2011. május 24., kedd

7

És még annál is kevesebb. 30-án elhagyom Oulut, 24-e van.

Tettünk egy kis kirándulást Oulankába, illetve Norvégiába. Nagyon jó volt, de részletes beszámolót most talán nem írnék. Itt van néhány kép, ez azt hiszem mindent elmond:
https://picasaweb.google.com/mmarton88/OulankaNorvegia#

Na jó, néhány gondolat.

-Oulanka gyönyörű, nemzeti park, sziklák, patakok, vízesés, tavak, blabla, mintha Kanada, vagy a Sziklás Hegység lenne. Jót túráztunk, éjjel is világos volt, így az éjszakai túra definíció új értelmet. Edgars volt ott, egy lett barátja, Martin, Eglé, illetve Miro, az ő barátnője, valamint Zsuska. Első este néhány részeg finn horgásszal aludtunk, ők alul, mi fent egy túristaházban, mi meghaltunk a melegtől, ők szarrá fagytak. Vicces volt, nehezen aludtunk. Ettünk egy csomó Makkarát, illetve... rámtört az "After Erasmus Depression." Mindenki elmegy. Az emberek napról napra tűnnek el. Azok, akik a fix, szilárd pillérei voltak az életemnek, a barátok, az ismerősök, akikkel együtt ettünk, buliztunk, sírtunk, nevettünk, akikre bármikor számíthattam... tűnnek el. Mennek haza. Minden egyes nap látod, hogy elmegy valaki, valószínű örökre az életedből. Mint egy álom, ami véget ér, ami darabonként hullik szét, hogy visszatérjen a brutális, kegyetlen valóság: Orosz Laci, Frigyes Pisti, a sok megkeseredett gonosz öregember az egyetemen, a napi 2 óra bkv, a mocsok, a sok kockafej. Gyönyörű volt ez a félév, és nagyon, nagyon szomorú vagyok, hogy vége.

-Norvégia egy fura hely: Egyfelől borzasztó büszkék arra, hogy mennyi bálnát, illetve fókát ölnek meg, erről kiállítások vannak, stb. Másfelől marhára fűti őket a hazaszeretet, amikor ott voltunk épp nemzeti ünnep volt. Mindenki, az egész város úgy vonult fel a sétálóutcán, mintha május 1-e lenne Mockbában. Ráadásul mindenki népviseletben, szabad akaratból. Az alap, hogy minden házon norvég zászló volt, de minden egyes ablakba tettek vagy 5-öt, a kirakatokban a próbababák kezébe zászlók voltak, sőt, még a fókashow plakátján, a fókák is zászlókat fogtak.

Ami nem volt jó:-Norvégia marha drága.
-Fura nyelven beszélnek.
-Egy csaj öngyilkos akart lenni a hídról mikor mentem haza, majdnem le is ugrott, épp, hogy megmenekült, mert valaki (fullrandom fickó aki arra járt) megmentette.
-Bezártak a természettudományi múzeumba
-Norvégia marha drága.
-Nem igen kedvelem Miro barátnőjét, azt meg marhára nem volt jó buli hallgatni napi ötször, hogy de vacak hely Finnország, bezzeg Oroszország (!!!) mennyire jó hely. (Meg ugye olasz...de most komolyan, orosz? Úgy megütném az összes olaszt aki odavan, hogy Oroszország de jó hely. Látszik, hogy fingjuk nincs az egészről, a panelekről, az 50 éves várható élettartalomról, csak azt tudják, hogy olcsó a vodka. Az oroszok épp eleget voltak nálunk ahhoz, hogy Oroszországot NE szeressem.)
-Norvégia marha drága.

De azért összességében pozitív a kép, jól éreztem magam, s noha női foci edzést is láttunk, a norvégok kedves, jó fej emberek, az ország meg gyönyörű. Csak...

Norvégia marha drága!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése