A következő címkéjű bejegyzések mutatása: önsajnálat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: önsajnálat. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 9., szombat

Chinese Democracy

Tudom, tudom tegnap sem írtam, hát ahogy egyre nagyobb a zsufi, a blogbejegyzések kissé ritkulnak. :(

Tegnap meg volt az első vizsgám. 3 óra, egy kis teremben, semmi szétültetés, egymás mellett írtunk, egy csoport volt. Ez volt életem első olyan vizsgája, ami... nem az, hogy nem a haverjaimmal írtam, hanem két néger srác közt. Mivel lestem róluk, remélem tudták a dolgokat, bár efelől vannak kétségeim... 100 kérdés volt, 40 4közülválasztós, 30 egészítsd ki a mondatot, meg 30 igazhamis. Mintha nyelvvizsga lenne nem? Pedig nem. És azt ne hidd, hogy könnyű volt. Edgár úgy jött ki, hogy a kérdések felénél el akarta küldeni a tanárt a csudiba... én szerintem a felére azért tudtam... valamennyire biztosan válaszolni, a maradék felére azért sejtettem a dolgokat, a maradék meg full tipp volt. Szvsz 45-70% közt lesz valahol, de ez nem biztos, hogy elég a sikerhez. :( Sajna. Eredmény két héten belül, jajj nagyon izgulok.

Na most ilyen vizsga után tegnap nem igen tudtam magam rávenni a tanulásra. Elkezdtem mondjuk a köv. vizsgára, de hát vagy másfél hétig készültem, vizsga előtti nap 4 órát aludtam (idejét nem tudom mikor pihentem utoljára 8 órát) fáradt, voltam, elegem volt, letöltöttem egy indycar játékot, meg egy forma 1-et, fél órát játszottam. Kikapcsolt, megnyugtatott, jól esett. Utána megírtam a Whitesnake kritikát... olvasók több pontot vártak, hát most mit mondjak. Én meg jobb lemezt... Utána uszi Edgárral, 40 hossz, kis beszélgetés Katkával, jövöget össze a múltkor elég tahó muszkulárfinngyerekkel, evvan. Este kis tanulás, barátokkal, szülőkkel beszélés. Ma 8-tól... na jó 9-től tanultam, átnéztem az anyag felét. Ez kínaivitézfáti tárgya, egyelőre annyira nem tűnik vészesnek, majd meglátjuk, még sokat kell tanulni, de van sok régi vizsga, majd onnan lehet gyakorolni. Ha hazajöttem szíbattleról. Jajj, tegnap intéztem picit akkredet Wackenre, meg Sweden Rockra, döcög döcög a dolog, meglátjuk mi lesz.

Tudjátok mennyibe kerül egy hajvágás itt Ouluban? Találgass! 10 euró? 20? 40? Lófüttyöt! Rövid férfi frizurát 70 euróért vágnak! Hát heló, ennyiért még a Hajas szalonban...SEM! Mivel túl hosszú már a hajam, és örököltem egy hajnyíró gépet az előző arcoktól, úgy döntöttem lenyírom magamnak. Edgár lebeszélt...nem tudom. Annyira nem lehet vészesen nehéz a dolog. De azt mondja az, el fogom cseszni, ne. Úgyhogy megkértem egy amcsi csajt h. vágja le a hajam, egy ebédért megcsinálja. Rendes. :)De csak szíbattle után. Szóval nem leszek szuperszexi a hajón, hát jajj. Ma a nap javarésze tanulással telt, egy ebéddel szakítottam meg Edgárral, meg Jonatánnal. Lehet h. szokok hozzá a helyi kajákhoz, de heló. Krumplipüré volt valami "ground meat"-tel... lehet ez vakondhús? De inkább volt püré, mint hús. Érted, rizs nem volt, csak négyféle krumpli köretnek... és egyik sem sült/hasáb/chips/bármi olajos. Hát wáhh! :|

Egész ötig tanultam, akkor átjöttek az orosz lányok. Erre jártak, jönnek szíbattlere, benéztek. Aranyosak, kedvesek, de szegények nem tudják miazaszíbattle, ők nem akarnak semmi csúnyát, csak fővárostnézni, hajókázni... pedig a szíbattle nem szól másról, mint a szexről, meg a részegségről egy hajón. Komolyan. Nem hiszed? Tessék:

http://www.facebook.com/l.php?u=http%3A%2F%2F85.23.168.173%2Fesn%2FESN_SB_Point_System.ppsx&h=e88f2

Én egy klasszikus vicc keretében fogom összekötni a szexet, meg az ivást... "majd jól bebaszok". Haha. Nem, nem vagyok én olyan, csak viccelek :), megnézem majd a fővárosokat, jó lesz, móka lesz. Mondjuk persze jó lenne hódítani, mint az olszokspanyolok, akik egy egy este átlagban 3-4 csajt megforgatnak egy ilyen eseményen, de hát nekem még ahhoz sincs bátorságom, hogy "hésziaheló" odamenjek akárkihez. :S Mindegy, azért csak jó lesz. :S Az az én nagy bajom, hogy én a  világ legnagyobb ribancával is kedélyesen eltársalgok egy órán át az időjárásról, meg, hogy mi újság vele, míg a világ legrészegebb csávója odatántorog, mond neki 3 szót, lekapja, aztán mennek szobára. Hétvégén is így elkedélyeskedtem az egyik spanyol csajjal, utána mondta Carlos, hogy legutóbbi seabattlen a csaj egy laza 4-es menetet lenyomott első este fullrandom arcokkal. Érted, mi a túró lehet az a 3 bűvös szó? Nem hinném, hogy a "jóbarát" tündéül, mint Moriánál... bár a gond ott lehet, hogy ilyeneket tudok, hogy Moriába ez volt a jelszó. :S Túl finomlelkű romantikus gyerek vagyok, hát nah. Nem baj, ilyen is kell.

Szóval az orosz lányok meglátogattak minket, Edgár megszerelte a bringájukat, utána meg elkísértek bringát venni,. Ugyanis vettem újat. 70 euró, de ha május végén visszaviszem, a felét visszakapom. Nagyon ronda bringa, mint a Chinese Demnocracy borítóján lévő. Piros, nagymamastílusú, öreg, idétlen a kormány...de állítólag nem kell hetente pumpálni, van kitámasztója, és nincs nyolcas a kerekében. Igyekszem vigyázni rá. De Nasta kölcsönadta a bicóját mert ma szokásomhoz híven szerencsétlenkedtem egy kiadósat a bringavételnél, hát az övé azért eléggé tuti volt, sebváltóval, meg mindennel. Mondjuk 80 lyurót perkált érte.

Kicsi tanulás, majd elmentem fél8-ra... próbálni! Mit? Háhá! :D Dagmar szülinapján hétfőn a Hevimestában fellépett pár cserediák, hétfőnként amatőrök játszhatnak, kapnak pár ingyen sört érte. Trióban tolták, mondtam, ha kell énekes, szóljanak. Szóltak. Ma volt az első próba. Szlovák dobos, szlovák gitáros, francia basszer, meg én. A dobos srác reggie/alter rajongó, a gitáros szintén, a francia sráccal mi meg metalarcok vagyunk, bár ő inkább blacker. De mivel a gitáros a fő zeneszerző, szövegíró, ezért eléggé alter dalokat tolunk, sajátok... nem az én stílusom, de most mit mondjak? Nagyon jó volt! :D Istenem, de rég zenéltem már bandában? Jól esett a fura szövegek, meg a nem túl slágeres dolgok ellenére is. Mondjuk az énekdallam kb. uaz, mint a gitár (Ettől a NagyCsabi annó falramászott, de hát mitől nem), szóló nincs, és olyan fura az egész,d e tök jó volt, pá órán át elzajongtunk itt a szomszéd szobában. Mondták, hogy hívnak legközelebb is, majd egyik hétfőn elmegyünk megint játszani a hevimestába. Nem leszünk új The Killlers, de a zenélés az egyik legszebb dolog, ha a HRen magunkat 2-3 pontra értékelném, akkor is jó móka. :) Meg kis rutinnak sem rossz, ha hazamegyek jó lenne bandázni. Mondjuk végre nem követelik meg tőlem, hogy tenor legyek, és a saját kényelmesen tartományomban tolhatom.

Utána tanulnom kellett volna... de nem tettem, ma mindenki mókázik, lementem Karolinához, meg Laurához, ott voltak az orosz lányok,alpillai srácok,meg Dimitris, vérfarkasoztunk, meg kártyáztunk. Utána Dimitrissel megnéztünk három számot a Grave Digger DVDről, majd tanultam, most meg alvás.Holnap lesz még egy bejegyzés, aztán Seabattle. Addig meg mit mondhatnék? HAJRÁ SCHUMACHER!!!!

:)

2011. március 30., szerda

And Now For Something Completely Different:



A black/death metal nyelve a német. Esküszöm. Semmi nem szól annyira gonoszul, mint ha valaki németül hörög. Na nem a Rammsteinre gondolok, de most egy Apokalyptischen Reiter (ami szintén nem black/death) a kemény témáknál de keményen, pattogósan recseg! Vagy az Equilibrium Blut In Augenje? Vagy mondjuk az Endstille dalai? Nem ám a norvég nyelv, hát ugye. Vigernes elmehet a csudiba.



Nah, ez nem tudom miért kellett, csak eszembe jutott. Pár apró gondolat, furcsaság. Egy. Tegnap volt egy előadás, a finn politikáról angolul. Nem mentem el. Ki a francot érdekel? Most hülye politikusokból van elég odahaza is. Nade. Meghívtak 3 pártból három arcot, ők vitáztak egymással, meg a hallhatókkal. Meg se fordult a fejembe, hogy elnézzek, de Edgár elment. Vagy 20 ember volt kíváncsi a három idegszottyantra. Volt valaki a helyi zöld pártból, volt valami szélsőjobbos csóka, meg valami balos fazon. Állítása szerint mindhárom úgy nézett ki, mint valami diliházból szabadult idegroncs, és úgy is viselkedtek! Nade! Edgár mesélte, hogy a balos csóka elkezdett pampogni, hogy jajj de rossz, hogy Európában mindenhol erősödnek a szélsőségek, egyre több az olyan náci ország, mint Lengyelország, és MAGYARORSZÁG! (Na nem szóról szóra így mondta gondolom, de lényege ez volt. Hogy szerinte Mo. náci ország...) Na hát azért csókolom. Amikor ezt meghallottam egy másodpercre megállt bennem a gondolat, hogy csak el kellett volna mennem, aztán amikor ezt a marhaságot meghallom kissé helyretennem a hallhatóan nem teljesen beszámítható bolondbácsit. Hát heló. Oké, itt a Finneknél mindenki nagyon demokrata, ez tök jó, de ilyen egetverő marhaságot akkor se mondjon senki, ha politikus. Az elmúlt 10 évből odahaza 8-ban balos kormány volt, ez a náci ország? Vagy mert a négert négernek hívjuk, a buzit buzinak, és -noha ez még nem teljesen legális- nem általunk kijelenteni, hogy a cigány inkább lop, bűnözik, meg gyilkol, mint tisztességesen pénzt keres? Hát álljon meg a táncos menet, értem én, hogy itt északon nem tudják mi a dörgés, de tessék megnyitni a határokat a nyugatra szívesen érkező romák felé (hisz itt "Uriasan meg lehet élni a segélyből"), aztán utána tessék pampogni. Szóval a lényeg a lényeg, itt is bolondok a politikusok. (Mondjuk itt nincs akkora pereputty körülöttük, valamikor itt volt a suliban a köztársasági elnök/miniszterelnök aztán nem volt sok autó, meg díszkíséret, pár őrrel ott ettek a menzán, meg ott sétáltak beszéltek az emberek között.

And now for something completely different:

Még mindig politika. Vagy valami olyasmi. Tegnap mindenki megvadult, és bulit szervezett. Áprilisban lesz itt mexikói party, török party, japán party... ééééés: Csehszlovák party! :D Juhú! Már a neve is remek! Remélem nem fognak majd bántani, majd nem fogok a nyelvtörvényről beszélgetni velük, ezt megígérem. Beígérték, hogy a 70-es 80-as évek csehszlovák köbnyűzenei slágereit hallgathatjuk, és visszavisznek minket kicsit a komcsi érába, meg abba, hogy az de szar volt. Lesz egy kis szovjetellenes beütése a dolognak állítólag. Meg is hívtam sebtiben az orosz lányokat. :) De most érted, egy 70-es 80-es éveket idéző csehszlovák buliba otthon akkor se mennél el, ha fizetnének érte, kíváncsi leszek erre, remélem lesz sztrapacska meg gambrinus, meg hát a szoci fíling kissé a hazai életérzést is visszahozza majd. Amúgy a tradicionálisan szlovák dolgokat nehéz lesz megmutogatni... van ugye az a jópofa vicc is erről, hogy:

"Tábla egy szlovák könyvesbolt kirakatában: "Sajnálattal közöljük, hogy a szlovák történelemkönyv elfogyott. De kérésére SMS-ben elküldjük önnek."

Nah, de nem leszek gonosz, nagyon aranyos itt minden cseh, meg szlovák ember, nagyon szeretem őket, tuti jó lesz. :)



And now for something completely different:

Tegnap megkérdezte Edgár, hogy mi van köztem, meg Eglé között. Nem értettem. Mármint értettem, de nem vágtam, hogy miért kérdez ilyent. Hát nem ismer? Miért lenne köztem és bármiféle lány között bármi is. Azt mondta, hogy "Ugye bár itt a villamosmérnökök elég ügyesek a litván lányok felszedésében..." Na most ebben az egy mondatban csak 3 valótlan állítás volt, egyrészt ő fizikus, tehát itt csak egy darab villamosmérnök van, nincs királyi többes. Másrészt, noha igen jóban próbál lenni vele, végül csak nem jött össze Laurával, ahogy én sem jöttem össze senkivel. Na nem mintha annyira ellenkeznék ezen hölgy kapcsán, de hát noh. Bár annyira nem épp az én ízlésem a külleme, azért egész takaros menyecske, csak hát nagyon mélyen hívő kérem tisztelettel, szóval kavarás nem lehet, komoly dolog meg Erasmusból nem sül ki, úgyhogy nemnem. Ráadásul meg minek kezdene velem, ahogy észrevettem a lányoknál ez ilyen kritikus pont. De legalább felvetült valakiben, hogy köztem és egy csaj közt van valami, ilyen 2008 nyara óta nem volt. Mármint köztem, meg lány között valami. Az, hogy valakiben ilyen felvetült volna... olyan meg kb 2003 óta. Mondjuk ahhoz képest, hogy Erasmuson vagyok, ami elvileg arról szól, hogy annyit szexelsz mindenféle külföldi ismeretlenekkel, hogy 1.5 hónap után meghalsz végkimerülésben, (vagy szifiliszben, vagy mindkettőben) ez még mindig egy szánalomköbdíjas produkció. Gratulálok!

And now for something completely different:

THE LARCH


And now for something completely different:

Ma tanultam. Na jó. Terveztem. Szerettem volna. Akartam. Nem nagyon ment. Uncsi.

"-Fel kéne nőni kisfiam, nem lesz ennek jó vége! Mindig csak a hülyeségen jár az eszed, aztán dolgozni ki fog, he?"

Holnap is majd tanulok. Haladgatok lassan, okoskán szépen, kissé döcögünk, mint a pannon puma, de idővel jó lesz ez. Talán. Bementem ma órára, de elmaradt. Nem tudom miért. Nem mertem megkérdezni a tanár urat, ha múltkor bent lettem volna a múltkor, biztosan tudtam volna, hogy ma nem lesz. De nem voltam bent. Mert órán voltam. Épp. Egy másikon. Néha nem tudok egyszerre két helyen lenni, bár párszor már sikerült. Megsúgom, sokat kell inni hozzá.

And now for something completely different:

Ma azért elmentem úszni. Edgár elvitt. Nem hittem volna, el is mentem síelni. Mivel nagyon kell tanulni, csak egy rövidet... ittam előtte. Na jó, csak viccelek, csak egy rövidet... akartam síelni. Körbe a tavon. De mikor épp a tó túloldalán voltam, hívott, hogy megyek-é úszni? Hát mondomneki, hát megyek-é. Oszt uccuneki, meglódultam, egyik lábam itt, másik ott, visszaszaldok a jégmezőn. Nem vót olyan nehéz, a megiramodást a rádiórokkpiszteffi támogatta, ugyanis Destrucitont, meg Sodomot játszottak, arra lehet futni. Meg rombolni. Meg szo... mindegy.



Úsztam 38 hosszt. a nagymedencébe. Jól esett. Jó volt. Gyorsan úszok. Mellben. Jó, hogy nem fordítva: "egy mellen úszok gyorsba". Szerintem medencében jó úszni. Egy mellen nem igen lehet, csak max ha medencében van. A mell. De minek úsznék egy mellen? Egy medencében? Jajj, micsoda butaság lett ebből is.

Szóval megint. Ma voltam uszodában. Jó volt, egészséges volt, jól esett, sajnos ránkzárták az uszodát, ezért nem úsztam 50 hosszt, csak 38-at. De Edgár megdícsért, hogy ejjdejól úszok, és tényleg. Kár, hogy meg nem látszik rajtam. Érted, járhatok heti négyszer úszni 2.5 kilómétert, meg síelhetek heti háromszor 15 kilométert, rajtam egy deka izom nem lesz. Vannak ilyen izzadásgátló zselék, szerintem az én testem egy ilyen izomnövekedésgátló zselés valami. Edgár mondta egyek kokszot, meg gyúrjak rá, oszt én leszek a Vasmacsó.



De nem akarok. Nem érzem helyesnek. Na de miért is került ez szóba? Hát véletlenül az usziban belebotlottam a félig indiai félig szlovák, erősen csinos Katkába, és... hát sikerült egy olyan remek kis beszélgetést lenyomnom vele, hogy kb. ahhoz a fajta égéshez, amit közben éreztem, lópikula nem volt az, amit utána a szaunában kaptam mikor a perverz vén finnek felnyomták 100 fok fölé a hőmérsékletet, és Edgár sikítva menekült ki... de erről később. De hát nah. Nehéz aranyosnak, meg jópofának lenni, ha a hölgy éppen egy nálam háromszor szélesebb, és kb 6.75-ször izmosabb finn anyaszomorítóval van, és próbálnak... hát dűlőre jutni egymással. Vagy valami ilyesmit. Szóval az itt a baj, hogy a csajoknak alapvetően férfi kell. Én meg minden vagyok, csak férfi nem. Annyi a férfiasság bennem, mint a Hello Kittyben.

Amúgy tudod mit eszik reggelire Hello Kitty?
Hello Kifflyt.

Szóval nem vagyok testes, nem nő izmom, borostám, hullik a hajam, én egy bohóc vagyok. Ami tök jó, mert azt mindenki bírja, de a lányoknak férfi kell. Nem egy bohóc. Na majd egyszer az is leszek.

And now for something completely different:

Szóval égés. Bementünk Edgárral szaunázni, volt bent két finn csákó. Pakolgatják a vizet, nem úgy oktondi módon, csínján, de azért nem volt hideg. Feltöltik a vödröt, majd kimentek egy picit. Előtte Edgár tolt egy lazadumát: "Nem érzek forróságot, valahogy most a meleg nem igazán fog meg." Na, visszajön a két csákó, abban a 20 másodpercben amíg kint voltak én két lapáttal tettem a szaunára. Rámnéz a faszi, 51-61 év körüli lokálhíró: Tehet-e rá vizet? Hát, nah, nem volt hideg, de most hát ha akar, egyet még kibírunk. Uccu neki, 3 lapáttal rá vág, majd 5-10 másodperc szünet után még egyel. A laza 75-80 fokról így sikeresen feltornázta a hőmérsékletet 80-90 fokra, jól is esett, de ihaj, nem az, hogy égette a számat, a tüdőmet, meg mindenemet a levegő ha lélegeztem, de már a fülcimpám, meg combom is elkezdett égni, meg viszketni. Edgár egy fájdalmas "Áhhh" mellett le is lécelt, de hát gondoltam a vén kujoncnak nem adom meg az örömöt, hogy kifüstöl, engem azért nem faragtak olyan fából, maradtam. Na, csávókám laza mozdulattal ráküldött még négy(!) lapátnyi vizet a kövekre, így a hőmérsékletet sikeresen háromjegyűvé tornázta. Biztos vagyok benne, hogy nem azért csinálta, mert jól esett neki, arcoskodni akart, tudod ha a srácok bármit is csinálnak, cselindzs van. Na most ha pár srác bemegy a szaunába, rögtön verseny van, ki bírja meddig. A szauna háború. Na most pár percig férfiasan bent voltam, ne nézzen gyávának, de aztán én is elsomfordáltam, egyrészt zárt az uszoda, és kellett menni haza, másrészt meg a bőröm minden pontja fájt, viszketett, égett. Még szerencsétlen férfiasságom is, komolyan, a Taxidermia elején látható képkockákhoz lehet hasonlítani a történet, azért ez nem volt gyenge. Persze, mint már mondtam, nem ez volt a nap égése. Mondjuk kemény, hogy másfél hónapja egy ilyen kaland során tuti megállt volna a szívem, fejlődök.



Mit is mondhatnék végezetül?
-Now for something completely different.

2011. február 14., hétfő

Soul of a vagabond.

Nem túl hosszú bejegyzés, egy nem túl eseménydús napról.
Igazából ma semmi nem történt. 1-től úgy volt, hogy lesz valami nagy cserediákos BBQzás. Igen tűnődtem, hogy lenézzek-e, azok szervezték, akik tegnap a karnevál bulit. Spanyolok, mexikóiak, olaszok, partyarcok, akik már régóta itt vannak, és én rohadtul nem ismerem őket. Nem volt sok kedvem, ezek a meditterán mácsógyerekek nem igen szimpatikusak nekem, amolyan titkos szövetség szerűségük van, minden csajt igyekeznek megfarkalni, minden csaj döglik értük, ők meg páran srácok elvannak a maguk secret societyjében, amibe nem igen tudsz bekerülni, ha nem vagy kellőképpen trendialter nyugatiarc, vagy napbarnította izomgyerek. De hát ne legyek mán antiszoc, lenéztem fél 2-kor a tűzrakó helyhez. Egy lélek nem volt a környéken, irány a Tockmann, vettem magamnak egy kis kaját, hazafele jöttömben belebotlottam egy villanymérnök olasz srácba, mondta h. a sütés fél óra múlva kezdődik, mindenki alszik még, nézzek majd le. Nem tettem. Már elsőre is nehezen mentem le, másikra meg pláne. Idefent sütöttem magamnak kolbászt, krumplit, hagymával, hazai pirospaprikával elfogyasztottam. Nem volt túl egészséges, de nagyon finom volt.

Kaja után HIMYM, meg tanulás. Holnaptól a hétfők halálosak lesznek, márc végéig reggel 8tól du 4ig óra, ebből 2-ig nonstop gyakorlat. Kicsit készültem, bár nem igen alaposan, inkább csak olvasgattam, tűnődgettem, készülgettem. Mivel tegnap a koncert előtt HIM-et tettekbe, ma egész nap a Wings Of a Butterfly, meg a Wicked Game járt a fejemben... annyira nem is rosszak. Na most a 14 éves Molnármarci jól felpofozna, gyűlöltem a himet. 7-re elmentünk pizzázni Kaisákhoz közel egy pizzériába, 15-en. Ott volt Kaisa, a lengyel lányok, két német lány, meg az Alpillai időseb srácok két csajjal. Nem volt rossz, sokat nevettünk bár a pizzafeltét összeállítása eléggé cselendzsing volt, ráadásul edgár megint bebizonyította, hogy egy paraszt pöcs. Nem vagyok a sértődékeny típus, de azért már túl sokat enged meg magának, a stílus, meg a hangnem igencsak nem szimpatikus amiben elkussoltat ha olyanja van mások előtt, ha úgy tartja kedve. Szóval nem igen szimpatizálok a csávóval, érdekbarát. Mindegy, nem nyafogok, max egyszer behúzok egyet neki ha elfogy a türelmem, tudom ez nem túl okos ötlet, mert 4-szer erősebb, mint én, de nyafogni nem fogok.

A pizza finom volt, csak kicsit kevés, utána kis beszélgetés, fél10-re hazaérés. Tanulás. Holnapra nincs kész a házi, de legalább átnéztem mit kellett volna csinálni, majd talán megbeszélgetjük a problémás dolgokat. Páran ma elmentek Nallikariba, az egy tök szép sziget, picit irigykedek, én is szívesen elmentem volna, csak hát senki nem hívott (mondjuk csak páran mentek). Na majd legközelebb vagy egyedül, vagy másokkal. Azért valami bro hiányzik, akivel el lehet lenni hétköznapokon, mint a tanszéki kollégákkal.

Közben befejeződött a blog első szavazása, mindenkinek köszönöm aki szavazott. Kissé limitáltak a jelmezszerzői lehetőségek, de ha lesz valami ESN farsangi móka, a Doppler effektust igyekszem majd megvalósítani. :) ja, és hatalmas gratuláció az Iron Maidennek, akik idén végre kaptak Grammy díjat! És ha valamelyik olvasóm véletlenül épp ott van a Grammy átadon adjon egy 20-ast a Mötley Crüeből kölcsön Nikki Sixxnek, most írta twitterre, hogy otthon felejtette a pénztárcáját. Bár amilyen tisztességtelen az a csapat, szerintem csak tarhál...)

2011. január 14., péntek

And Now for Something Completely Different...

Legalábbis ezt mondta ma az egyik tanárunk, amely mondat remélem mindenki számára ismerős a Monty Pythonból. :) Nah, de nézzük a rideg valóságot. Nincs itten meleg, az van. Megvoltak a mai órák is, számszerint 3. Kezd kialakulni, hogy mely tárgyakat szeretném felvenni. Lesz itt minden, ami jó. Széfimokore, SzoCsa2, Info2 2nd edition, komolyan, mint a búcsúban. Még valami főgecó EMT,illetve hyperszivatós kvantumfizika (bár az otthon is van) hiányzik. Szóval ma megint volt sok óra, korán kelés, furátevés, meg minden, amihez már hozzászoktunk. Hiába nah, zajlik az élet. De mivel elég sok észrevételt kaptam, hogy az utóbbi időben elkockult a blog, jöjjenek a zaftosabb témák.

Első, és legfontosabb: találtak nekem Kummi familyt! Éljen! nem igen tudom mi ez, lesz majd egy család, akiket hétvégente meglátogathatok,és ellehetük velük, csinálunk majd közös kultúrprogramokat, stb. Kíváncsi vagyok mi lesz ebből. :) Más. Emlékszel a dalra, amit tegnap belinkeltem? Pontosabban a klipre? tudod, Ramones volt. Na abban négy srác ült egy széken, és ment valami party...


The Club 16, Oulu, Finland
Uploaded by Blogs-erasmus. - Exotic and entertaining travel videos.

Nos, én itt lakom. A 16-osban. És tegnap itt egy ilyen party volt. Persze a nagy szabtektanulás (de ezt a tárgyat nem fogom végül felvenni) közben átjött Heidi, Kaisa, és Edgars is, fél12-ig iszogattunk, dumáltunk, majd lementünk a folyósra dumcsizni, ismerkedni stb. Nem volt egy nagy szám, a fura az volt, hogy úgy éreztem magam, mint egy amerikai filmben. Mármint tudod, házibuli, sok ember a konyhában, a szobában, meg mindenhol. Hatalmas hangzavar, Te meg állsz egy sörrel a kezedben, nézed, ahogy egy csajesz beszél feléd, de semmit nem értesz, csak jár a szája, te meg bólogatsz. Na, ilyen volt a tegnap este. Mondjuk a franciákkal jól elvoltunk, van ott egy srác Romain, ő tényleg jó arc, még Jackkel is megkínált, értékelték, hogy tudom a vulévukuséávökmoát. :) Mondjuk a nap poénja a végén érkezett el, amikor is... áhh, erről majd később.

A bolond szobatáram, Edgars, kitalálta... najó, jöjjön egy kis rész Edgarsról.

Nincs komoly gond a sráccal, relatíve jó fej. Mármint nem iszik, sokat röhög, érdeklődik a villamosmérnökség iránt... de igazából amúgy egy pöcs. Mármint, gimiben találkoztam utoljára ezzel a jelenséggel, hogy valaki pöcs, a viken általában kockák, meg lúzerek voltak, de ez a gyerek áhh. Olyan, mint a szamár a srekkben. Érted, kitalálta, hogy vesz egy kanapét, ide az albérletbe. Apám! Nekem megközelítőleg 96578 dolog jutott eszembe, amit szívesen magammal hoztam volna ebbe a lakásba, de valamilyen fura véletlen folyamán a kanapé kurvára nem volt köztük! De a gyerek kitalálta, hogy kell neki egy kanapé.. ami egy dolog, hát jó vegyen egyet. De előtte egész héten azt hallgattam, hogy milyen sokat fog majd ő tanulni, kivett a könyvtárból egy rahedli könyvet, hogy tanuljon, stb. De hát egy kanapén az emberek mindent csinálnak, csak nem tanulnak (ennek megfelelően a srác, még semmit nem tanult, de 50 kreditet azért csak felvett, és a könyvek is porosodnak). Szóval ma akarta átvenni a kapanét, de hát egyedül nehezen tudta volna elcipelni ide, úgyhogy megkért, hogy segítsek. Jó arc voltam... elmentem... de, hogy hová? Na azt ő sem tudta. Mert a címet előtte nem nézte meg, csak bolyongtunk a mínuszhúszban, vagy egy órán át, miközben röhögött, hogy ez de jó móka, nekem meg le volt foglalva az időpontom a mosodára. Hát nah... Maradjunk annyiban, hogy nem voltam boldog, de végül csak megtalálta a kurva kanapéját, én meg segítettem hazacipelni... nem túl előnyös fizikai paramétereim miatt mondjuk 10szer összefostam magam az út közben (meg könyörgöm, 5 hónapra egy albiba mi a pöcsömnek kell egy kurva kanapé), ráadásul lemaradtam egy ilyen kis találkáról, amit a dánoknál rendeztünk. Csak a végére estem be. Mondjuk sokmindenről nem maradtam le, Morten beteg, Heidi meg Kaisa dumálgattak valami spanyol, meg osztrák csicsákóval a nyelvekről, hát ha van valami, ami engem rohadtul nem érdekel, akkor az kajakra ez.

A megbeszélt 8 helyett fél10-re értem oda, a netem közben kajakra eltűnt a koliból. 1 óra jópofizás után léptünk Kaisával, ugyanis a nemzetközi rockerkülönítmény ma elment a Heavymetsa nevű helyre, ami a város legnagyobb metal kocsmája. Kaisa is velem jött, antirocker létére. Sikeresen le is késtük a buszt, úgyhogy begyalogoltunk a helyre. A Heavymetsa full ugyanolyan, mint egy disco, de még az emberek is ugyanúgy öltöznek fel, az a nagy különbség, hogy metalzene szól. Mondjuk eléggé aljametal, de hát nah. AIC, Pantera, sokdeathborzalom... sehol egy Saxon, egy Running Wild, egy Accept. De legalább metalkocsma... óriási akcióval: 2 deci sör 1 euró. Hurrá! Noha nekem még szentül állította, hogy ma este mindenképp tanulni fog, Edgars is eljött, meg még egy csomó... hát ha metalarcnak nem is mondható, de metalhoz köthető gyerek, akik legalább hallották már életükben 2 Koripklaani számot. Volt is nagy zúzás a Wooden Pintsra. Érdekes volt amúgy, egy csajjal tök jól elbeszélgettünk a szlovák-magyar konfliktusról (hogy ez egy faszság, miért kéne utálnom őt azért, mert szlovák, lehet h. tök jó fej), és meg kell jegyeznem, hogy itt van a világ legjobb karaoke bárja.

Mármint persze, vannak sok Strato, Nightwish, de apám, bármelyik nagy Whitesnake/Poison/Def Leppard/Dokken/Winger/Warrant dalt eltolhatod, de még Night Ranger, és Firehouse is van! Mi ez, ha nem maga a királyság. Szerintem egy Sometimes She Cries, vagy egy Every Rose hamarosan be fog figyelni tőlem. Mondjuk a beugró drága (4 euró) de hát ilyen az élet.

Ellenben megfigyeltem, hogy Edgars határozott érdeklődést mutat Kaisa irányába, nem kicsit nyomul a csajra. Vélhetőleg ezért is jött el a rockklubba. :) Mondjuk nem tudom... Kaisa tényleg nem rossz bőr, finoman szólva sem fakadnék sírva, hogy ha széttárná előttem a lábát, de Edgars fullidétlen hablatyolásai nagyon utat találnak a szolíd, szende csaj szívébe... még ellenkezik, mert várja otthon a fiú, de hát tudjuk, hogy mi lesz ebből. Csak azért fura... érted, olyan idétlen marhaságokkal, amelyek még csak nem is viccesek, csak hangosan, mindent kizárva vannak agyatlanul elmondva, le lehet szedni a lábáról egy lánykát? Ezek szerint igen. Mármint érted, be sem bírok csatlakozni már a beszélgetéseikbe, mert amint megszólalnék, Edgár elkezd pofázni, hogy véletlenül se terelődjön el a figyelem. Mondjuk amit mond, az lófasz, semmi, poénmentes mellébeszélés. Ráadásul a bájolgás után elmagyarázta nekem még ma este, hogy ő most egy kínai csajt akar felcsípni, mert ki akarja vele próbálni a szexet, mert mittoménmithallott a kínai lányokról, meg blabla (halk megjegyzés: 50 kreditnyi vikes tárgyat akar teljesíteni... legalábbis ezt állítja). Jajjapám. Ezt a faszságot minek kell adni? Mármint tudom én, nekem is volt olyan osztálytársam aki folyamatosan adta a süketelős kamudumát, de mindenki tudta, hogy épp kit akar megfarkalni. Mármint, az embereknek tényleg, ez a faszari bájolgás, az idétlen hazudozás, bájcsevej kell? Úgy tűnik igen. Őszinteség, emberi dolgok, üdv a kukában! Mindegy, nem leszek köcsög, bár irigykedem, remélem összejön nekik a dolog.

Ja és a tegnap este vége. Heidi folyamatosan mondogatta h. milyen jó emberismerő, és a cserediák lányok közt van egy szlovákova aki igencsak szinaptikus, úgy küllemet tekintve. Namost a tegnap esti házibuliban ő is ott volt, és össze is futottunk, de szokásomhoz hívem awesomeság helyett lúzerség jutott csak nekem, így a kedves hájon, és a kétoldali bárgyú mosolygáson kívül mást nem kaptam osztályrészül. Persze onnantól fogva hallottam a magamét, hogy nem is vagyok awesome gyerek, inkább csak shygy, és hát, mint tudjátok ez így is van. Persze mikor lekísértem Kaisát, és elköszöntünk, akkor távozott épp a pritibrátiszlávszkyhölgy is, és hát kétszer ugyanazt a hibát csak nem követed el, gyorsan beszédbe elegyedtem vele... de neki jött a busza, sietni kellet hozzá. Én meg a sima búcsúzás helyett vettem egy hajtűkanyart, és a térdig érőhóban, egy szál pulcsiban, papucsban, -10 fokban kikísértem a hölgyet a buszmegállóba (mindenkin sál, sapka, nagykabát...) majd ott elhívtam a janvégi lappföldi túránkra... pozitívan nyilatkozott, de az őszinteségében már kevésbé hiszek. Azt kérte, h. hívjam meg fácsén, ez megtörtént... (mondjuk, ha vki 24 órán belül nem konfirmál egy invitációt fácsén, az azért egyértelmű válasz.)

Ennyit mára. Ilyen az élet srácok, azért nagy szerencse, hogy vannak dolgok, amikhez mindig lehet hűnek tisztának lenni:

We stand tight in the darkest night
We will fight for freedom rise
We endure till slavery's gone
We stand proud to fight all wrong

2011. január 9., vasárnap

Club 16

Az Yliopistokatu 16 házszám alatt leledző épületben található az apartman amiben lakom, és mint kiderült, az épületet az egyetemisták csak Club 16-ként ismerik. Miért? Mert itt mindig van valami buli...

Túl sok dolgot nem tartogattam mára, igazából tegnap belevetettük magunkat a finn szombat éjszakába, erről tudok csak mesélni, ma javarészt aludtam, ettem, és HIMYMet néztem. Mindjárt fogok egy kicsit rockújságírni. Nem tudom mennyire van kedvem mondjuk a tegnap estéről mesélni... nem vagyok egy nagy partyarc. Mármint imádok a haverokkal sörözni, rockkoncertre menni, vagy a haverokkal táncolni egy dizsiben, de amikor csomó idegennek kell jófejkedni, esetleg csajszikat felcsípni, azonnal átmegyek lúzerbe.

Na nézzük! Délután feltankoltunk sörből Mortenékkel, így náluk kezdtük az estét, beszélgetéssel, iszogatással. Vicces, mert ketten indultunk az apartmanból, de mire leértünk az ötödikről, már heten voltunk. Hívni akartuk Jilliant az elsőről, de először csak a lakótársát (egy apró, kissé furán beszélő, ám csinos belga csaj), meg néhány barátját találtuk ott, akik aztán odarakódtak hozzánk, és csak dúsult-dúsult a csapat... Mindegy, elérkeztünk Heidiékhez, s noha jókat nevettünk, elvoltunk, azok, akik nem igen ismertek minket, eddig nem nagyon tudtak becsatlakozni... még úgy sem, hogy Heidiék Shygyst mutogattak nekik (Jézusom, ezt még leírni is rossz.... mi a túrónak mutogatsz pár józan vadidegennek Shygyst? Pedig én próbáltam őket lebeszélni... mondjuk az nagyon kemény, hogy így megragadt Heidiék emlékezetében ez a magyar csapat), szóval a csapat javarésze hamar elunta magát és továbbmentek erre az ESN bulira...legalább is nekünk ezt mondták, ill. hogy ott találkozunk, de ofkorsz nem találkoztunk ott, lövésem nincs mi lett velük. Szóval maradtunk öten, a dánok, Edgars, Kaisa, és én. Persze a rengeteg indie muzsika ellenére jól mulattunk, ez a kiscsoportos hülyéskedős sörözés maradt meg legkellemesebb emlékként. Folyton azzal szívattak, hogy én mindenért elnézést kérek, de hát nah, nem ők az egyetlenek akik ezt már észrevették. :D

Fél 1 körül mentünk át a belvárosba a finn klubba ahol a buli volt. Ruhatár két euró, az italárakra pedig rá sem pillantottam már. :S Mondjuk Kaisa meghívott heves ellenkezésem ellenére is valami furára, ami olyan volt, mint a medvecukor, csak folyékony. A zene kissé fura volt, pár dologra emlékszem, előkaptak valami Spice Girlst, volt Barbara Streisand (de nem ám a Duck Sause, hanem az eredeti, a Boney M!!!! Hát most komolyan, ki a tök hallgatja a Barbara Streisand számot pont a lényeg nélkül!!! Wáhh. Na mindegy.), több tényleg nem rémlik. Vicces módon a jó csajokra azonnal ráúsztak a bájgúnár olaszok, mexikóiak, a már emlegetett szlovák hölgyet olyan pillanat alatt elszippantották, hogy ahhoz még B.Stinson is kevés lenne. De ez nagyjából a teljes lefedettségre igaz volt. Mondjuk pár percig én is roptam a német rockerínával.

Nagyjából ennyi. Nem éreztem magam olyan hűdejól, mármint ofkorsz, vigyorgott mindenki, mint a malac, de talán ebből kifolyólag a lehetetlen lányállapotok kissé felbasztak, meg nem tudom... Kicsit többet sikerült megtudnom egy-két emberről, mint amennyi szükséges, vagy ajánlott, és ennek azért nem örülök. Nem az a lazulós buli volt, inkább a bosszankodós.

Taxival (Jájj apám... a többiek ragaszkodtak hozzá, no mindegy. Az viszont már most csúnyának ígérkezik, hogy nyáron bringával kell hazajutni az ilyen helyekről) mentünk vissza Heidiékhez, miután bezárt a hely fél4-kor, akkor még dumáltunk, iszogattunk, zenét hallgattunk, majd hazasétáltunk a hóesésben. Persze mindenki mindenkit nagyon szeretett, meg ölelgetett, Kaisáról is kiderítettük, hogy ő a legjobb Kummi student (ennek örömére még én is beadtam a derakam, hogy jöv 7végén elvisz minket valami indie helyre ami állítólag pöpec) 6-kor feküdtem le, úgy volt, hogy ma egytől csinálunk egy túrát a városban, de ehhez mindenki fáradt volt. Ráadásul a tegnapi, utólag annyira nem is szép emlékek hatására eléggé antiszoc voltam, ma még nem léptem ki az apartmanból. Lehet majd egy kis sétát azért csak megejtek, szeretek ilyenkor bóklászni, csodaszép.

Nap rosszhíre, hogy még nincs magyar felirat az új BBThez, a jó, hogy lesz Manowar koncert Budapesten. Jájj annyira sajnálom, hogy nem leszek ott, a kedvenc bandám, az abszolút kedvenc, és nekem az első sor közepén kellene állnom. És nem leszek ott. :'( De azért ma csak végigdöngetem a diszkográfiát. :) Holnaptól meg indul a suli... BTW mindenkinek sok sikert aki holnap vizsgázik!