Wintermántel

Ouluban beköszöntött a nyár!

Na nem kell megijedni, ez csak ilyen finn nyár. Éppen -1 fok van (napközben 4-5), s noha már nagyon sok a füves, zöld rész, még találni hókupacokat, befagyott folyókat, tavakat. De nincs mit tenni, itt a nyár. Legalább is a finnek azt hiszek. Tudod, nyáron a nap más, mint tavasszal. Máshogy süt, másak a színek, meg ilyenek. Este fél 11-kor még dereng az égalja, a fű zöld (a hókupacok közt), az emberek meg bringáznak. Végre nem havom, hanem betonúton, bicikli úton. De érted...

Ma betekertem a városba. És az emberek nem veszik észre, hogy hiába süt a nap, mint állat 3 fok sincs. Mit árulnak a piactéren? Mit? Fagylaltot! Mármint nem így, hogy dobozban, hanem magaméri a csákó, mint Bagaméri, mert hát tényleg 2 fokban (amit -1-nek érzel, mert fúj a szél, mint a malac) mi máshoz van kedvem, mint nyalni egy jót! Meg fagyizni. Hihetetlen! De a finneknél ez bevett, elvégre ha Európa más részein nyár van, akkor mi is úgy csinálunk. Párocskák fekszenek a gyepen ( a hókupacok közt) egymás karjában, egymást ölelgetve, romantikus csókolgatva a napnyugtában (este 9-kor meg 10-kor)... TÉLIKABÁTBAN... mert, hogy hideg van, de hát nyár van, romantika kell. Lázadó tinik bandáznak a színház mellett a betonon, szívják a cigit suli után, meg lógnak, deszkáznak... mintha nyár lenne. De hát nincs, ott jéghokiznak párszáz méterre tőlük a serdülő fiatalok. Szóval itt mindenki úgy csinál, mintha nyár lenne, még a napocska is, csak hát baromira nincs nyár, hideg van. De lassan változnak a dolgok, a tavasz dala is felzeng majd. Pár hét és tényleg itt a nyár, és jó lesz pár euróért fagyit nyalni Toripolisszi mellett. Nyáron Oulu tök más, mint télen. És most is gyönyörű!

Ma elmentem a helytörténeti múzeumba. Kissé elszámoltam magam másfél óra kevésnek bizonyult, a végét csak átfutottam. Egy lyuró volt a beugró, s noha túl sok történelmi cucc nem volt, azért szép, igényes, érdekes. Van itt szó mindenről. Oktatás, vallás, élet, 20. század különböző évtizedeiben a divat, élet, 19 századi dolgok... azelőtt meg kb. nem volt itt semmi, vagy ha volt is, akkor az vadászat volt, meg földművelés. Utána elmentem megnéztem az itteni gátat, vízerőművet, nagyon érdekes a vízlépcső, meg az a kis lépcső amit a halaknak építettek. Megnéztem a régi barakkokat, amik fel vannak újítva, elbringáztam a posta, a rendőrség, a buszpályaudvar mellett, végignéztem a sétállóutcát... élveztem, hogy nyár van. Vagy legalább a hangulatát. Miután hazaértem kicsit neteztem, majd elmentünk Edgárral úszni. Nagy úszómedence, Raksilla, medence le volt felezve. Mivel nagyon tele volt, Edgár meg akart győzni, hogy ne a szokásos medencébe menjünk, hanem egy eldugottba... nem tudott. Mert kedden és csütörtökön nem csak úszni járok úszni. Szóval megint találkoztam Katkával, és kb. most éreztem először úgy, hogy tök jól el tudtam vele dumálni, mondta, hogy majd Pesten hívjam el orvosis bulikba, mert nagyon kíváncsi, meg nyáron tökre lejönne a Balatonra, stb. Ezekből kb. semmi nem fog nyilván megvalósulni, de álmodik a nyomor. Basszus, ez a csaj gyönyörű, aranyos,m helyes, jó nem igen vannak közös pontok, és néha nehéz lehet vele dumálni, hisz én a shoppingolásban ilyenekben nem vagyok jártas, de bakker akkor is gyönyörű. És másfél hét múlva hazamegy! Wáááá! Tragédia. Mondjuk pozsonyi, közel lakik, de hát áhh. Nyilván ha hazamegyünk, ez az Erasmus mindenkinek egy szép emlék marad és kb. semmi folytatása nem lesz. Basszus, hülye finn gyerek, a francért jött vele össze lappföld előtt. Most már kissé elkéstem a randizással. Na nembaj, talán húsvét lévén el tudjuk hívni valahová, a litván lányok csinálnak egy kis kajás bulit, Eglét meginterjúvolom, hogy hívhatom-e. Amúgy meg holnap karib party 2, talán oda is jön, bár mondta, hogy nem igen likely, meg lehet jön csütörtökön úszni szóval.. na majd elválik. De bakker, ez a csaj gyönyörű. Nah, nem ömlelgek tovább, ismerem én a saját korlátaimat, meg a jó nőket, evvan. Holnap egy amerikai csaj levágja a hajamat. Nagyon kíváncsian várom. :D Meg aztán tanulni is el kéne kezdeni. Megint. Jááááájjj.... :S