A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 31., csütörtök

For Unlawful Carnal Knowledge

Tegnap megkaptam az akkredet MORra! Juhú! :)I Ez igen örömteli dolog. Már csak a Wackent, meg a Sweden Rockot kéne intézni, ezt ma, azaz csütörtökön meg is teszem. Kell majd kicsit rockújságírni, meg sokat tanulni.

Nem úgy, mint a mai. De visszatérve, valahogy eszembe jutott így a nyár, a fesztiválok, a bulik, hát hmm. Őszinte leszek, nem hiányoznak a rockfesztiválok. Mármint persze, a Wacken, meg Mor, Sweden Rock király, de mondjuk a rokkmaraton, pafe, fezen, a sok vidéki agyatlan rokker aki nem tudja mi a különbség a Slayer meg a Megadeth között... meg ahogy rájöttem igazából az egész régi otthoni életem nem hiányzik. Persze, pár dolog igen. A barátok, ilyesmi. De ha most rágondolok, annyira borzasztóan üres, és sivár volt az életem mielőtt kijöttem. Mit csináltam? Tanultam, meg rockújságírtam. Itt meg végre élek, emberek közt vagyok, mozgok, szabad vagyok, barátkozok, bulizok. Is. Ha nem jövök ki, most írnám a szakdogát, igyekeznék bekerülni valami céghez, élnék egyedül a sulitól napi 2 óra BKVra, nem lennének új arcok, új ismerősök, barátok, csak a szürke Budapest, meg a várakozás, hogy egy nap majd történik valami csoda, és az életem hangyafasznyival is érdekesebb lesz, mint mondjuk Harold Crické (a film kezdetén).



(Haver, ez a film remek! :D Mármint az alapsztori. De a végeredmény is tetszett. Will Ferrel zseniális.)

Jajj ez az Erasmus, ez a cserefélév egy mentőkötél volt! Félek hazamenni. Félek, hogy utána ugyanolyan szürke és értelmetlen lesz az élet, mint eddig volt,és azok után, hogy végre igazán lehettem valaki, és élhettem, ahogy élnie kéne az embernek, még rosszabb lesz elviselni. Szóval szeptemberig újabb nagy célt kell megfogalmazni, és megvalósítani később, ez a legfontosabb. Miért? Mert "I want to live before I die..."



Persze ingyen semmi nincs. Eddig tartott a buli, itt a vizsgaidőszak. Jövő héten összvissz 2 órám lesz, a maradék időben itthon kell tanulni. És nem is csináltam ma sem mást. Ettem ebédet a menzán, hamburgert kivételesen, mert a default kaja nagyon vacak volt. Amúgy most választások lesznek, politikusok flangálnak mindenfele, ma is volt egy csomó stand az egyetemen, csákók cukrot, meg szórólapot osztogattak... Odamentem egyikhez, megkérdeztem mi ez? Kiderült, hogy ő képviselő, és mivel választások lesznek, oda lehet hozzájuk menni, beszélgetni velük. Kifogtam a legnagyobb pártból egy csávót, jobbos párt. Kaptam tőle csokit. Ez a legfontosabb. Ebéd alatt az aulában szapulták egymást a pártok, én meg hallgathattam, egy mukkot nem értettem, de a finnek nagyon figyeltek. Én meg nagyon ettem. Jól van ez így.

A másik, hogy ma jött a suliba egy cég, az Anritsu. Hoztak spektrumanalizátorokat, rádióadókat, vektoranalizátorokat, és termékbemutatót tartottak. Ők a piacon a legnagyobb gyártó, a Rohde & Schwarz riválisai, a csávó nagyon megmutogatta, hogy mivel mit, mennyire lehet mérni (48Ghz-ig felment a spektrumanalizátor, az azért nem gyenge, a vektor analizátor meg mind a 4 S értéket beméri/kiszámolja úgy, hogy nem kell semmit sem dugdosnod, meg átkötnöd, a kábeleket nem kell cserélgetni). Érdekes volt, szakmai volt, de nem tudom mi értelme volt, most nyilván nem fogok venni egy vektor analizátort, vagy egy adóállomást. Pénzem sincs annyi milla, meg a repcsin is hogyan vinném már haza...

Ezt leszámítva egész nap tanultam. Hazudok. Elmentem síelni. 1 órácskát. Muszáj volt, kellett a mozgás, tettem egy kört a tó körül, remek volt. Amúgy tanultam. Vizsga jövő csüt, déltől, még nem tudni kell-e regelni, meg, hogy hol lesz. Nem haladok elég jól az anyaggal, bár a mai nap egész rendben volt a progressz.

Viszont. Ma van Renato búcsúbulija. Ő egy olasz srác, látásból ismerem. A szomszédba Giuseppe csinált neki egy búcsú bulit, az összes barátom ott volt, meg meg volt hívva... kivéve én. Mondjuk tökre nem tudtam volna menni, tanulnom kell, de hát csak szar úgy tanulni, hogy az összes haverod melletted bulizik, meg jókedvű. Eléggé mérges, meg szomorkás voltam emiatt. Pláne, hogy ha kb. mindenki ismer (kivéve pont a srácot akit búcsúztatnak hehe) akkor legalább átköszönnének. Mindegy, teljesen le is mondtam a dologról, hagytam a francba. Mígnem...

Csöngettek. Ejj. Nem túl mácsó kék mackóalsómbanfelsőmben kislattyogok, óvatosan ajtót nyitok. Látok egy srácot, olasz, csoporttársam, pár órát együtt hallgatunk. Vigyorog, látszik, hogy a józanságot messze hagyta már. Nem vagyok biztos benne, hogy észrevette, hogy kinyitottam az ajtót. Ám ekkor meglátom, hogy nem ő a lényeg az ajtóban, az egyik portugál lány csöngetett (méghozzá a dögösebb #4), elkapta a karomat, lecseszett, hogy miért ülök otthon, amikor buli van, kiráncigált a folyosóra, a buliba (na mentem én magamtól is...), majd csapta is be az ajtómat... amit az utolsó pillanatban sikerült elkapnom, majd kizártam magam. Vagy inkább ő engem. Megígértem, hogy 1 perc és jövök, magamhoz veszem a kulcsomat. Megtettem, ruhaváltás, sörkinyit, irány a szomszéd. Rosszul gondoltam, nincs is itt minden haverom, sőt csak pár ismerős, de hát nem baj, elkezdtem dumálni Eglével, meg egy sráccal akit nem tudom hol láttam már korábban, kiderült, rögtön mondták, hogy jókor jöttem, épp indulnak a városba bulizni. Na hát basszus... nem mentem. Mármint persze, marha jó lett volna ismét berúgni, és a városban félig idegen arcokkal együtt duhajkodni, meg énekelni... de nem tettem. Tanulnom kellett. Abban a 10 percben amíg ott voltam beszélgettem, megittam a sörömet, stb stb, de utána sajnos maradnom kellett. Egy kicsit társalogtam a tegnapi bejegyzésből ismert szlovák lánnyal #5, kiderült, hogy lemaradtam Renato vetkőzéséről (na ezt nem bánom), és megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk úszni... na sajnos nem együtt, hanem majd véletlenülotttalálkozósan. Remélem jön a finn sráca is, szeretném, ha megint nem a szaunában égnék leginkább. Mondjuk ez még a srác nélkül is összejöhet. :S

Kicsit dumáltam Joachimmal miután mindenki ment, ő holnap vizsgázik, aztán visszajöttem, tanultam, most meg lefekvés. Hát, ez egy ilyen nap volt. De azért basszus, ilyen odahaza azért durván nincs, hogy két ennyire durván csinos csajszi, mint #4 és #5 egyáltalán szóba áll egy magamfajta kockával. Nemhogy, hívják a buliba, még kicsöngetik a gép elöl. Max erotikus fantáziáimban. Pláne, hogy #4-el emlékeim szerint még talán soha nem is beszéltem, bár ez nem túl megbízható tény, lévén, hogy pl. a sitsit party óta is sok ember nagyon barátságosan tekint felém, úgy, hogy emlékeim szerint még soha nem beszéltünk. Sőt, valaki még fácsén is bejelölt, akit én még soha nem láttam. Elvileg. Nah, buli majd hétvégén lesz. Talán. Addig meg tanulás. Meg utána is. De mit ne mondjak, az alábbi nóta eléggé kifejezte esti gondolataimat... főleg a "you smell so fucking good..." rész.

2011. március 30., szerda

And Now For Something Completely Different:



A black/death metal nyelve a német. Esküszöm. Semmi nem szól annyira gonoszul, mint ha valaki németül hörög. Na nem a Rammsteinre gondolok, de most egy Apokalyptischen Reiter (ami szintén nem black/death) a kemény témáknál de keményen, pattogósan recseg! Vagy az Equilibrium Blut In Augenje? Vagy mondjuk az Endstille dalai? Nem ám a norvég nyelv, hát ugye. Vigernes elmehet a csudiba.



Nah, ez nem tudom miért kellett, csak eszembe jutott. Pár apró gondolat, furcsaság. Egy. Tegnap volt egy előadás, a finn politikáról angolul. Nem mentem el. Ki a francot érdekel? Most hülye politikusokból van elég odahaza is. Nade. Meghívtak 3 pártból három arcot, ők vitáztak egymással, meg a hallhatókkal. Meg se fordult a fejembe, hogy elnézzek, de Edgár elment. Vagy 20 ember volt kíváncsi a három idegszottyantra. Volt valaki a helyi zöld pártból, volt valami szélsőjobbos csóka, meg valami balos fazon. Állítása szerint mindhárom úgy nézett ki, mint valami diliházból szabadult idegroncs, és úgy is viselkedtek! Nade! Edgár mesélte, hogy a balos csóka elkezdett pampogni, hogy jajj de rossz, hogy Európában mindenhol erősödnek a szélsőségek, egyre több az olyan náci ország, mint Lengyelország, és MAGYARORSZÁG! (Na nem szóról szóra így mondta gondolom, de lényege ez volt. Hogy szerinte Mo. náci ország...) Na hát azért csókolom. Amikor ezt meghallottam egy másodpercre megállt bennem a gondolat, hogy csak el kellett volna mennem, aztán amikor ezt a marhaságot meghallom kissé helyretennem a hallhatóan nem teljesen beszámítható bolondbácsit. Hát heló. Oké, itt a Finneknél mindenki nagyon demokrata, ez tök jó, de ilyen egetverő marhaságot akkor se mondjon senki, ha politikus. Az elmúlt 10 évből odahaza 8-ban balos kormány volt, ez a náci ország? Vagy mert a négert négernek hívjuk, a buzit buzinak, és -noha ez még nem teljesen legális- nem általunk kijelenteni, hogy a cigány inkább lop, bűnözik, meg gyilkol, mint tisztességesen pénzt keres? Hát álljon meg a táncos menet, értem én, hogy itt északon nem tudják mi a dörgés, de tessék megnyitni a határokat a nyugatra szívesen érkező romák felé (hisz itt "Uriasan meg lehet élni a segélyből"), aztán utána tessék pampogni. Szóval a lényeg a lényeg, itt is bolondok a politikusok. (Mondjuk itt nincs akkora pereputty körülöttük, valamikor itt volt a suliban a köztársasági elnök/miniszterelnök aztán nem volt sok autó, meg díszkíséret, pár őrrel ott ettek a menzán, meg ott sétáltak beszéltek az emberek között.

And now for something completely different:

Még mindig politika. Vagy valami olyasmi. Tegnap mindenki megvadult, és bulit szervezett. Áprilisban lesz itt mexikói party, török party, japán party... ééééés: Csehszlovák party! :D Juhú! Már a neve is remek! Remélem nem fognak majd bántani, majd nem fogok a nyelvtörvényről beszélgetni velük, ezt megígérem. Beígérték, hogy a 70-es 80-as évek csehszlovák köbnyűzenei slágereit hallgathatjuk, és visszavisznek minket kicsit a komcsi érába, meg abba, hogy az de szar volt. Lesz egy kis szovjetellenes beütése a dolognak állítólag. Meg is hívtam sebtiben az orosz lányokat. :) De most érted, egy 70-es 80-es éveket idéző csehszlovák buliba otthon akkor se mennél el, ha fizetnének érte, kíváncsi leszek erre, remélem lesz sztrapacska meg gambrinus, meg hát a szoci fíling kissé a hazai életérzést is visszahozza majd. Amúgy a tradicionálisan szlovák dolgokat nehéz lesz megmutogatni... van ugye az a jópofa vicc is erről, hogy:

"Tábla egy szlovák könyvesbolt kirakatában: "Sajnálattal közöljük, hogy a szlovák történelemkönyv elfogyott. De kérésére SMS-ben elküldjük önnek."

Nah, de nem leszek gonosz, nagyon aranyos itt minden cseh, meg szlovák ember, nagyon szeretem őket, tuti jó lesz. :)



And now for something completely different:

Tegnap megkérdezte Edgár, hogy mi van köztem, meg Eglé között. Nem értettem. Mármint értettem, de nem vágtam, hogy miért kérdez ilyent. Hát nem ismer? Miért lenne köztem és bármiféle lány között bármi is. Azt mondta, hogy "Ugye bár itt a villamosmérnökök elég ügyesek a litván lányok felszedésében..." Na most ebben az egy mondatban csak 3 valótlan állítás volt, egyrészt ő fizikus, tehát itt csak egy darab villamosmérnök van, nincs királyi többes. Másrészt, noha igen jóban próbál lenni vele, végül csak nem jött össze Laurával, ahogy én sem jöttem össze senkivel. Na nem mintha annyira ellenkeznék ezen hölgy kapcsán, de hát noh. Bár annyira nem épp az én ízlésem a külleme, azért egész takaros menyecske, csak hát nagyon mélyen hívő kérem tisztelettel, szóval kavarás nem lehet, komoly dolog meg Erasmusból nem sül ki, úgyhogy nemnem. Ráadásul meg minek kezdene velem, ahogy észrevettem a lányoknál ez ilyen kritikus pont. De legalább felvetült valakiben, hogy köztem és egy csaj közt van valami, ilyen 2008 nyara óta nem volt. Mármint köztem, meg lány között valami. Az, hogy valakiben ilyen felvetült volna... olyan meg kb 2003 óta. Mondjuk ahhoz képest, hogy Erasmuson vagyok, ami elvileg arról szól, hogy annyit szexelsz mindenféle külföldi ismeretlenekkel, hogy 1.5 hónap után meghalsz végkimerülésben, (vagy szifiliszben, vagy mindkettőben) ez még mindig egy szánalomköbdíjas produkció. Gratulálok!

And now for something completely different:

THE LARCH


And now for something completely different:

Ma tanultam. Na jó. Terveztem. Szerettem volna. Akartam. Nem nagyon ment. Uncsi.

"-Fel kéne nőni kisfiam, nem lesz ennek jó vége! Mindig csak a hülyeségen jár az eszed, aztán dolgozni ki fog, he?"

Holnap is majd tanulok. Haladgatok lassan, okoskán szépen, kissé döcögünk, mint a pannon puma, de idővel jó lesz ez. Talán. Bementem ma órára, de elmaradt. Nem tudom miért. Nem mertem megkérdezni a tanár urat, ha múltkor bent lettem volna a múltkor, biztosan tudtam volna, hogy ma nem lesz. De nem voltam bent. Mert órán voltam. Épp. Egy másikon. Néha nem tudok egyszerre két helyen lenni, bár párszor már sikerült. Megsúgom, sokat kell inni hozzá.

And now for something completely different:

Ma azért elmentem úszni. Edgár elvitt. Nem hittem volna, el is mentem síelni. Mivel nagyon kell tanulni, csak egy rövidet... ittam előtte. Na jó, csak viccelek, csak egy rövidet... akartam síelni. Körbe a tavon. De mikor épp a tó túloldalán voltam, hívott, hogy megyek-é úszni? Hát mondomneki, hát megyek-é. Oszt uccuneki, meglódultam, egyik lábam itt, másik ott, visszaszaldok a jégmezőn. Nem vót olyan nehéz, a megiramodást a rádiórokkpiszteffi támogatta, ugyanis Destrucitont, meg Sodomot játszottak, arra lehet futni. Meg rombolni. Meg szo... mindegy.



Úsztam 38 hosszt. a nagymedencébe. Jól esett. Jó volt. Gyorsan úszok. Mellben. Jó, hogy nem fordítva: "egy mellen úszok gyorsba". Szerintem medencében jó úszni. Egy mellen nem igen lehet, csak max ha medencében van. A mell. De minek úsznék egy mellen? Egy medencében? Jajj, micsoda butaság lett ebből is.

Szóval megint. Ma voltam uszodában. Jó volt, egészséges volt, jól esett, sajnos ránkzárták az uszodát, ezért nem úsztam 50 hosszt, csak 38-at. De Edgár megdícsért, hogy ejjdejól úszok, és tényleg. Kár, hogy meg nem látszik rajtam. Érted, járhatok heti négyszer úszni 2.5 kilómétert, meg síelhetek heti háromszor 15 kilométert, rajtam egy deka izom nem lesz. Vannak ilyen izzadásgátló zselék, szerintem az én testem egy ilyen izomnövekedésgátló zselés valami. Edgár mondta egyek kokszot, meg gyúrjak rá, oszt én leszek a Vasmacsó.



De nem akarok. Nem érzem helyesnek. Na de miért is került ez szóba? Hát véletlenül az usziban belebotlottam a félig indiai félig szlovák, erősen csinos Katkába, és... hát sikerült egy olyan remek kis beszélgetést lenyomnom vele, hogy kb. ahhoz a fajta égéshez, amit közben éreztem, lópikula nem volt az, amit utána a szaunában kaptam mikor a perverz vén finnek felnyomták 100 fok fölé a hőmérsékletet, és Edgár sikítva menekült ki... de erről később. De hát nah. Nehéz aranyosnak, meg jópofának lenni, ha a hölgy éppen egy nálam háromszor szélesebb, és kb 6.75-ször izmosabb finn anyaszomorítóval van, és próbálnak... hát dűlőre jutni egymással. Vagy valami ilyesmit. Szóval az itt a baj, hogy a csajoknak alapvetően férfi kell. Én meg minden vagyok, csak férfi nem. Annyi a férfiasság bennem, mint a Hello Kittyben.

Amúgy tudod mit eszik reggelire Hello Kitty?
Hello Kifflyt.

Szóval nem vagyok testes, nem nő izmom, borostám, hullik a hajam, én egy bohóc vagyok. Ami tök jó, mert azt mindenki bírja, de a lányoknak férfi kell. Nem egy bohóc. Na majd egyszer az is leszek.

And now for something completely different:

Szóval égés. Bementünk Edgárral szaunázni, volt bent két finn csákó. Pakolgatják a vizet, nem úgy oktondi módon, csínján, de azért nem volt hideg. Feltöltik a vödröt, majd kimentek egy picit. Előtte Edgár tolt egy lazadumát: "Nem érzek forróságot, valahogy most a meleg nem igazán fog meg." Na, visszajön a két csákó, abban a 20 másodpercben amíg kint voltak én két lapáttal tettem a szaunára. Rámnéz a faszi, 51-61 év körüli lokálhíró: Tehet-e rá vizet? Hát, nah, nem volt hideg, de most hát ha akar, egyet még kibírunk. Uccu neki, 3 lapáttal rá vág, majd 5-10 másodperc szünet után még egyel. A laza 75-80 fokról így sikeresen feltornázta a hőmérsékletet 80-90 fokra, jól is esett, de ihaj, nem az, hogy égette a számat, a tüdőmet, meg mindenemet a levegő ha lélegeztem, de már a fülcimpám, meg combom is elkezdett égni, meg viszketni. Edgár egy fájdalmas "Áhhh" mellett le is lécelt, de hát gondoltam a vén kujoncnak nem adom meg az örömöt, hogy kifüstöl, engem azért nem faragtak olyan fából, maradtam. Na, csávókám laza mozdulattal ráküldött még négy(!) lapátnyi vizet a kövekre, így a hőmérsékletet sikeresen háromjegyűvé tornázta. Biztos vagyok benne, hogy nem azért csinálta, mert jól esett neki, arcoskodni akart, tudod ha a srácok bármit is csinálnak, cselindzs van. Na most ha pár srác bemegy a szaunába, rögtön verseny van, ki bírja meddig. A szauna háború. Na most pár percig férfiasan bent voltam, ne nézzen gyávának, de aztán én is elsomfordáltam, egyrészt zárt az uszoda, és kellett menni haza, másrészt meg a bőröm minden pontja fájt, viszketett, égett. Még szerencsétlen férfiasságom is, komolyan, a Taxidermia elején látható képkockákhoz lehet hasonlítani a történet, azért ez nem volt gyenge. Persze, mint már mondtam, nem ez volt a nap égése. Mondjuk kemény, hogy másfél hónapja egy ilyen kaland során tuti megállt volna a szívem, fejlődök.



Mit is mondhatnék végezetül?
-Now for something completely different.