda itt eléggé szopóág, lövésem nincs, mit kéne vele kezdenem. Nah, szóval hétvégén minden eddigi cuccot át kell nézni, és megtanulni, plusz házi is van, és valami nagyarc csákó érkezik majd, hogy meséljen. De wáhh, ez a mai óra borzasztó volt...
8-kor kezdődött a nap Info2re kellett bemenni, Vitézfáti kínai csereverziója tartja. Alig bírtam fent maradni, de vhogy csak nem románultam be, de amint vége lett, rohantam vissza a szállásra, és 10-12ig alvás kurzust hallgattam az ágyikómban. Kellett, mint egy falat kenyér. a szar mondjuk az, hogy 12-kor megint fel kellett kelni... egy nap egy felkelés is épp elég borzalmas, nemhogy kettő! Így annak rendje, és módja szerint el is késtem a következő óráról, erről a processzoros vacakról. De hát jajj. Csoportokra kellett osztani, mindenki kapott valami szakmai törzsanyagot, és mindenkinek előadást kellett tartania a sajátjából. Na most az én csoportom eléggé homogén volt, szerencsére csak jó arcok voltak benne...: egyedül alkottam egy csoportot. A téma valami spéci kompájlernek a működése volt, sok oldal angolul, ezt ki kellett jegyzetelni egy írásvetítőfóliára, majd óra végén előadást kellett tartani, mint Arató papának fénykorában. Hát gecó... én tartsak előadást infósoknak forráskódolásból? Vicces volt... valamit csak összeszenvedtem de igen durva szülés volt, és az egyik finn gyerek még elkezdett kérdezgetni beugratósakat is... hát kinyílt a bicsak a zsebemben... ETÖFT! Na nem baj, annyira nem volt gáz, hétfőre majd tanulok sok szépet.

Ezen felül még WirCom3 volt, ez olyan SzoCsa2 (ma beírták az uccsó jegyem is neptunba, kész a félévem, éljen. :) Ennek örömére tegnap csillámdementorrá ittam magam.) de egy mosolygós, szőke finn hölgyike tartotta. Nem tűnik annyira halálnak mondjuk, de nem lesz egyszerű ez sem. Holnap lesz egy Introduction To Workstations óra ami csak 1 van a félévben, viszont fel kell rá készülni, lesz beugró, meg ilyenek. Azt olvastam, meg tanultam... unalmas, mint a bűn, még át kell nézni. Holnap az óra után mehetek megint a város bankjait járni, sőt, még mosnom is kell majd délután.

Ma megint borzasztó volt a kaja, krumplipüré, saláta, hal. Kitaláltam, hogy ez így nem mehet tovább, heti egyszer beinvesztálok hamburgerbe. Tudom, nincs pénzem, de basszus. Legalább heti egyszer egyek valami jó kis húst! Ezt leszámítva ma semmi nem történt. Tanulgatás, evés, kis zenehallgatás, kis blogírás, kis himym. Nem is hangzik rosszul.

Jár valami a fejemben, de most nem írom le, majd a partybejegyzésbe. Mindenesetre hallottam a világ leggázabb pasilerázósdumáját Kaisától, és működik a dolog, pedig akkora állatság, hogy az már fáj. Hihetetlen, hogy a csajok milyen eszközöket képesek bevetni azért, hogy koptathassanak!

Szabteket!

És tényleg. Tudom, persze "és"-el nem kezdünk blogbejegyzést, ékszküzémoá. Ma nem kronológiailag fogok haladni, hanem témaszerint.

Szóval. Ez a Communication Signal Precessing 1 még annál is borzalmasabb, mint amilyennek tűnt. Gigaszabtek. Ma volt belőle gyakorlat... kb. egy mukkot nem értettem belőle. Most itthon átnéztem a tegnapi előadást, de k. full homály. A gyakorlat meg totál nem gyakorlat, érted a feladatnak az a megoldása, hogy két oldalon keresztül manuálisan, kézzel linegyenleteket oldogatsz meg. A mai gyakon senki nem kérdezett semmit, csak egy indiai gyerek bátortalanul: "ez lesz a vizsgán?" Ezen felül volt egy széfimokorénk, az sem lesz egyszerűbb, de bakter, az legalább a földön járósabb. 3G 4G 5G, ahány G-t csak akarsz. Van itt egy földi állomásuk, majd megmutogatják. Talán ez legalább érdekes lesz. Meg volt 8-tól egy óránk, ami elmaradt, felkeltem potyára. :S Jájjdekígyó. A házi persze valami szimulinkes borzadáj gigaszabtekből, most vásárolom meg éppen a matlabot. Nem tudom mit csináljak. Ha mindent felvennék, ami érdekel, 42 (micsoda véletlen) kreditet vennék fel. Az sok. Túl sok. Pár dolgot nem fogok. Csak tudod, ez meg faramuci. Mit lehetne itthon elfogadtatni, minek van valahol, valami megfelelője... ájj. Na mind1. Az első hét után, ha már mindent láttam, talán egyszerűbb lesz válogatni. mondjuk egy hónap múlva indul egy Modern témakörök a telekommunikációban kurzus, ez rohadt jól hangzik, csak hét kredites, és félek, hogy szopatós. Persze a szobatársam tolja keményen, ő felvesz vagy 50 kreditet, plusz önszorgalomból csak úgy dolgozat bent egy laborba. True spirit mi? Mondjuk ha megakarja ezt csinálni akkor a buliktól, a lányoktól, meg az alvástól el is búcsúzhat. Persze ilyen a jó villamosmérnök. Nekem nem is tudom, hogy most mi a fontos. Kéne 20 kredit, különben kell fizetnem egy rakás dellát, kellene pár otthon elfogadtatható tárgyat csinálni, de élni is kellene. Jájj.

Szóval hamarosan a bulis időknek vége lesz, persze most, első héten még dübörög a limbóhintó. Tegnap voltunk valami ESNes kocsmás izében, előtte megittunk pár sört. Kellemes volt jó volt, sokan voltunk, volt sok csinos lány, akikkel elbeszélgettünk, nevetgéltünk. Mondjuk a helyi numeróúnóval épp nem sikerült, ez azért igencsak bánt. Most mondhatnám, hogy majd ma... dehát. :D Najó, legyen így. Awesome vagyok, szal az este is awesome lesz. Mert ofkorsz ma is lesz itt valami a folyosón, majd kinézek rá, de sztem nem sokat, 8tól isi. Mondjuk baromi rosszul aludtam, kb. semmit. Folyton azt álmodtam, hogy lent vagyok a bárban, és angolul beszélgetek (épp azzal a hölggyel, akivel ez kimaradt), de mindig ideges ledtem, hogy miért angolul álmodok, meg angolul beszélek álmomban. Tényleg, miért? Wáhh. Ma voltam a bankban, de nem csinálhatok számlát (pedig a feltételek jók, a rájfájzen otthon megpuszilhatja a...) kell még egy papír. Juhú, holnap ismét bank.

Na dióhéjban ennyi. Jaj, megint voltam a városban a bank után. Lehet tanulnom kellett volna helyette. Lehet minden helyett tanulnom kéne.

Toeplitz mátrix

Avagy mindennapi kockaságunk add meg nekünk ma. A Club 16, meg hasonló címek után ez eléggé furán festhet, ugyanakkor jelenti azt a dolgot, mely miatt végül is itt kint vagyok (na nem a kolbászokkal kapcsolatosat), elkezdődött az egyetem. Ma még csak lazán2 előadásunk volt, az egyik Antennákból. Ez első ránézésre elég korrekten lefedi az otthon hallgatott Antennkákat, bár kis kiegészítések, részletezések lehetnek. Nem tűnik vészesnek, pláne, hogy egyszer már hallgattam (így biztos sem vagyok benne, hogy akarom-e hallgatni még egyszer). Ennek ellenére, ha akarok rá jegyet, át kell majd nézni alaposan, sok mindent elfelejtettem. Kissé gyakorlatibbnak tűnik, mint a mi óráink voltak, itt is lesz labor, amit egy itteni SZHVTs (van valami kinti neve is, de most azt hagyjuk...) doktorandusz lány fog tartani, majd még elválik, hogy felveszem-e (mármint nem a lányt, he-he). Ebből azért talán lenne biztos kreditem, ami nem rossz dolog...

lévén, hogy a másik tárgy az úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúh. Egyrészt már decemberben elkezdődött, szóval az anyag felét már leadták. Ezt most önszorgalomból be kéne hozni, megtanulni, hogy februárban levizsgázzunk az egészből. Már ez önmagában ciki, de bakter nem is egyszerű a tárgy, az A2-es matek, a szabtek, meg a mérke leggyönyörűbb pillanatai keverednek benne, szűrő, illetve becslőtervezés, amit rádióvevőbe lehet beleépíteni... ejj. Legkisebb négyzetes gyökök összege, Toeplitz mátrix.... mondanak ezek valakinek valamit? Nekem csak annyit h. marharégen, de hallottunk róluk... valamit. Ja, és matlabban házinak kell még tervezni egy kajak kis nemtommit is. Szóval lehet ezt a tárgyat nem veszem fel. Eredetileg nem is terveztem,lesz ennek egy második része (amihez viszont ez nem kell, mert más lesz) elég lenne talán csak azt felvenni, az márciusban indul. Jájj apám... Na még kitalálom,hogy plusz 4 kredit megér-e annyit, hogy vért hugyozzak. Diákigazolványt nem tudtam persze csináltatni, mert még nincs kész, de legalább jelszavam, meg accom van már az egyetemi gépekhez, sőt oulus ímélcímem is készült. :)

Na de nem sírok, az élet ilyen. Más helyeken még mindig csak ilyen kis megbeszéléskék vannak, hiába itt is van BTK. Nálunk meg rögtön in your face. Éreztem ám, hogy a villanykar, az mindenhol villanykar.

De, hogy egy kis jó hír is legyen, lesz Stryper a Sweden Rockson, jajj nagyon remélem h. meg tudom oldani addig a szállást, és kint tudok maradni még egy hetet, hogy átruccanjak Sölvesborgba. Ha végigcsinálom ezt a kinti mókát, az lesz a jutalom. :) Ha összejön. Ma este lesz valami ESNes meetinges buláj, reggel suli, szal nem lesz sokáig maradás, addig meg kéne tanulni, ilyesmi. Amúgy kemény, mert itt a koliban holnap is lesz buli... most komolyan, más karokon ennyire ráérnek az emberek? Amúgy ma sem tudom mi volt a kaja, valami mártásos hús rizzsel, meg salátával. Azért ez vicces, hogy sosincs kiírva angolul, előbb-utóbb kajakra rászívok valami csilisbabbal.

Raw Like Sushi...

Első nap az egyetemen. Vagy talán mégsem. Kezdődik az oului élet, kérem tisztelettel, itt sem minden móka, meg kocogás. 10-re bementünk egy cserediákoknak tartott eligazítóra, kaptunk néhány hasznos útmutatást, jó tanácsot, illetve kurzuslistát, amiről választani lehet. Vicces, mert itt Ouluban nem minden tárgyat osztályoznak, vannak kurzusok, amelyek csak átment/megbukott értékeléssel végződnek, illetve nem kell a kurzusokat előre felvenni, elég csak a vizsgákat, amúgy arra, és úgy jársz be, amire akarsz. Ennek fényében az órarend még nem 100%-ig végleges, csak körvonalazódgatnak a dolgok. Vezeték nélküli kommunikáció, jelfeldolgozás, mobiltelekommunikáció... lesz itt minden. Amúgy az itteni villanykar kb. akkor, mint a V1+az I egyben, a bútorzat, meg a festés tiszta I épület.

Baromira büszkék a helyiek a vezeték nélküli kommunikációban elért képzésükre, GSM, és 3G technológia itt, ebben a suliban volt a világon először.Nem kerteltek, megmondták rögtön, hogy tisztában vannak azzal, hogy csak fél évre vagyunk itt, de azt akarják, hogy majd maradjunk, vagy visszajöjjünk. Hát, majd meglátjuk. :)

Mondjuk durva, mert míg a BME-n hozzászoktunk, hogy elvétve van egy-egy csoport vietnámi, vagy arab, addig itt 15 emberből, mindössze 4-en voltunk európaiak, a többi mint távol-keleti arc volt, esetleg indiai, pakisztáni. De jó fejek. Talán. Remélem.

Nem tudnám megmondani mi volt ma a kaja, hús, rizzsel, valami vadasnak tűnt, de csak finnül írták ki mindenhová. Délután volt egy kis nyelvi eligazítás, feliratkoztam hyperkezdő finn tanfolyamra, de félős, hogy ütközések lesznek az óráimmal, akkor sajnos ki kell majd hagynom. Az azért mekkora kemény, hogy valaminek a hyperkezdő verziójából megbuksz... Persze lehetne kötetlenül beszélni, meg tanulni a tandem partner keretein belül, de ehhez kéne egy balek, aki finn, és magyarul akar tanulni. Persze ilyen nincs, csomóan keresnek magyarok itt finn partnert, láttam a suliban a hirdetőtáblákon. Pedig higgyétek el, ha van valami, amire mi magyarok büszkék lehetünk (legyünk őszinték, kevés ilyen dolog van sajnos), akkor az a nyelvünk. Kifejező, összetett, változatos, érdemes, izgalmas, még a szleng is annyira találó benne, hogy az hihetetlen. Szinte mindenféle hangot használunk, nekem nem esik nehezemre egy külföldi diáktársam nevét sem kimondani, bárhonnan is jött... ezzel szemben engem mindenki csak "Mártí"-nak hív.

Volt ma egy szabad délután, én pedig utálok a seggemen csücsülni. Fogtam, és egyedül nekiindultam a városnak, vettem egy térképet, egy turistakalauzt, és végignéztem a város nevezetességeit. Nem vagyok nagy művészettörténet rajongó, de nah. Ha már sok ezer km-re vagy otthontól, ráadásul egy városban, amit emberek építettek, látnod kell, hogy mi is van ott, a történetét, a szépségeit, az emlékeit. Így csodáltam meg a városházát, az itteni templomot, a város legöregebb házát, ami ma múzeum, a könyvtárat, a színházat, szóval sok érdekeset. Persze hó volt, sötét volt, nem volt meleg... de, hogy egy barátom szavaival éljek: "Lehet hideg, nem fázunk, melegít a metalunk!" Pontosan. a kis kultúrkörút végén még a város egy legnagyobb metalklubját is megtaláltam. Mondjuk a kezdetek kezdetén meg jól eltévedtem, mert egy ismeretlen buszon utaztam, de hát ez is hozzátartozik a turistáskodáshoz.

Ma beszéltünk skypeon csoportosan a tanszéki kollégákkal, jó volt nagyon. :) Mindenkinek gratulálok a matekhoz, Thisnek meg kívánom, hogy legközelebb jobban sikerüljön. Ezen kívül sok érdekes nem történt. Megnéztem az új BBT-t, kötelező darab mindenkinek. Most meg valami partys, sörözgetés megy pár emelettel lejjebb. Le kéne menni, de valahogy csak fent maradtunk. Pedig most még van idő partyzni, de áhh. Hiába, ha két villanymérnök lakik egy apartmanban annak előbb-utóbb antiszoc-kockulás lesz a vége. :) Holnap úgyis lesz valami nagyobb volumenű, majd oda lenézünk.