For Unlawful Carnal Knowledge

Tegnap megkaptam az akkredet MORra! Juhú! :)I Ez igen örömteli dolog. Már csak a Wackent, meg a Sweden Rockot kéne intézni, ezt ma, azaz csütörtökön meg is teszem. Kell majd kicsit rockújságírni, meg sokat tanulni.

Nem úgy, mint a mai. De visszatérve, valahogy eszembe jutott így a nyár, a fesztiválok, a bulik, hát hmm. Őszinte leszek, nem hiányoznak a rockfesztiválok. Mármint persze, a Wacken, meg Mor, Sweden Rock király, de mondjuk a rokkmaraton, pafe, fezen, a sok vidéki agyatlan rokker aki nem tudja mi a különbség a Slayer meg a Megadeth között... meg ahogy rájöttem igazából az egész régi otthoni életem nem hiányzik. Persze, pár dolog igen. A barátok, ilyesmi. De ha most rágondolok, annyira borzasztóan üres, és sivár volt az életem mielőtt kijöttem. Mit csináltam? Tanultam, meg rockújságírtam. Itt meg végre élek, emberek közt vagyok, mozgok, szabad vagyok, barátkozok, bulizok. Is. Ha nem jövök ki, most írnám a szakdogát, igyekeznék bekerülni valami céghez, élnék egyedül a sulitól napi 2 óra BKVra, nem lennének új arcok, új ismerősök, barátok, csak a szürke Budapest, meg a várakozás, hogy egy nap majd történik valami csoda, és az életem hangyafasznyival is érdekesebb lesz, mint mondjuk Harold Crické (a film kezdetén).



(Haver, ez a film remek! :D Mármint az alapsztori. De a végeredmény is tetszett. Will Ferrel zseniális.)

Jajj ez az Erasmus, ez a cserefélév egy mentőkötél volt! Félek hazamenni. Félek, hogy utána ugyanolyan szürke és értelmetlen lesz az élet, mint eddig volt,és azok után, hogy végre igazán lehettem valaki, és élhettem, ahogy élnie kéne az embernek, még rosszabb lesz elviselni. Szóval szeptemberig újabb nagy célt kell megfogalmazni, és megvalósítani később, ez a legfontosabb. Miért? Mert "I want to live before I die..."



Persze ingyen semmi nincs. Eddig tartott a buli, itt a vizsgaidőszak. Jövő héten összvissz 2 órám lesz, a maradék időben itthon kell tanulni. És nem is csináltam ma sem mást. Ettem ebédet a menzán, hamburgert kivételesen, mert a default kaja nagyon vacak volt. Amúgy most választások lesznek, politikusok flangálnak mindenfele, ma is volt egy csomó stand az egyetemen, csákók cukrot, meg szórólapot osztogattak... Odamentem egyikhez, megkérdeztem mi ez? Kiderült, hogy ő képviselő, és mivel választások lesznek, oda lehet hozzájuk menni, beszélgetni velük. Kifogtam a legnagyobb pártból egy csávót, jobbos párt. Kaptam tőle csokit. Ez a legfontosabb. Ebéd alatt az aulában szapulták egymást a pártok, én meg hallgathattam, egy mukkot nem értettem, de a finnek nagyon figyeltek. Én meg nagyon ettem. Jól van ez így.

A másik, hogy ma jött a suliba egy cég, az Anritsu. Hoztak spektrumanalizátorokat, rádióadókat, vektoranalizátorokat, és termékbemutatót tartottak. Ők a piacon a legnagyobb gyártó, a Rohde & Schwarz riválisai, a csávó nagyon megmutogatta, hogy mivel mit, mennyire lehet mérni (48Ghz-ig felment a spektrumanalizátor, az azért nem gyenge, a vektor analizátor meg mind a 4 S értéket beméri/kiszámolja úgy, hogy nem kell semmit sem dugdosnod, meg átkötnöd, a kábeleket nem kell cserélgetni). Érdekes volt, szakmai volt, de nem tudom mi értelme volt, most nyilván nem fogok venni egy vektor analizátort, vagy egy adóállomást. Pénzem sincs annyi milla, meg a repcsin is hogyan vinném már haza...

Ezt leszámítva egész nap tanultam. Hazudok. Elmentem síelni. 1 órácskát. Muszáj volt, kellett a mozgás, tettem egy kört a tó körül, remek volt. Amúgy tanultam. Vizsga jövő csüt, déltől, még nem tudni kell-e regelni, meg, hogy hol lesz. Nem haladok elég jól az anyaggal, bár a mai nap egész rendben volt a progressz.

Viszont. Ma van Renato búcsúbulija. Ő egy olasz srác, látásból ismerem. A szomszédba Giuseppe csinált neki egy búcsú bulit, az összes barátom ott volt, meg meg volt hívva... kivéve én. Mondjuk tökre nem tudtam volna menni, tanulnom kell, de hát csak szar úgy tanulni, hogy az összes haverod melletted bulizik, meg jókedvű. Eléggé mérges, meg szomorkás voltam emiatt. Pláne, hogy ha kb. mindenki ismer (kivéve pont a srácot akit búcsúztatnak hehe) akkor legalább átköszönnének. Mindegy, teljesen le is mondtam a dologról, hagytam a francba. Mígnem...

Csöngettek. Ejj. Nem túl mácsó kék mackóalsómbanfelsőmben kislattyogok, óvatosan ajtót nyitok. Látok egy srácot, olasz, csoporttársam, pár órát együtt hallgatunk. Vigyorog, látszik, hogy a józanságot messze hagyta már. Nem vagyok biztos benne, hogy észrevette, hogy kinyitottam az ajtót. Ám ekkor meglátom, hogy nem ő a lényeg az ajtóban, az egyik portugál lány csöngetett (méghozzá a dögösebb #4), elkapta a karomat, lecseszett, hogy miért ülök otthon, amikor buli van, kiráncigált a folyosóra, a buliba (na mentem én magamtól is...), majd csapta is be az ajtómat... amit az utolsó pillanatban sikerült elkapnom, majd kizártam magam. Vagy inkább ő engem. Megígértem, hogy 1 perc és jövök, magamhoz veszem a kulcsomat. Megtettem, ruhaváltás, sörkinyit, irány a szomszéd. Rosszul gondoltam, nincs is itt minden haverom, sőt csak pár ismerős, de hát nem baj, elkezdtem dumálni Eglével, meg egy sráccal akit nem tudom hol láttam már korábban, kiderült, rögtön mondták, hogy jókor jöttem, épp indulnak a városba bulizni. Na hát basszus... nem mentem. Mármint persze, marha jó lett volna ismét berúgni, és a városban félig idegen arcokkal együtt duhajkodni, meg énekelni... de nem tettem. Tanulnom kellett. Abban a 10 percben amíg ott voltam beszélgettem, megittam a sörömet, stb stb, de utána sajnos maradnom kellett. Egy kicsit társalogtam a tegnapi bejegyzésből ismert szlovák lánnyal #5, kiderült, hogy lemaradtam Renato vetkőzéséről (na ezt nem bánom), és megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk úszni... na sajnos nem együtt, hanem majd véletlenülotttalálkozósan. Remélem jön a finn sráca is, szeretném, ha megint nem a szaunában égnék leginkább. Mondjuk ez még a srác nélkül is összejöhet. :S

Kicsit dumáltam Joachimmal miután mindenki ment, ő holnap vizsgázik, aztán visszajöttem, tanultam, most meg lefekvés. Hát, ez egy ilyen nap volt. De azért basszus, ilyen odahaza azért durván nincs, hogy két ennyire durván csinos csajszi, mint #4 és #5 egyáltalán szóba áll egy magamfajta kockával. Nemhogy, hívják a buliba, még kicsöngetik a gép elöl. Max erotikus fantáziáimban. Pláne, hogy #4-el emlékeim szerint még talán soha nem is beszéltem, bár ez nem túl megbízható tény, lévén, hogy pl. a sitsit party óta is sok ember nagyon barátságosan tekint felém, úgy, hogy emlékeim szerint még soha nem beszéltünk. Sőt, valaki még fácsén is bejelölt, akit én még soha nem láttam. Elvileg. Nah, buli majd hétvégén lesz. Talán. Addig meg tanulás. Meg utána is. De mit ne mondjak, az alábbi nóta eléggé kifejezte esti gondolataimat... főleg a "you smell so fucking good..." rész.